Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-07-24 / 169. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1928. július 24 _r_T ___________ T * \ S megvallom, csodálkozom azon, hogy a képviselőtestület Heller dr. tájékoztatása alapján indult el s nem gondolt arra, hogy határozatával a kevéske' delmi iskolát megöli. Mert ennek az iskolának most már nincs hová mennie. A iyceumot ugyanis el kell hagynia, miután azokra a tantermekre, amelyekben az iskola eddig volt, a kispBpok főiskolájának van szüksége. Hát most mi lesz a kereskedelmi iskolával ? Azokba a lyukakba húzódjék, amelyeket a hivatalos javaslat alapján a képviselőtestület felajánlott? Hisz ezekben a lyukakban 40 diák sem fér el, nem méghogy 160 növendéke és 50 főből állő internátusa a kereskedelmi iskolának ! Hej képviselő uraim, képviselő uraim! De szó nélkül szavazták meg az izr. filléregyletnek a kért segélyt és de sző nélkül ajánlották fel a város értékes kertészetét a siketnéma intézet mögött a reformátusoknak! Hát csak olyankor gombolkoznak be a katholikus képviselők, amikor saját vallásuk dolgairól, saját róm. kath. iskolájukról van szó ? A közigazgatási tanfolyamot igen jól el lehetett volna helyezni a most felszabaduló siketnéma intézetben, vagy a jövő évben felszabaduló halaspisci iskolában. A rendőrpalota részére meg fel lehetett volna ajánlani a régi vásártéren, most Elebelsberg téren, a törvényszék és az uj polgári iskola között éktelenkedő telket, mely erre a célra teljesen alkalmas. így minden kérdés megoldást nyert volna és a kereskedelmi iskola is elfoglalhatta volna helyét a régi polgári iskolában, amelyet tavaly a képviselőtestület úgyis a kereskedelmi iskolának Ítélt oda. Dehát ehez egy kis jóakarat kellett volDa azok részéről, akik a képviselőtestület elé szükségesnek tartottak olyan javaslatot hozni, amely a kereskedelmi iskola halálát jelenti! Mindenesetre a javaslattevők nekem megfizettek. A képviselőtestülettel meg áprilist járattak, hogy egy és ugyanabban az ügyben rövid egy éven belül két egymással ellenkező határozatot hozattak vele. Urak, urak, tisztelt javaslat- tevő urak, nem gondolják, hogy áprilist járatni csak egyszer lehet és hogy a jóbarátokat eltaszítani nem szabad? Legalább erre gondoltak volna javaslatuk megtételénél, ha már nem érzik fit, mivel tartoznak a katholikus Egerben a katholikus intézményeknek ős első sorban a katholikus iskoláknak! vitéz Subik Károly. Súlyos szerencsétlenség az egersza A vásároskocsi sátorkarója egy kerékpározó Eger, július 23. Hélfőre virradó éjszakán borzalmas szerencsétlenség történt Eger határában, az egerszalőki és demjéni utak találkozásánál. Kiss Bertalan szakaszvezető és Tűri Bertalan honvéd kerékpárjaikon igyekeztek egri állomáshelyükre Vécsről, ahol a vasárnapot töltötték. 11 óra lehetett, mikor elérték a demjén-szalőki útkereszteződést. A domboldalon gyors iramban haladtak a város felé. Elől a szakaszvezető kerékpározott, míg Tűri néhány méterrel hátrább követte. Kiss Bertalan már jőalőre észrevette, hogy velük szemben egy vásáros szekér közeledik. Erősen csengetett. A kocsis úgy látszik aludt a bakon, mert a csengetéstől felriadva, nagyot rántott a gyeplőkön. A lovak félreugrottak és magukkal húzták a szekeret is, az árok felé. Jóki úton majdnem keresztülnyársalt szakaszvezetöt. A szakaszvezető már nem fékezhetett s az árok és a szekér közé kerülve, teljes erővel a kocsiból kiálló hegyes sátorkarónak ütődött, azután eszméletét vesztve a kerékpárral együtt befordult az árokba. Társa azonnal a segítségére sietett, majd értesítette a mentőket, akik azonnal kivonultak és dr. Karikás József mentőorvos rendelőjébe, onnét pedig a helyőrségi kórházba szállították a szerencsétlen katonát. Orvosi vélemény szerint Kiss Bertalan állapota igen súlyos, sőt életveszélyes. A karó a szakaszvezető lágyékába 'fúródott és hatalmas sebet ejtett rajta. Az egri rendőrség ma reggel hallgatta ki a sérültet és vallomása alapján megindította az eljárást a szerencsétlenséget okozó szekérnek, illetve kocsisa személyének felkutatására. Ma éjszaka betö hitközség jég] Eger, július 23. Az