Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-02-01 / 27. szám
Ä fi A 10 FXLLÉB S16fizetési díj postai szállítással: egy hónapra 2 pengő 50 fillér, V« évre 7 pengő, egyes szám ára 10 fillér, vasár- ♦ nap 20 üllér.« Szerkesztőség és kiadóhivatalt Eget, Licenm, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések ♦ milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ főszerkesztő: Dr, IIHBÁN ÍÍÜSZTÁV ♦ . POLITIKAI NAPILAP * felelős szerkesztő: KELEMBE áffDOB XL VI. évf. 27. szám ♦ Péntek # Eger, 1929. február 1. Mi baja van az egri vízvezeték vizének? Agresszív szénsav jelenléte és a szabad oxigén hiánya miatt a víz »eszi« a vasat. — A víz szellőztetésével lehet segíteni a bajon. — Víztornyot kell építeni, vagy zárt földszinti helyiségben kell végezni a „szellőztetést“. Közgazdasági revízió. Mióta a békeszerződés revíziója foglalkoztatja a magyar közvé- ler ényt és a revízió óhaja kontinentális hullámokat kezd vetni, Ctonkamagyarország belőleté- ben egyre jobban előtérbe kerül egy másik reviziő gondolata, a gazdasági revízió, amely hivatva van a magyar gazdasági életet ugyanolyan nívóra állítani, mint volt a háború előtti években. Ez a gazdasági felépülés tagadhatatlanul össze van kötve a békereviziőval olyannyira, hogy nehéz is a kettőt szétválasztani, egyik V8gy másik megsértése nélkül. Mert ahogy szüksége van az országnak az elszakított területek visszaszerzésére, ugyanolyan szüksége van arra a békebeli gazdasági életre is, amely komoly tényezője volt a kontinentális gazdasági életnek. Mart bizony így, ahogy vagyunk, nem igen gyakorolunk semmiféle hatást a világpiaci helyzetre. Amilyen természetes, hogy a régi Nagymsgyarorazág hatalmas gazdasági egységével helyet kért ée kapott a világpiacokon, ugyanolyan természetesnek látszik most, hogy a megcsonkított Magyarország parányi gazdasági egységével már nem képes azt az előkelő pozíciót fenntartani Európa gazdasági életében, amelynek azelőtt birtokosa volt. Pedig minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy ne maradjunk el ae európai gazdasági élet fejlődéséből. Mert kétségtelen, hogy Magyarországnak, mint agrár- államnak is elsőrendű létkérdése, hogy együttmaradjon Európa gazdasági fejlődésével abban az arányban, amilyen erőt jelenlegi gazdasági helyzetünkben ki tudunk fejteni. Sajnos azonban, még ezt az arányt sem tudjuk betartani és lépésről-lépésre lemaradunk azon az úton, amelyen a többi európai államok haladnak a fejlődés és a meggazdagodás felé. Meg kell keresnünk azokat az okokat, amelyek hátráltatnak bennünket s ezeket kell irtanunk közgazdaságunk életéből, hogy úgy politikai, mint gazdasági téren egyszerre érhessünk el a győzelmi sorompóhoz. Eger, január 31. A városi képviselőtestület állandó választmányának ezerdán délután tartott ülésén Ringel- hann Béla, műszaki főtanácsos, az egri vízművek igazgatója az alábbi érdekes bejelentést tette az egri vízvezeték vizének vegyvizsgálatáról : — Tapasztaltuk, hogy a vízvezeték vize sok helyen rozsdás, vasas. — Mi annak idején megvizsgáltattuk a vizet és ekkor a vegyvizsgálót azt derítette ki, hogy 01 milligramm vasat tartalmaz. Miután vasút kivenni csak 04 milligrammnál szoktak, nem is tartottuk szükségesnek a vas- talanítő készülék felállítását. Utóbb azonban több helyen panasz volt a vízre. Moat a vízvezeték vizéből vettünk több helyen mintát és ezeket küldtük fel vegyvizsgálatra. Az egri papnevelő intézetnél vett vízvezetéki víz mintájában 0 5 milligramm volt a vastartalom. Megállapítást nyert az is, hogy a vasat a víz a vízvezetéki csőhálózatból veszi fel. Agresszív szénsav, amely szintén veszedelmes a csőhálózatra, kevés van a vizünkben, da nagy baj ott van, hogy a víz nem tartalmaz szabad oxigént, amely elősegítené a csövekre a vízből a mész lerakódását és védené a vasat, így