Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1

1929-02-02 / 28. szám

AB» 20 FILLÉR Előfizetési díj postai szállítás­sal: egg hónapra 2 pengő 50 fillér, '/« évre 7 pengő, egges szám ára 10 fillér, vasár « nap 20 fillér.« Szerkesztőség és kiadóhivatal) Eget, Licenm, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak.« Főszerkesztő; Dr. ÚRBAN 6U3ZTÁV POLITIKAI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN UNDOR XL VI évf. 28. szám ❖ Szombat ♦ Eger, 1929. február 2. Eger város közgyűlése Napirend előtti felszólalások és interpellációk sorozata. Nem babra megy a Játék, hanem vérre, könnyre s a nem­zet jövőjére, amit nálunk a köz­élet egyes tényezői e a sajtó bi­zonyos orgánumai egy idő óta folytatnak. Ha egy kicsit megerőltetjük az emlékező tehetségünket, eszünk­be juthat az az idő, amikor a keresztény*!) emze'.i újjászületés nagyszerű fellángolása elől viny- nyogva húzódtak vissza odúikba a nemzetrontás eddigi rossz szel­lemei. De eszünkbe juthat az is, hogy egy kis idő múltán mily pompás szimattal érezték meg ugyanezek azt, hogy a meggyő­ződés aranya lassacskán »kur- zuc« aprópénzzé váltódott fel s az új tűznél, ha már a legtöbb újonnan felkapott embernek leg­fontosabb dolga volt a saját pe­csenyéjét sütögetni, mily pom­pásan lehetett úgy lassan-lassen fokozatosan ez ö tétlenségben megdermedt tagjaikat felmelen­getni. Űgyannyira, hogy a szörnyű nagy konozolidáciő közepette egyszerre csak azt vélték észre a vakolókanál s a hárompontos demokrácia átvedlett lovagjai, hogy a világ nem változott, csak néhány évig pihent a számukra b már épúgy szabad ágálni a közélet színpadán s az újságok hasábjain, mint azelőtt. Még a h ärcieszközök megvá­lasztásában is csodálatos hason­lóság rejtőzik. Oszd meg és ural­kodjál ! Ez volt a jelszó min­dig, mikor a magyart a magyar­ral szembe kellett állítani, ami­kor testvőrgyülölséget kellett szítani, hogy a felfordulás igazi céljait ügyesen elmaszkirozza. Ugyanígy tesz most is éB szo­morú végzete a magyarságnak, hogy nem tud vagy nem akar okulni a múlt tapasztalatain még most sem. Mert van valami végzetszerűen pokoli vonás belső ellenségeink legújabb sakkhúzásában. Leg­szentebb ideálunkat, minden ál­munk, vágyunk, törekvésünk •élját, a revíziót választották ki archimedesi pont gyanánt, hogy a magyar élet glóbuszát kiemel­hessék sarkaikból céljaik érde­kében. S ehhez nem kellett semmi mást sem tenniök, minthogy a revízió kérdését időelőtti hatá­rozottsággal, erőszakolt mohó­sággal fölvessék s a magyar problémák legfájőbbikával: a királykérdéssel összekapcsolva, a magyarságnak amúgy is ener- vált, kétségbeesett soraiba Erisz almájaként bevessék. Ezzel a gyalázatosán csúnya, lelketlen; kétszínű fogással aztán Eger, február 1. A városi képviselőtestület köz­gyűlését a családi gyász miatt akadályozott Trak Géza polgár- mester távollétében csütörtök délután négy órakor Braun Ká­roly városi főjegyző, polgár- mesterbeiyettes nyitotta meg. Megemlékezés Strausz Sándorról. Braun Károly polgármester­helyettes, mint a közgyűlés el­nöke, a közgyűlés megnyitása előtt kegyeletes szavakkal em­lékezett meg Strausz Sándor megyebizottsági tag, illetve vá­rosi képviselő elhunytéról. Meleg­hangú beszédben méltatta az el­hunytnak kiváló érdemeit Eger város gazdasági és közéletében, majd indítványozta, hogy e nagy érdemeket jegyzőkönyvben örö­kítse meg a képviselőtestület és ugyancsak jegyzőkönyvben fe­jezze ki részvétét a gyászoló családnak. Az indítványt a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Mi történik az egri várban? Mészáros Béla dr. napirend előtti felszólalásban elmondja, hogy osodálatos dolgokat látott az egri várban. Pálosi Ervin dr. és Pa- taky Vidor dr. bámulatra méltó munkát végeznek a vár ősrégi kazamatáinak feltárásával. Pedig teljesen magára hagyatva dol­gozik itt ez a két kiváló tanár Az államvasút hajlandó megépí­teni az iparvágányt, de 2500 P le­tételét kívánja tőlük. Mécsesekkel dolgoznak. Eger város villamos művének igazgatója megígérte nekik, hogy bevezeti a