éjszaka, valószínűen 1 és 2 őrá között, ismeretlen tettesek betörtek az egri izraelita hitközség Újvilág utca 7. szám elatti jegyzői irodájába. A betörést ma hajnalban vette őszre a takarító- asszony, aki a látottakról azonnal értesítette a közelben szolgálatot teljesítő rendőrőrszemet. A kapitányságról Tschürtz Frigyes rendőrfőfelügyelő vezetése alatt azonnal bizottság szállt rtek az izraelita rzői irodájába ki a betörés színhelyére. Csakhamar megállapították, hogy a tettesek a ház vaskerítésén átmászva, álkulccsal nyitották fel az iroda ajtaját. Odabenn minden fiókot, szekrényt átkutattak, de sem pénzt, sem más értéktárgyat nem találtak. A betörők így kénytelenek voltak üres zsebbel távozni. A rendőrség folytatja a nyomozást az ismeretlen tettesek kilétének megállapítására. Debrecenben háromszáztiz mázsa cserebogarat irtottak ki Egerben a jövő nyáron Debrecenből jelentik: Mint az ország minden helyén, Debrecenben is hatósági ellenőrzés mellett irtották a cserebogarakat. Az elsőfokú közigazgatási hatóság statisztikát készített a vetések veszedelmeinek irtásáról s ezt a statisztikát most terjesztette be a városi tanácsnak. A cserebogár rajzása idején jelentés szerint lesz cserebogár-rajzás, hatósági ellenőrzés mellett 310 métermázsa cserebogarat irtottak ki. A költségek 7880 pengőt tesznek ki. Egerben 1925 ben volt cserebogár-rajzás ; mivel ez a bogár csak négy évenként lép fel, Egerben 1929. nyarára várható újabb cserebogár-rajzás. Holtan, megfojtva találták meg a Mezőnyéken eltűnt csecsemőt. Mezőnyék, július 23. Abban a titokzatos gyermek- eltűnési ügyben, amit csütörtök óta nyomoz a mezőnyéki csendőrség váratlan fordulat állott be, amely egyszerre fénytderitett erre a titokzatos ügyre. Mint írtuk, Pincés Zsófia mezőnyéki leány pár nappal ezelőtt hozta világra gyermekét, akinek megszületéséről az egész falu tudott. Mégis, mikor többen felkeresték a fiatal anyát, a gyermeket nem sikerült meg- látniok. Az ismerősök kérdezés- ködősére, hogy hol van a gyérmek, PincSs Zsófi kitérő választ adott ■ a csendőröknek is csak azt a választ adta, hogy gyermeke él és jő helyen van. A csendőrök azonban nem elégedtek meg a válasszal és folytatták a nyomozást. Miután a házban nem találták a gyermeket, a házhoz közel levő erdőben folytatták a nyomozást s rövid kutatás után a bozót között alig 15 centiméterre a földben megtalálták rongyokba és többrétű újságpapírba csavarva a gyermek holttestét. A borzalmas lelet után Pincéé Zsófi még mindig nem ismerte be, hogy a gyermeket ő ölte meg, sőt azt is tagadta, hogy a hulla az ő gyermekének a holtteste lenne. A csendőrök a nyomozást folytatják, egyben pedig bejelentették az esetet a miskolci kir. ügyészségnek, amely annak megállepítására, hogy mi okozta a gyermek halálát, elrendelte a holttest felboncolását. Csernoch-emléktábla a bécsi egyetemen. A bécsi egyetem tanácsa egyhangúan elhatározta, hogy az elhunyt Csernoch János bíboros hercegprímás nevét a theolőgiai kar emléktábláján megörökíti. Csernoch hercegprímás Bécsben szerezte doktorátusát és a Paz- maneum utján, ahol igen sok magyar teológus folytatta tanulmányait, állandó élénk összeköttetést tartott fenn B'cs szellemi életével. Az anya nyári kötelessége. Hát az anyának van külön nyári és egyéb évszakokhoz szabott kötelessége? — kérdezhetné valaki. — Tényleg, valahogyan úgy látszik, hogy a gondos, jó anyának évszakonkint váltakozó kötelességei is vannak. A nyári kötelessége például abban kell, hogy nyilvánuljon, hogy a gyermekek vízzel való edzését okvetlenül így nyár idején kell megkezdeni. A legkisebb gyermeknél is meg lehet ezt kezdeni. Értve ez alatt, hogy már az egyév körüli gyermek is vehet jó időben a szabadban fürdőt. Nem strandolni kell vinni még, ez természetes, de tessék kitenni a forró napsugarakra a vízzel telt kiskádat, vagy teknőt, — már amiben a gyermek fürödni szokott. És ha a víz jól átlangyosodott, bele kell helyezni a gyermeket. Ott kell vele játszani. Megkedveltetni vele a szabadban való fürdőzést. A fürdő után pedig aludjon a levegőn a félárnyékos kocsijában. A nagyobb gyermeket meg, ha csak lehetséges, egész napra
