Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-01-01 / 1. szám
ara 20 FILLÉR Előfizetési di) postai szállítással: egg hónapra 2 pengő 50 fillér, V« évre 7 pengő, egges szám ára 10 fillér, vasár- * nap 20 fillér.♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal i Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ főszerkesztő: Dr. UBBÁN SUSZTAv * POLITIKAI NAPILAP * Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOK XJjVI. évf. 1. szám Kedd Eger, 1929. január 1. Az élet a fontos. Úton-űtfólen hallhatjuk ismét a szokásos, sokszor szív és gondolat nélkül hangoztatott szólamot : boldog újévet.. . Két szám határmeBgyéje között, a régi esztendő elkopott száma s az új év sejtelmesen sokat ígérő új száma között az embereket az az érzés kísérti, hogy vájjon a régi felé forduljanak-e hálájuknak némi jeleivel szókért a dolgokért, amit arasznyi földi létük egy milliméternyi része: egy év alatt kaptak, vagy az új felé forduljanak friss vágyakozással, esengő reményekkel, hogy tőle várják megnyerni mindazt, amit a régitől meg nem kaptak Az élet képe ez. A boldogságra törő, de soha ki nem elégülő embernek mindig van várni valója a jövőtől. Újév napján különös erővel buzog fjl az a sejtelmes érzés : hátha ... Hátha ezentúl könnyebbé válik életünk útja, jobban fog szolgálni egészségünk, baj, betegség, veszedelem el fog kerülni bennünket. Mily szerencsénk ez az örök optimizmusunk, mert ez elfelejteti velünk, hogy tavaly ilyenkor, meg öt évvel ezelőtt, aztán tiz évvel ezelőtt is, hasonlóképpen gondolkoztunk, vágyakoztunk, várakoztunk s mindig egyformaképpen csalódtunk. De hát az élet a fontos. Nem a vágy, a kielégülés, a boldogság. A szenvedés sem fontos. Ha élünk, szenvedünk; de ha szenvedünk, élünk. S van-e fontosabb ránk nézve, mint az, hogy éljünk ? Az új évek egymást követő sorozatában bennünket a legmélyebben, legőazintébben tényleg az érdekel, hogy végigéltünk egy évet s ismét megértünk egy új évet. Ha az időnek végtelen lánca bennünk egyezer megszakad, ránk nézve már nagyon is mindegy, hogy van-e öröm, vagy egészség, vagy boldogság, vagy szenvedés a világon. Amíg élünk, mindent megnyerhetünk. Várjuk tehát a belénk oltott régi bizakodással a most következő új esztendőt is. Ahogy aztán forgatni fogjuk 365 lapos könyvének lapjait egymásután, majd felpattsnnak előttünk a titkok zárai, amelyek most hála Eger város nagy kérdései az újév küszöbén í\M. ■ i .......................... ■... ■■■hu — Szilveszternapi beszélgetés Trak Géza polgármesterrel * « Eger, december 31. Szilveszter-nap délelőttjén az Egri Népújság munkatársa felkereste Eger város polgármesterét. Megkértük a tpo)gármes- tert, hogy lapunk újévi számában részletesen nyilatkozzék városunk elmúlt esztendejéről, egyúttal pedig a kezdődő 1929. év programmját és kilátásait is ismertesse. Trak Géza polgármester készséggel teljesítette kérésünket és a hosszabb beszélgetés során ezeket mondotta munkatársunknak: — Év utolsó napján magánember is visszanéz a letűnő év eseményeire, mérlegel s lelkének veleszületett bizakodásával vár— Az 1928. évet a vízvezeték, a szeny- vizcsatornáik, a Korona-szálloda felépítése s az Iskolaépltésl Programm keresztülvitele uralta — A városi közéletnek nagy jelentőségű, kardinális kérdéséi nyertek megoldást e pár szavas felsorolással megjelölt nagyarányú munkálatokban. — A vízvezeték megépítésének egyhangú elhatározását a polgárság általános helyeslése kisérte s ma, amikor a vízmű már közhasználatban van, — a közegészségre ártalmas, nem egyszer végzetes állapotokat megtzünttnek tekintjük. Azt általánosan tudtuk a tudjuk, hogy