tehát a vízvezeték vize eszi a csöveket. Innen van vizünknek mai nagyfokú vastartalma. Ez ellen a veszedelmes állapot ellen szellőztetéssel kellene védekezni. A víz szellőztetése azonban lehetetlen, mert a szivattyú-telep környékén a levegőben sok a por és ez megfertőzné a vizet, amelyhez nem szobád idegen anyagnak jutnia. — Kétféle megoldás lehetséges. — A szivattyútelepnél egy víztornyot építtetnénk és a magasban, tehát tiszta levegőn végeznénk a víz szellőztetését. A víztorony felépítése azonban nagy költséggel járna. A másik megoldás az lehet, hogy zárt térben végezzük a víz szellőztetését. A szellőztetés által a víz el fogja veszíteni a kénoxidszulfid tartalmat is, ami ma azt a bizonyos bűzt adja az egri vízvezeték vizének. A szellőztetés által azonban elveszítjük a víz mai nagy nyomását és több dolguk lesz a szivattyúknak mint eddig. Matuszka Mihály: Úgy értesültem, hogy a vízvezetéki vállalkozó annak idején Németországban megvizsgáltatta az egri vízvezeték vizét e annak a vizsgálatnak eredménye alapján előre figyelmeztette a várost, hogy a víz agresszív szénsavat tartalmaz és ez a víz megeszi a vasat. Ringelhann Béla: Annakidején a németországi vizsgálatnak j nem tulajdoníthattunk fontosabb jelentőségei. Föltehető volt ugya- •nie, hogy a szállítás ideje alatt lépett fel a mintának küldött vízben az agresszív szénsav. Eddig mi abban a felfogásban voltunk, hogy a csövek kátránya festi zavarosra egyes helyeken a vízvezeték vizát. Mosattuk is a csöveket. Sajnos, ez a legutóbbi vegyvizsgálat arról győzött meg bennünket, hogy a szabad oxigén hiánya miatt ez a víz rogálja a vascsöveket. A feloldott vas okozza sok helyen a víz szürkeségét. Ezen az állapoton segíteni kell és fogunk is segíteni. Időjárás. A Meteorológiai Intézet egri állomása jelenti: Egerben tegnap —j—1*8 C fok volt a maximális hőmérséklet Éjjel —40 C fokot mutatott a hőmérő villanyoszlopa, míg reggel hét órakor —1’6 C fokot mértek. Közepes erősségű északkeleti szél fújt. 11" ........ t 1 Strausz Sándor Csütörtökön délben féltizen- kettőkor megkondult Egerben a gyászharang s a megyeházon, a városházon, az Ipartesiület szék- házán, a Keresztény Iparoskor épületén fekete zászlók jelentették szomorúan, hogy Strausz Sándor nincs többé... A régi időknek egy a mindennapi életből kiemelkedő közéleti embere fekszik ravatalon. A régi iparos társadalomnak volt Strausz Sándor egyik igen tekintélyes tagja. Iparos társainak bizalmából több mint egy évtizeden át elnöke volt az egri Iparíestüleí- nek, az Egri Ipari Hitelszövetkezetnek e tagja a Kereskedelmi és Iparkamarának. Erős akaratú és elhatározású, nagy munkabírású, kialakult meggyőződésében befolyást nem tűrő, fegyelmezett egyéniség volt, akit ilyen egyéni kiválóságai mellett szervező képessége emelt a közélet terrénumára, ahol a politikai küzdelmek harcait harcolta, — mégis főképpen az iparosság egyetemes érdekeiért dolgozott mindaddig, mig a forradalmak kedvét nem szegték és visszavonulásra nem késztették. A háborút megelőző mozgalmas esztendők politikai harcaiban a vármegyeházán mint a törvényhatósági bizottságnak, a városházán mint a képviselőtestületnek a tagját, — az országgyűlési, & törvényhatósági és a községi választási harcokban mindig ott találtuk az első sorban. Az iparosság összbizalma csonkítaílanűl mellette volt, s e nagy társadalmi szervezettel a háta mögött, állásfoglalása súlyosan billentette le a mérleg serpenyőjét oda, ahová ö az iparosság [álláspontját bedobta. Szerette osztályát, amelyhez tartozott s annak jővoltáéri, társadalmi súlyáért sokat munkálkodott, sőt ha kellett, harcolt. A forradalmak idején megszenvedett erős nemzeti érzéséért és városához ragaszkodó patriotizmusáért. Amikor a kommunisták túszok összeszedáse árán akarták a polgárság elke- í seredettségSaek még esak a fel-
