Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-01-01 / 1. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1929 január 1. viseltük s viseljük. Ez kulturni- vőnk fokmérője, emeltyűje a a vele kapcsolatos idegen forgalom következtében gazdasági életünk egyik biztos oszlopa. Az 1928. évben, szeptemberben már használatba is vett hat új iskolával, s a már megkezdett Irgalmas utcai s Deák lerenc utcai iskoláinkkal a népoktatás ügyét városunkban hosszú évtizedekre megoldottnak tekinthetjük. Ma már, amikor utána vagyunk, be merjük vallani, hogy a város külső negyedeiben bizony falusias állapotok voltak. Összevont oktatás a higiéné szempontjából több helyt kifogásolható s elégtelen tantermekben, hátrányára a tanítás-nevelés különben önzetlen munkájának. Az új hóstyai iskolák bármelyikét betahetnénk a váro3 központjába s örömmel halljuk, hogy az intelligens emberek is sziveAz 1929. é — Kevés terem maradt az újság hasábjain az 1929. év prog- rammjára. Ezért ciak vázlatosan említem azokat, később úgyis sok sző fog még ezekről esni. — Egyik legnagyobb munkánk lesz Hevesvármegye villamosításával kapcsolatban, a város világításához s a géperőre berendezett ipari üzemekhez szükséges elektromos áram megszerzésének kérdését úgy megoldani, mely a gazdaságosság s biztonság követelményeit maradék nélkül kielégíti. A tárgyalások megindultak s a januári közgyűlés már érdemlegesen fog benne dönteni. — Hisszük, hogy az irgalmas nővérek nyilvános- sági jellegű modern új kórháza is tető alá kerül ez évben s ezzel városunk közegészségügyének egy régóta tapasztalt nagy hiányosságát fogják megszüntetni a közszeretetben állő szürkanénikék. Ezzel kapcsolatosan megcsináljuk a tüdőbeteg szanatóriumot, — s egy ragály- kórház berendezésével lehetővé terszük az elkülönítést oly családokban, ahol a lakásviszonyok miatt azt keresztülvinni nem lehet. — Az államilag támogatott pinceszövetkezethez, melynek megszervezése a közel jövőben, reméljük, könnyen ka- resztül vihető lesz, — az egri szöllősgazdák sok bizodalmát fűznek és méltán. A bor értékesítését fogja ez új intézmény könysbbé tenni, — helyesebben lehetővé tenni s ezzel pangó gazdasági életünk új erőre kap. JSrre pádig négy szükségünk van. A város földmives népének megélhetése, jőléte a szőlőre van bazirozva, — minden nehézség 8en küldik és fogják küldeni gyermekeiket e külső iskolákba, mert ők is megtalálják gyermekeik tanulhatásának még szigorúan vett feltételeit is. Örömmel vettük a Rákóczi út elején épült rőm. kath. elemi iskolának az Orsolyák kezébe átadását. A környékező hóstyák népe, a szülők, pár hőnap múltán már is szeretetükkel hálálják az Egerben új női szerzetesrendnek gyöngéd nevelési munkáját. — Elértünk az 1928. év végére, mely a nagy alkotásoknak gazdag esztendeje. Szizifuszi munkát igényeltek tőlünk, itt-ott félreértést támasztottak, sok kritikát váltottak ki s amikor mindezeket mérlegeljük, — lelkiismeretünk nyugalmával nézünk vissza s bizakodással előre. — Talán a lap terjedelmét meghaladóan foglalkoztam a múlttal, de az 1928. évet, úgy éreztem, nem lehetett pár szóval elintézni. ' programja tehát, mely a bor értékesítését akadályozza, — ennek az értékes társadalmi osztálynak amúgy is nehéz helyzetét súlyosbítja. — A rendőrségi laktanyának 1928-ről elodázott felépítését bizonyára meghozza az új év. — Ezzel a városházán felszabadulnak azok a helyiségek, melyeket már nehezen tudunk nélkülözni, városunk gazdagabb leaz — egy szép, méreteiben is impozáns épülettel s rendőrségünk nagy- fontosságú munkássága megfelelő keretet s lehetőséget kap. — Az a nagy szegénység, mely az áldásosán dolgozó Szociális Missió-Társulat mellett, a Szegénygondozó Bizottságban egy az ország figyelmére méltatott intézmény létrejöttét kisürgette, — bennünket a szociális bajok éberebb figyelésére s nagyobb gondoskodásra serkent. Hova-tovább jobban érezzük jelentőségét azoknak a társadalmi egyesületeknek, melyek kulturális, szociális munkásságukkal bekapcsolódtak a városi közéletbe, leemelve a mi vállunk- ról sok oly feladatot, melyeknek megoldása egyébként a városi adminisztráció munkásságát igényelné. Ép azért a mi nagyobb figyelmünkre s gondoskodásunkra méltán tarthatnak számot. HAVAS és TÁRSA teanagykereskedő cég keres EGER és környékére előkelő összeköttetésekkel bíró elsőrangúan bevezetett helyi képviselőt. Ajánlatok BUDAPEST, VI., Csata-ucca 25—27 címre küldendők.