villany­világítást, de ez idáig csak ígéret maradt. — Úgy vagyunk ezzel, — tényleg sikerült a magyart a magyarral öaszeuszíiar.i. Ma már ismét gyűlölködő érzésekkel néz­nek egymással farkasszemet azok, akiknek pedig a szívük mélyén igazán, becsületesen, tisztán csak az integer Nagymagyarország képe v«n megrajzolva. S a hát­térben kajánul, ugrásra készen lspul meg a mindig diadalmas harmadik. Pedig ha a magyarság józanul meggondolná, begy sem a revi ziőnak, sem a királykérdésuek mondotta egyebek között Mé­száros dr. — hogy Eger váro­sának van egy jő gyógyfürdője, de ebben lepipálhat bennünket az Alföld, ahol szinte egymás után tárják fel a meleg forrá­sokat. De abban, ami az egri várban nekünk megadatott, Európa sem tud bennünket lepipálni. — Már háromszáz méter hosz- szuiágban kitisztították a kaza- mátákat. Az őrhelyek, a távbe­szélő csövek, amelyeken az őrök egymásnak tovább adhatták a jelentéseket, a kút amiből Dobó Istvánék ittak, fel vannak már tárva. Mos* folyik a vár ősi templomának kiásása. Ha ez ké­szen lesz, az egész világ jár majd ide ezeknek megcsodálá­sára. Ennek a két önzetlen em­bernek a városra, a város jövő­jére is nagy jelentőségű mun­káját nekünk támogatnunk kell. {Helyeslés) Kérem a képviselő­testületet, utasítsa a város taná­csát, támogassa ügy erkölcsileg, mint anyagilag ezt a két férfit. (Élj enzés) Braun Károly h. polgármester, elnök: Valóban úgy áll ez a do­log, mint azt a képviselőtestü­leti tag úr elmondotta. A múlt évben és az idén ezer pen­gőt adtuuk a kazamáták feltá­rásának munkájához. A jövő évi költségvetésben azonban na­gyobb összeget állítunk be erre a célra. Heller József dr.: Legalább az államvasutak által kért 2500 P kaucióért vállaljunk addig is kezességet. (Helyeslés.) A közgyűlés ezután egyhan­gúlag magáévá tette a kazamá­nem érkezett el még az ideje, felvetésükhöz még sok-sok gaz­dasági, szellemi, erkölcsi folté tel teljesítése, érlelése, tehát idő kell, nem hagyná magát oly vakon falhoz állítani. Da ehhez a belátáshoz olyan politikai ráneveltség szükséges, melynek megléte már magában véve elegendő lenne az ilyesféle politikai és világnézeti uszítások Kivédéséhez. Nem merne játszani senki sem legszentebb kincieink- kel, akárha haszontalan pityke­ták feltárása ügyében elhang­zott kívánságok teljesítését. Forgalmiadó, tejrazzia . . . Vida Ferenc a főjegyző által felolvasott évnegyedes jelentés­hez szól hozzá: A forgalmi adó- hivatalszerinte egy-egy délelőttre annyi iparost összehívott az át­alányban való kiegyezés tárgya­lására, hogy azok be sem fértek a hivatal helyiségébe és a hideg folyosón voltak kénytelenek vá­rakozni a spanyolnátháa időben. Még csak ülőhelyről sem gon­doskodtak számukra.Sokanegécz, vagy fél napjukat is elvesztették ezáltal. Az iparosság nem két százalék, de 10—12 százalék for­galmi adót is fizet a kiegyezés által. Kéri a tanácsot, hogy csak annyi iparost hívjanak be egy­szerre, hogy azok ne kozkáztas- sák a várakozás által egészsé­güket. Ezután az egri tejrazziákról beszélt Vida Ferenc: Nem akarja a tejhamisítókat védeni, de fel­tűnőnek találja, hogy amióta a tejszövetkezet megalakult, nem­csak a rendőrök, hanem a esen­dőtök is be vannak vonva a tejrazziába. Becsületes és tisz­tességes, nem tejhamisító falusi asszonyok is vannak azok kö­zött, akiket a csendörök a tej­razzia alkalmával behajtanak. Szelídebb bánásmódot is lehetne alkalmazni ezekkel az asszo­nyokkal szemben, hiszen nem romlott az a tej mind. Erősen kifogásolja azt is, hogy a szö­vetkezet 24 fillérért veszi át a tejet a falvakban és 40 fillérért árusítja Egerben. Egy hang : Sokba van a keze­gombok lennének rongyos men­tán ken. Ez eilen a perfid játék ellen fel kell szólalni. Ez nem a 8 őrsi munkaidő, általános és tit­kos választójog ■ egyéb kíván­ságok ártatlan kedvtelése, hanem a legszentebb magyar értékek­kel s érzelmekkel való tudatos visszaélés, gyalázatos kockázta­tása mindannak is, amit eddig oly keservesen mentettünk meg elpusztult országunk romjaiból. Dr. Urbán Gusztáv.

Next

/
Thumbnails
Contents