Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1

1929-02-06 / 30. szám

Sas 10 FILLÉR «löílzetéai díj 008 tai szállítás­tól: CffB hónapra 2 pengő 50 fillér, */< évre 7 aengő, agges szám ára 10 fillér, vasár- ♦ nap 20 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal i Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ .Hirdetéseke milliméteres <U|~ szabás Szerint ♦ számíttatnak. ♦ .^szerkesztő: Br. ÜSiSáí« 8ÜSZTÁ* POLITIKÄI NÄPILÄP ' iPelelAs szerkesztő: KELEMEN ANDOK XL VI. év/. 30. szám ♦ Szerda * Eger, 1929. február 6. n —<«——mmn»—g.K»c.nnmnr>ti.iima» nmnmi>w«aafrw»v»'.Maamw«v> B>v-.wgBv*iiaBf«ta«T,i»a>Mtwc»i»Baaiv»ii)'na jrfiiiiwvi»iinsiii»u»ii»w«ff«fr»i-»p»T>«wiT.ii»i.tiia»rT«wii-f»nw»tf Will IIII IlflllimWMBaBBBMBBaMBMM! 11IIIII MII HU III fHBAOZt ■ * fH'lil^WIkHIIBIlMWBWMMflHBafHMMgBHWMWWHMB Életfogytiglani légy házra ítélték Erdélyi Bélát Az ítélet szerint Erdélyi egy rendbeli gyilkosságot, gyilkosság kísérletét, 28 magánokirathamisítást és 3 közokirathamisítást követett el. Ötven nő és hét férfi várta délelőtt fél 11 órakor az Ítélet kihirdetését. Budapest, február 5. »Kihirdetem az ítéletet Fekete szemüveg a Jövőbe tekintő lelki szemein­ken, tehát pesszimizmus torsunk iránt, sohasem volt kerékkötöbb, fékezőbb, sőt deprimálőbb ha­tású, mint manapság, amikor nagy szükségünk van szürke égboltunk peremén telvilágítő reménysugarak átnyaláboláeőra. Még rosszabb ennél a törté­nelmi vagy sors pesszimizmus­nál a manapság oly divatos kul­turális pesszimizmus. Irők, mű­vészek szinte versenyeznek egy­mással a lélekrontáaban, hogy ki tudja a leghatásosabban el­tüntetni az életoptimizmus rózsa­színű szemüvegét az emberek orráról, a legmélyebb dekaden­ciával telíteni a társadalom lelkét. Különösen az ifjúság remény­kedő lelkülete ellen intéznek ádáz rohamokat. Egy német író legújabb színdarabjában dics­himnuszt zeng arról az ifjúság­ról, melynek életritmusa a tánc és a j zz bánd. Szerinte ez nem ! léhaság, hanem páncél az élet brutális támadásaival szemben, narkózis életük sivárságának és kilátástalanságának, illetve en­nek a tudatnak az altatására. Az irodalomban és művészetben nem tartalom kell nekik, hanem szí­nes, kápráztató forma. A sport­ban nem annyira az észszerű testkuliuczt szeretik, mint inkább a meccs és a rekord szülte ideg­izgalmat. Ez a dekadens világ- szemlélet egy sötét éjszaka, amelyben nincsenek nagy vi­lágító eszmék, egysivatsg oázis nélkül, egy sötéten kavargó fé­lelmes elem biztos és szilárd támpontok nélkül. Ezeket a jelenségeket lehet mentegetni a katasztrófák utáni általános fásultsággal, de semmi­esetre sem lehet belenyugodni a visszafejlődés eme szomorú fo­lyamatába. Ha ez a gondolko­dás elveszi a jövőbe vetett bi­zalmunkat, ha megfoszt a hit balzsamától és az illúzió szent tizében égő nagy nemzeti esz­ményektől, akkor ez a «kultúra« ez a «haladás«, bármily nagyra is legyenek vele, nekünk egy­szerűen nem kell. A pesszimizmus, ez az energia- smésztő üres siránkozás ma olyan Inxu«, amit magyar földön, ma­gyar leihű ember nem engedhet meg megának. i Az Egri Népújság kiküldött munkatársának telefonjelentése: November 15.-én kezdte meg a budapesti királyi törvényszék Schadl-tanácsa az Erdélyi bűn­per főtárgyalását, amelyet több mint egy évig tartó nyomozás, illetve vizsgálat előzött meg és gyűjtött adatokat Erdélyi Béla ellen. Mozsikszerűen épült a vád a közvetett bizonyítékok egész sora és néhány perdöntő bizo­nyíték alapján. A főtárgyalás január 31-őn fe­jeződött be és a felhalmozódott anyag feldolgozása után február 5 én délelőtt 11 őrára tűzték ki az Ítélt t kihirdetését. A, közön­ség körében oly mérhetetlen, sőt mértéktelen érdeklődés nyil­vánult meg a főtárgyalás iránt, hogy Schadl elnök már nem is adta ki a szokásos »fehér« je­gyeket, hanem számozott belépő­jegyeket bocsájiott ki. A közön­ség már a kora reggeli órák­ban ellepte a törvényszék