Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1

1929-01-01 / 1. szám

ara 20 FILLÉR Előfizetési di) postai szállítás­sal: egg hónapra 2 pengő 50 fillér, V« évre 7 pengő, egges szám ára 10 fillér, vasár- * nap 20 fillér.♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal i Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ főszerkesztő: Dr. UBBÁN SUSZTAv * POLITIKAI NAPILAP * Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOK XJjVI. évf. 1. szám Kedd Eger, 1929. január 1. Az élet a fontos. Úton-űtfólen hallhatjuk ismét a szokásos, sokszor szív és gon­dolat nélkül hangoztatott szóla­mot : boldog újévet.. . Két szám határmeBgyéje között, a régi esztendő elkopott száma s az új év sejtelmesen sokat ígérő új száma között az embereket az az érzés kísérti, hogy vájjon a régi felé forduljanak-e hálájuk­nak némi jeleivel szókért a dol­gokért, amit arasznyi földi létük egy milliméternyi része: egy év alatt kaptak, vagy az új felé forduljanak friss vágyakozással, esengő reményekkel, hogy tőle várják megnyerni mindazt, amit a régitől meg nem kaptak Az élet képe ez. A boldogság­ra törő, de soha ki nem elégülő embernek mindig van várni va­lója a jövőtől. Újév napján kü­lönös erővel buzog fjl az a sej­telmes érzés : hátha ... Hátha ezentúl könnyebbé válik életünk útja, jobban fog szolgálni egész­ségünk, baj, betegség, veszede­lem el fog kerülni bennünket. Mily szerencsénk ez az örök op­timizmusunk, mert ez elfelejteti velünk, hogy tavaly ilyenkor, meg öt évvel ezelőtt, aztán tiz évvel ezelőtt is, hasonlóképpen gondolkoztunk, vágyakoztunk, várakoztunk s mindig egyforma­képpen csalódtunk. De hát az élet a fontos. Nem a vágy, a kielégülés, a boldog­ság. A szenvedés sem fontos. Ha élünk, szenvedünk; de ha szenvedünk, élünk. S van-e fon­tosabb ránk nézve, mint az, hogy éljünk ? Az új évek egymást követő sorozatában bennünket a legmélyebben, legőazintébben tényleg az érdekel, hogy végig­éltünk egy évet s ismét megér­tünk egy új évet. Ha az időnek végtelen lánca bennünk egyezer megszakad, ránk nézve már na­gyon is mindegy, hogy van-e öröm, vagy egészség, vagy bol­dogság, vagy szenvedés a vilá­gon. Amíg élünk, mindent meg­nyerhetünk. Várjuk tehát a belénk oltott régi bizakodással a most követ­kező új esztendőt is. Ahogy az­tán forgatni fogjuk 365 lapos könyvének lapjait egymásután, majd felpattsnnak előttünk a titkok zárai, amelyek most hála Eger város nagy kérdései az újév küszöbén í\M. ■ i .......................... ■... ■■■hu — Szilveszternapi beszélgetés Trak Géza polgármesterrel * « Eger, december 31. Szilveszter-nap délelőttjén az Egri Népújság munkatársa fel­kereste Eger város polgármes­terét. Megkértük a tpo)gármes- tert, hogy lapunk újévi számá­ban részletesen nyilatkozzék vá­rosunk elmúlt esztendejéről, egy­úttal pedig a kezdődő 1929. év programmját és kilátásait is is­mertesse. Trak Géza polgármes­ter készséggel teljesítette kéré­sünket és a hosszabb beszélge­tés során ezeket mondotta mun­katársunknak: — Év utolsó napján magán­ember is visszanéz a letűnő év eseményeire, mérlegel s lelkének veleszületett bizakodásával vár­— Az 1928. évet a vízvezeték, a szeny- vizcsatornáik, a Korona-szálloda felépítése s az Iskolaépltésl Programm keresztül­vitele uralta — A városi közéletnek nagy jelentőségű, kardinális kérdéséi nyertek megoldást e pár szavas felsorolással megjelölt nagyará­nyú munkálatokban. — A vízvezeték megépítésének egyhangú elha­tározását a polgárság általános helyeslése kisérte s ma, amikor a vízmű már közhasználatban van, — a közegészségre ártal­mas, nem egyszer végzetes álla­potokat megtzünttnek tekintjük. Azt általánosan tudtuk a tudjuk, hogy a város