Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-07-22 / 168. szám
Előfizetési di] postai szállítással: égj] hónapra 8 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- * nap 24 fillér. ♦ T'<9 JS28JUL 2 H—BHBttE-----S zerkesztőd és kiadóhi Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések* milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. UHBÁN SD3ZTÄV * POLITIKAI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOB XLV. évf. 168. szám ♦ Vasárnap ♦ Eger, 1928. július 22. Államosítják a biztosítás legjövedelmezőbb üzletágát, a tűzbiztosítást r A tüzkárbiztosítást a falvakban lefektetett jelentős nemzeti vagyon megóvása érdekében kell kötelezővé tenni. * Ne menjünk cseh fürdőbe! Karlsbad tele van magyar fürdóvendéggel. Ezt hallottam ma és bizony arcomba szökött a vér. Szégyellem magamat azok helyett, a kik túlteszik magukat a nemzet érdekein b a magyar pénzt, a nemzet testéből csapolt vért, a mi legádázabb ellenségünknek, a trianoni szerződés gonosz lelkű szerkesztőjének a cseheknek viszik ki. Már az is érthetetlen, ha koldus országunk tehetőoebb polgárai megszokás- bői, külföldieskedősből, vsgy nem tudom miből, — előszeretettel keresik az üdülést az ország határain kivűl, de egyenesen felfoghatatlan, hogy épen cseh fürdőben érezzék jől magukat akkor, a mikor a kémkedés hitvány ürügye alatt magyar testvéreink tömegesen kerülnek a cseh kinző kamarákba. Nem hiszem, hogy volna még egy ország, a hol a nemzeti önérzetnek ilyen érzéketlenségére találhatnánk. Nem hiszem például, hogy akadna ma német állampolgár, a ki francia fürdőhelyen keretate gyógyulást, még akkor Bem, ha onnan az őrök életet hozhatná magával. Szokjunk le a Karlebadba előkészítő, bőséges étkezésről s tartsunk mértéket a földi gyönyörűségekben. És ha mégis tatarozni kell egészségünket, találunk gyógyhelyet itthon is eleget, csak magyar szívvel és magyar szemmel kell körülnéznünk. Ne erősítsük a magyar verítéken szerzett pénzzel ellenségeinket ! Ma nehéz, sorsdöntő időket élünk. Nem elégedhetünk meg a banketteken megszokott nagyhangú kijelentésekkel és tüntető fokos-forgatással. Nekünk ma cselekdni kell tudni hang- talanúl s ha kell, tűrni, szenvedni jejsző nélkül. Cseh fürdők látogatása és honfiúi kötelesség összeférhetetlenek. Ennek a szegény országnak most más emberekre, minden áldozatra, lemondásra kész, meg nem alkuvő, soviniszta magyarokra van szüksége. Buday Elemér. Eger, július 21. A múltban több vármegye törvényhatósága azzal a kéréssel fordult a kormányhoz, hogy a vidéken különösen nagyszámban előfordult tűzesetekre való figyelemmel tegye kötelezővé és vegye állami kezelés alá a tűzbiztosítást. Ez a terv a biztosító intézetek érdekeit szorosan érinti és számos érvet és ellenérvet támasztott fel. A tűzkárbiztosítás államosítása mellett szőlő érvek közül a legfontosabbak röviden a következők : i ^ A biztosítási üzlet haszonszerzésre irányuló vállalkozás. Közérdek szempontjából azonban jóléti intézmény számba megy és így nem lehet magánvállalkozó kezén, éppen úgy, mint a vasút, a posta, a telefon sem. A biztosítás természetéből folyik, hogy fejlődési lehetőségei csak igen széles körre kiterjedő üzlettel biztosíthatók. Ezt a fejlődést azonban leginkább csak a kötelező állami biztosítással lehet elérni. A biztosítási üzletnél nincs szükség a vállalkozó leleményességére, hanem inkább a pontosságra és főleg a megbízhatóságra. Ügynökökre nem lesz szükség, a biztosításokat közigazgatásilag bonyolítják le és így a díjtételek lényegesen olcsóbbak Eger, július 21. A magyar »ajtó már többször bírt adott arről, hogy a Miskolcon székelő Bükk- és Mátravi- déki Automobil