fo­lyosóit és a protekció - minden eszközét felhasználta, hogy az Ítélet kihirdetésénél jelen lehes­sen. Fél tíz órakor három sza­kasz rendőr érkezett, akiket ket­tesével állítottak az ajtók elé. 10 óra után pedig csak igazolással lehetett a törvényszék épületébe jutni. A közönség fél tizenegykor foglalta el a tárgyaló teremet: számszerűit ötven nö és hót férfi. Nemsokára megérkeztek a bűnper szereplői. Erdélyit szu- ronyos fogházőrök kisérték az eshüdtszéki terem előcsarnokába. Háromnegyed tizenegykor már a karzat is megtelt. Pontban tizenegy órakor ki­nyílt a visszavonuló szoba aj­taja és Schadl elnök vezetése alatt halotti csöndben léptek a terembe a böntetötanács tagjai. A közönséget annyira meglepte a bíróság pontossága, hogy még a köteles üdvözlő főállásról is megfeledkezett Erdélyi Béla és társai bűnperé­ben« hangzik Schadl Ernő tör­vényszéki tanácselnök szava. A Magyar Állam nevében: — Erdélyi Béla bűnös a Btk. 278. szakaszába ütköző gyil­kosság kísérletének bűntettében és a Btk. 278. szakaszába ütköző gyilkosság bűntettében, 28 rendbeli magánokirathamisí­tás bűntettében, 3 rendbeli közokirathamisítás bűntetté­ben mint felbujtó, 1 rendbeli csalás bűntettében, továbbá 1 rendbeli csalás kísérleté­nek bűntettében. A királyi törvényszék ezért Erdélyi Bélát a megfelelő magyar és osz­trák törvényszakaszok fel­hívása és figyelembevételé­Eger, február 5. A városi képviselőtestület leg­utóbbi közgyűlésén érdekes hoz­zászólások hangzottak el az egri vízvezeték vizére vonatkozólag. A kérdést Bíró Károly dr. a Nemzeti Bank egri fiókjának fő­nöke hozta napirendre. — Egyik váróiban sem volt annyi kellemetlenség a vízveze­tékkel, mint Egerben — mon­dotta. Nemcsak a megépítés kö­rül merültek fel nagy viták, ha­nem a már használatban levő vízvezeték vize is ellentétes vé­leményeket váltott ki a város polgárságából. En már több város vizét ittam. És a tapasztalataim alapján is kérem a vízművek vezetőségét, hogy fokozott mértékben ügyel­jen a vízre, hogy úgy ne járjunk mint Szombat­helyen, ahol a vízvezetéket évekkel ezelőtt tífuszbaciilusok fertőzték meg, úgy, hogy a polgárság nagy része ennek következtében el­pusztult. Azután arra kérte a vezetősé­get, hogy bár Egerben állan­dóan vizsgálják a vizet, minden eshetőségre számítva , vei Ö88zbflnteté8űl életfogytiglani fegyházra, azonkívül hivatali ée politikai jogainak 10 évi elvesz­tésére Ítéli.« Erdélyi arca az ítélet kihirde­tése után egy árnyalattal sötő- tebb lett, elsápadt éa kísérteties némasággal hallgatta az Ítélet indokolását. A szeme sem reb­bent, csupán a térde reszke­tősén lehetett észrevenni, hogy elfojtott indulatok háborognak a látszólagos nyugalom alatt. Erdélyi bűntársait: Borsos Fe­rencet magánokirathamisításért 1 évi börtönre, Filő Józsefet 1 évi és 6 havi börtönre, Da- nielszky Miklóst pádig 6 havi börtönre Ítélte. (Lapunk zártakor az ítélet indokolása tart.) db töméssé be a jóízű nem víz­vezetéki kutakat, csupán befő dósokról gondoskodjék. Felszólalása után felmutatott néhány több milliméter vastagságú mósz- kövület-képzödmenyt, mely a víz hosszabb ideig való egyhelybenálláaa után rakódik le az edényekben. Véleménye szerint az ilyen természetű víz nem lehet egészséges az emberi szervezetre. Horváth Géza dr. kórházi fő­orvos szólalt fel ezután : — Az egri vízvezeték vize agresszív víz, amely kikezdi, ki­marja a vezeték vascsöveit. Pró­bákat tettek úgynevezett vak- csővekben, amelyből előkerült víz nagy vastartalmat mutatott fel. Az oldás oka nagymennyi- ! ségü oxigén, mely valőszinüleg | a légnyomás következtében ke­rül a vizbe. Annak az aggoda­lomnak ad kifejezést, hogy ha ezt el nem tüntetik, rövid időn belül elpusztul a vízvezeték. A nagy vastartalomnak továbbá az a nagy hátránya van, hogy az ilyen vízben növényi részek: úgynevezett algák fejlődnek és szaporodnak, iIB MI van az egri vízvezeték vizében?

Next

/
Thumbnails
Contents