alatti riolit-tufa jó, egészséges ivóvíz szolgál­tatásra szennyezettségénél fogva nem alkalmas, — arról azonban már kevesen hallottak, hogy egyes hóstyák vízellátása igen­igen szegényes volt s magam is meglepődött m jöttem három év alatt annak tudomására, hogy például a Czifra-hóstya északi ja az újat, ismét és ismét fel­építve újabb reménységeit. — Mennyivel inkább köteles­sége ez a visszatekintés, mérle­gelés s egy rendszeres, de nem reménységekre, hanem realitá­sokra épített jövőbeli programul megalkotása a közélet emberé­nek, ki a fórumon, annak kisebb, vagy nagyobb területén dolgo­zik az összpolgárság javán s ugyanakkor a nemzeti élet iz- mosításán. — Készséggel teszek tehát ele­get az Egri Népújság kívánsá­gának, amikor ha nagy általá­nosságban, ha rövid vonalakban is, a nagy nyilvánosság előtt számolok. részén lakók inkább a patak vizét használták, mintsnm a vá­ros szélén lévő közkűtjukét. Az 1917. évben a közkedvelt *Ka- lapos>-kút vizétől 164 tifuszoa megbetegedés történt a kút kör­nyékén lakók körében s e meg­betegedések 20 százaléka halálos kimenetelű volt. A városi főorvos jelentéséből tudom, hogy a tifuszos megbetegedések egy csapásra megszűntek a vízvezeték használatba adása óta s a szórványosan előforduló eseteknél a vidékről való behur­coló« kimutatható. A közegészségügyi vonatkozá­sokkal majdnem egyenrangú a tűzvédelmi érdekek szolgálata. Hiába volt tűzoltóságunk gé­pekkel kifogástalanul felszerelve, a vízhiány miatt tűzbiztonsá­gunk hiányos volt. Gondoljunk csak vissza az érseki palotának pár év előtti tűzesetére. Ma az 50 lépésenként elhelyezett tűz­csapok mondhatjuk teljes biz­tonságot nyújtanak. — Szennyvíz csatornázás nélkül nincsenek teljesen meg­oldva azok az érdekek, melyek a vízvezetékkel kapcsolatosak. Ép azért foglalt állást a képvi­selőtestület a szennyvizek lecsa- tornázása mellett. Félmegoldást nem akart. — A Korona szálloda megépítését kísérő kritikák, me­lyek pro et contra hangzottak s hallatszanak még ma is, nem térítenek el bennünket, a városi közélet felelős tényezőit annak a megfontolásnak realizálása elől, hogy a városi élet fejlődésének ezt a nélkülözhetetlen intézmé­nyét a városnak kell létesiteni, ha erre a mai gazdasági viszo­nyok között a magántőke nem vállalkozik. Itt nemcsak a min­dennapi élet szükségletének ki­elégítését tartottuk szem előtt, nem ciupán azt a szegényes, mondhatjuk sokszor szégyell ál­lapotot akartuk megszűntetni, mely a szállodai ellátás szem­pontjából fennállott, de fürdő- városi programmunknak meg­alapozási munkáját nagy ará­nyúén megkezdettük. Mert hang­súlyozzuk, hogy városunk féltékenyen s büszkén őrzött iskolai jellegének állandó gondoskodása mellett, a fürdői jelleg kiépítésének programját fel nem adhatjuk. Azok a nagy értékek, melyek forrásvizeinkben Isten adomá­nyaként feküsznek, paranciolő- lag követelik tőlünk ez értékek kihasználásának munkáját. — iskolaváros voltunk, vagyunk 8 leszünk. Ezt a címet mindig büszkén a végtelen bölcsességű gondvi­selés előrelátásának, zárva van­nak. Ezt a nagy könyvet úgy kapjuk ajándékba Szilveszter éjszakáján, mint a gyermek a képeskönyvét a karácsonyfa alatt. Ez a könyv nagy, mint egy ódivatú, fatáblás, acélkapesos biblia, súlyosnak látszik, mert egy év tartalma, minden titka bele van sürítve, de a mi örök optimizmusunk pehelykönnyű­nek találja, hiszen egyelőre csak annyit tud elolvasni címlapjáról az életigéret betűiből: 1929 ja­nuár 1. őszintén kívánjuk lapunk minden olvasójának ezen a ha- tármesgyén, hogy hittel, biza­lommal és jő egészséggel for­gassa tz élet könyvének ezer- kilencazázhuszonkilencedik kö­tetét ! Dr. Urbán Gusztáv.

Next

/
Thumbnails
Contents