a város alatti riolit-tufa jó, egészséges ivóvíz szolgáltatásra szennyezettségénél fogva nem alkalmas, — arról azonban már kevesen hallottak, hogy egyes hóstyák vízellátása igenigen szegényes volt s magam is meglepődött m jöttem három év alatt annak tudomására, hogy például a Czifra-hóstya északi ja az újat, ismét és ismét felépítve újabb reménységeit. — Mennyivel inkább kötelessége ez a visszatekintés, mérlegelés s egy rendszeres, de nem reménységekre, hanem realitásokra épített jövőbeli programul megalkotása a közélet emberének, ki a fórumon, annak kisebb, vagy nagyobb területén dolgozik az összpolgárság javán s ugyanakkor a nemzeti élet iz- mosításán. — Készséggel teszek tehát eleget az Egri Népújság kívánságának, amikor ha nagy általánosságban, ha rövid vonalakban is, a nagy nyilvánosság előtt számolok. részén lakók inkább a patak vizét használták, mintsnm a város szélén lévő közkűtjukét. Az 1917. évben a közkedvelt *Ka- lapos>-kút vizétől 164 tifuszoa megbetegedés történt a kút környékén lakók körében s e megbetegedések 20 százaléka halálos kimenetelű volt. A városi főorvos jelentéséből tudom, hogy a tifuszos megbetegedések egy csapásra megszűntek a vízvezeték használatba adása óta s a szórványosan előforduló eseteknél a vidékről való behurcoló« kimutatható. A közegészségügyi vonatkozásokkal majdnem egyenrangú a tűzvédelmi érdekek szolgálata. Hiába volt tűzoltóságunk gépekkel kifogástalanul felszerelve, a vízhiány miatt tűzbiztonságunk hiányos volt. Gondoljunk csak vissza az érseki palotának pár év előtti tűzesetére. Ma az 50 lépésenként elhelyezett tűzcsapok mondhatjuk teljes biztonságot nyújtanak. — Szennyvíz csatornázás nélkül nincsenek teljesen megoldva azok az érdekek, melyek a vízvezetékkel kapcsolatosak. Ép azért foglalt állást a képviselőtestület a szennyvizek lecsa- tornázása mellett. Félmegoldást nem akart. — A Korona szálloda megépítését kísérő kritikák, melyek pro et contra hangzottak s hallatszanak még ma is, nem térítenek el bennünket, a városi közélet felelős tényezőit annak a megfontolásnak realizálása elől, hogy a városi élet fejlődésének ezt a nélkülözhetetlen intézményét a városnak kell létesiteni, ha erre a mai gazdasági viszonyok között a magántőke nem vállalkozik. Itt nemcsak a mindennapi élet szükségletének kielégítését tartottuk szem előtt, nem ciupán azt a szegényes, mondhatjuk sokszor szégyell állapotot akartuk megszűntetni, mely a szállodai ellátás szempontjából fennállott, de fürdő- városi programmunknak megalapozási munkáját nagy arányúén megkezdettük. Mert hangsúlyozzuk, hogy városunk féltékenyen s büszkén őrzött iskolai jellegének állandó gondoskodása mellett, a fürdői jelleg kiépítésének programját fel nem adhatjuk. Azok a nagy értékek, melyek forrásvizeinkben Isten adományaként feküsznek, paranciolő- lag követelik tőlünk ez értékek kihasználásának munkáját. — iskolaváros voltunk, vagyunk 8 leszünk. Ezt a címet mindig büszkén a végtelen bölcsességű gondviselés előrelátásának, zárva vannak. Ezt a nagy könyvet úgy kapjuk ajándékba Szilveszter éjszakáján, mint a gyermek a képeskönyvét a karácsonyfa alatt. Ez a könyv nagy, mint egy ódivatú, fatáblás, acélkapesos biblia, súlyosnak látszik, mert egy év tartalma, minden titka bele van sürítve, de a mi örök optimizmusunk pehelykönnyűnek találja, hiszen egyelőre csak annyit tud elolvasni címlapjáról az életigéret betűiből: 1929 január 1. őszintén kívánjuk lapunk minden olvasójának ezen a ha- tármesgyén, hogy hittel, bizalommal és jő egészséggel forgassa tz élet könyvének ezer- kilencazázhuszonkilencedik kötetét ! Dr. Urbán Gusztáv.