Club a múlt évben akciót indított arra, hogy a nagy magyar Alföldet a megmaradt Felvidékkel és ezen vidék két legnagyobb városát, Debrecent Miskolcoal a Tinzapol- gárnál megépítendő híd által közvetlen össz'eköttetéíbo kell hozni. lehetnek. Az állami kezelésbe vétel mellett szőlő érvekkel szemben nem csekély azoknak ez érveknek száma sem, amelyek a tűzkár- biztosítás államosítása ellen sző- lanak. A tfizkárbiztosítás a vállalatok legjelentékenyebb és legvirágzóbb üzletága. Az államosítása tehát nagyban veszélyeztetné a magánbiztosítók egzisztenciáját. Ha pedig az állam kötelezővé tenné a tűzkárbiztosítást, anélkül, hogy azt állami kezelésbe venné, kényt- eríts ié o közönséget,hogy sok esetben olyan biztosító intézetekkel lépjen összeköttetésbe, amelyek nem nyújtanak kellő garanciát és így a lefizetett díjak veszendőbe mennének. . Igen nagy terhet jelentene az államnak a magánbiztosító intézetek szerzett jogainak megóvására lefizetendő kártérítés előteremtése is. A kereskedelmi minisztérium nézete szerint a kötelező tűzkár- biztosítás főleg a vidéki ingatlanokra vonatkozik, ahol a gyakrabban előfordult tűzesetek a mai nehéz építkezési viszonyok mellett helyrehozhatatlan károkat okozhatnak. Nagy fontossággal bir a kötelező tűzkfirbiz- tosítáa a gyáripari ingatlanoknál és a kereskedők áruraktárainál is. Ez a mozgalom a tiszapolgári hídfőhöz összehívott motoros összejövetelen újabb lökést kapott, mert Tiszapolgár meghi vott vezető emberei kijelentették, hogyha Szabolcsvármegye továbbra is elhanyagolja őket és gátat vet a község fejlődése elé, akkor elszakad a vármegyétől és Borsod vármegyéhez csatlakozik. Az egri főkáptalan ugyancsak a B É.M A.C. mellé állott s minden erkölcsi erejével támogatja a mozgalmat. Mi a mai helyzet? Csonka- Magyarország egész Felvidéke erdeivel, bányáival, hatalmas ipartelepeivel teljesen el van vágva a magyar Alföld legdu- sabb termőföldjeitől és a nagy magyar városok fogyasztó piacától s mindez azért, mert a régi magyar politika mindent a nemzetiségi vidékek fejlesztésére^ áldozott, Magyarország belseje!^ teljesen elhanyagolta, utak, vas- utak és hidak kiépítéséről nem gondoskodott. Aki egy szempillantást vet Magyarország térképére, ezen állításunknak azonnal igazat ad. Tokajtól Szolnokig a Tiszán egyetlenegy híd nincs és a tiszáninneni, tiszántúli közlekedést az ósdi kompok látják el. A hajdúság társadalma első volt, amely magáévá tette l B.É M.A.C. eszméjét és fabruár i 5.. Őn Debrecenben megtartott i B.É.M.A.C. értekezleten bimon- | dotta, hogy a magyar társadalom egyeteme teljes súlyával és minden erkölcsi erejével a B,É.M.A.C. terve mellett van, támogatja a Tiszapolgáron keresztül vezető i megoldást. j Az egri főkáptaian, amelynek ! birtoka Tiszapolgár felé is lenyúlik, ugyancsak teljes erejével a tiszapolgári híd megépítése mellett van és hajlandónak mutatkozik arra is, hogy a nagy explanzivitáss&l és fejlődéssel birő városok és községek érdekeit teljes erkölcsi súlyával támogassa. Ezen nemzetgazdasági és faj- : védelmi kérdés tiszapolgári meg- I oldásának terve mellett nyilat- | kozott Hajdűmegye, Debrecen sz. bir. város törvényhatósága, Borsodmegye, Miskolc thjf. város, Hajdúböszörmény közönsége és a terv mellett van Heves- és Ab&ujmegye is és az ellenzéket egyesegyedül Szabolcs- megye képviseli, amelynek pedig erkölcsi kötelessége lenne pártfogolni vármegyéjének legnagyobb községét, Tiszapolgári. Ugyanis Szabolcsmegye Tisza- lucnái óhajtja a hidat megépíteni, mivel Tiszaluc és Tiszedob környékén terül el a két Andrássy í grőf hitbizománys, akik őzért A tiszapolgári hid ügye Öt vármegye harca egy tiszai hídért.