- Már érzem, kiváncsiam várja a közvélemény az utak helyreállítására irányuló programomat Itt egy kis türelmet kell kérnem. A 6—7 méter mély szeny- vízcsatorna árkok leülepedését meg kell várnunk a a ráépítés csak azután történhetik meg. Addig ideiglenes megoldással fogjuk a helyzetet elviselhetővé tenni. Nem akarunk abba a helyzetbe kerülni, mint egyik vidéki város, hol a siettetett útépítés következtében egy utca tizenegyszer szakadt be. — Egyébként a mérnöki hivatal már dolgozik a város ősz- szes utcáinak helyreállítási, újraépítési úti programjával s részletesen kidolgozott munkálatával az 1929. évben már érdemlegesen fog foglalkozni a képviselőtestület. — Ezért a nagy türelemért nagy kárpótlást ígérünk. — Mert ha utcáink kövezetét újjá építjük s ezzel kapcsolatban parkjainkat is újjáalakítjuk, — egyik legszebb s legkellemesebb vidéki város leszünk. 95.000 pengőt fognak az új évben útfenntartásra s új utak építésére fordítani s 55.000 pengőt a gyalogjárók rendbehozatalára. — Ez év folyamán újból ki akarjuk nyitni a színháznak bezárt kapuit s ezzel kulturális Sietünk eme szakaszán visszaállítjuk a megszakított folyamatosságot. — Nem kívánok ezúttal részletesen foglalkozni a vásárcsarnok s a közvágóhíd megépítésével, mivel ennek lehetőségét majd háztartási helyzetünk fogja megszabni. Most még az egyensulyo- zottságunk megvan. Adósságunk összege ugyanaz, mint volt a békeidőkben s háztartásunk mérlege aktív, bár a békeidők 100 százalékot meghaladó pőtadőjával szemben ennek mérve 50%, — nyugdíj- teher az 1914. év 15,000 koronájával szemben 101,715 psngő, — a vármegyei háztartáshoz hozzájárulásunk az 1914. évi 2453 koronával szemben 45,430 pengő, — s a közmunkából, — mely teljes egészében a városé volt ez előtt, most 38,000 p9Dgö a vármegyét illeti. — Ez a mérleg feladatunkká teszi, hogy minden újabb s nagyobb mérvű beruházás előtt a polgárság teherbíró képességét s a városi háztartás egyensulynzottságát nem csak pontos, szakszerű elbírálás alá vegyük, — de a városi élet teherbírásának érverésén állandóan rajta tartsuk kezünket. — Reméljük a jő latén segítését s ha programmunkat megvalósíthatjuk, nem csak a fejlődést szolgáljuk, nem csak a mutatkozó szükségleteket elégítjük ki, de munkaalkalmak nyújtásával segítségére leszünk váro- Bunk polgárságának. BuUpeet, I., Horthy Mlhlói.at 11*121. Most Fndzsi Jama tesz szemrehányást... Ha otthon leszek, a Kárpátok fognak hívogatni... Imaoka Dsuicsiro japán Imaoka Dsuicsirő japán tanár, akit Egerben is ismer és szeret a közönség, ez évben is felkereste újévi üdvözletével magyar barátait. Az Egri Népújság szerkesztőjéhez ezeket írta üdvözletében : — «ősi szobásunkat ez idén is felújítóin. A japániafe tudvalevőleg minden újévkor beszámolnak az ő-esztendőben folytatott munkálkodásukról és jövőbeli terveikről. Hőt éve már, hogy magyar nyelven állítom össze évi mérlegemet. Döbbenetes gyorsasággal múlik az idő. Ám, a végzett munka mennyisége — úgy érzem — nincs arányban az elmúlt évek hosszúságával. Ez évi munkásságom látható tanár újévi üdvözlete. gyümölcse csupán egy könyv kézirata. Magyar nyelven írtam. — Űj-Nippon lelkét ismertetem benne. Három Királykor kezdtem írni és Karácsony hetében fejeztem be. Szaporában eredmény, mert a múlt Szilveszterkor azt hittem, hegy ennyi idő alatt még egy másik tervezett munkámmal is elkészülök. Da ezt — sajnálatomra — már csak az új évben tudom tető alá hozni. Második könyvemet nem magyarul, hanem japánul írom. Ebben honfitársaimnak akarom bemutatni Európa legkedvesebb országát: Hungáriát. Pontos, lelkiismeretes munkára törekszem. Itt szerzett tapasztalataimról