Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-07-21 / 167. szám
féjíujL i AH* \J $&"***• wür%:^ 1928 JUL 71 TV E ‘ Előfizetési díj postai szállítással: egg hónapra 8 pengő 20 fillér, neggedévre 9 pengő 60 fillér, egg es szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér. ♦ EGRI NÉPÚJSÁG Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres di]- szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. ORBÁN 6USZTÁV POLITIKAI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XL V. év/. 167. szám Szombat Eger, 1928. július 21. Miskolc—Debrecen és Nyíregyháza polgármesterei kulturális szervezkedésre hívják fel a vidéki városokat Eger részvételével 12 magyar város kulturegységét fogják megszervezni Eger, július 20. Hodobay Sándor dr. miskolci polgármester, Bencs Kálmán dr. kormányfőtanáosos, Nyíregyháza város polgármestere és Magoss György dr. Debrecen szabad királyi város polgármestere közös akciót indítanak, hogy: a Duna Tiizaköz és a tiszántúli városok kulturális együttműkö dését megbeszéljék. Céljuk az, hogy az elszakított felvidéki városok példájára Magyarországon is közös kulturprograwmot dolgozzanak ki a városok együttműködésére, a kultúra, műveltség, zenekultúra terén. Akciójukat egy levéllel indították meg, amely részletesen ismerteti azt a programmot, amelyik megértés és sikeres keresztülvitela esetén hivatva lenne a magyar kultur- fölényt még jobban kidomborítani a szomszédos államokkal szemben. A levél így hangzik: Igen tisztelt Polgármester Úr ! Kedves Barátunk! Nyíregyháza város polgármestere felvidéki útján meglepetéssel tapasztalta, hogy kis városok nagyszabású kulturális manifesz- táciőkat rendeznek, melynek élén a magyar intelligencia áll. Az elnyomott magyarság csak úgy volt képes ezekre, hogy Zsolna, Rozsnyó, Lőcse, Igló, Kassa stb. közösen, együttesen járnak el fontos kulturális kérdésekben s erre megfelelő szervet létesítettek. A mi vidéki városaink utőbbi pár évben páratlan előhaladást tettek és minden erejüket megfeszítve nemcsak a háború okozta hiányokat pótolják, hanem igyekeznek valóban várossá lenni. Ezt a nagy munkát jóformán magukra hagyatva végzik, nincs meg az egyes városok közt a közvetlen kapcsolat. Június hő végén Nyíregyháza polgármestere meghívására öt Kár, hogy ilyen késén győzött Hadik János gróf a föidbirtokreform kérdésében. Nyolc éve izgatja már a kedélyeket az agrárreform, de megnyugodni, megbékélni vele nem tudott senki; sem az a dolog természeténél fogva, akinek földjét bírói Ítélettel elvették, sem az, akinek földet juttattak. Olyan nagy világnézeti, jogi, gazdasági és pénzügyi szempontok ütköztek itt össze alig alig kibékíthető elszántsággal, sőt gyűlölködéssel, hogy az objektív igazságot és az eddigi intézkedések helyességét kibogozni nyolc esztendő távlatából és eszményeiből szinte lehetetlen. Kőt dologban azért úgy nagyjából már most megegyezhetünk. Az egyik az, amiben a földbirtokreform harcosainak és végrehajtóinak igazuk van, hogy földbirtokreformra szükség volt. A frontokat szétzüllesztő és a nagy tömegeket megvadítő baloldali agitáciőnak »földet a népnek» jelszó volt a harci zászlajára írva; ezt a gyúlékony anyagokkal telített népszerű követelést akkor sem lehetett a nincstelen földéhesek leikéből kitörölni, amikor a forradalmak bukása után a keresztény nemzeti pártok jutottak uralomra. E tekintetben soha el nem hervadó érdeme a Nagyatádi Szabó István vezetése alatt akkoriban fénykorát élő kisgazdapártnak ■ a többi keresztény pártnak is, hogy ezt az izgató kérdést az agrártársadalom s a nemzet érdekeinek kellő összhangban tartásával sikerült megoldaniok s olyan útra terelniök, melyen az állandó és társadalom mállasztó izgatásnak méregfogai kihullhattak. A másik álláspont, amibén viszont Hadik János grófnak van igaza, az, hogy most már az Országos Földbiriokrendező Bíróságra, miután kitűzött feladatát elvégezte, nincs szükség. A bíróság és a bíráskodás szent fogalmainak kétségtelenül sokat ártott az a munkakör, amelybe a körülmények akár a földbirtokreformmal, akár a lakásügyekkel kapcsolatban belesodorták. Amíg egyfelől a magyar bírák éles judiciuma, megingathatatlan pártatlansága sok nehéz és ké- Dyes kérdőiben kellően nem értékelhető munkát végzett, másfelől széles és könnyen befolyásolható rétegeknek alkalmat adtak a bírói méltóságnak gyűlölettel, nemtelen indulatokkal, kritikákkal való befröcikölésére. Mert hogy nagy szegénységünkben a földbirtokreformot nem tudtuk ügy megoldani, ahogy kellett volna, tehát a megváltást szenvedőknek méltányos és azonnali forgalmi árat fizettetni, a pénz és földnélküli Földéhes Jánosoknak pedig oly olcsó hitellel kezére járni, hogy abból uj földjét kifizethesse és beinstruálhassa, továbbá, hogy ne Vb vagy 1 holdas parcellákat kapjon megélhetési alapul egy családos ember — azt a sok, sok fogyatékosságot jó részben a Földbirtokrendezó Bíróságra kente a tudatlan tömeg. A magyar bíróságnak kihagyása ebből a játékból azonban nem jelentheti azt, hogy a magyar földet most már szabad prédául bocsáthassuk oda mindenkinek. Nem mindegy, hogy kié a föld, csak termeljen és adót fizessen. A magyar nemzet szomorú tapasztalatok árán ismerte fel azt az igazságot, hogy >aki a föld, azé az ország.c Még hosszú ideig nemzeti érdek követeli, hogy hivatlan földvásárlók kiküszöböltessenek és megakadályozzuk a földbirtok eladósodását és a földdel járó erkölcsi kötelességek alól való kibúvást. Hagyják ki tehát a bíróságot az obligőből, ahelyett a bor mánynak olyan nyílt és szélesen megalapozott birtokpolitikai programmot kell alkotni, mely a földet annak kezébe juttassa, aki megérdemli és életfenntartási alapul tekinti. vidéki város kiküldöttei (Szeged, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza, Békéscsaba) gyűltek össze, hogy egyelőre a duna-tiszaközi és tiszántúli városok kulturálio együttműködését megbeszéljék. Egyhangúan fogadták el azt az indítványt, hogy az említett városokon kívül még Gyula, Hódmezővásárhely, Eger, Nagykőrös, Kecskemét, Orosháza, Szolnok, tehát összesen 12 magyar vidéki város akár az őszre tervezett ily irányú kongresszus keretében, de mégis önállóan, vagy attól függetlenül szövetkezzék fontos kulturális célok megvalósítására. A kulturális élet minden terrénumán szép eredményeket érhetnek el közös munkával, ha a nagyobb városok kisegítenék a kisebbeket. Ezért meg akarjuk alakítani a vidéki városok kulturális szövetségét. Nem akarunk anyagi áldozatot senkitől, sőt azt várjuk, hogy akciónk hivatalos támogatásban részesüljön. Azt szeretnénk, ha minden vidéki város a magyar nemzeti kultúra egy vára volna, melyen belül a magyar feltámadást segitenők elő. Az a tervünk, hogy minden évben más városban jönnénk össze a következő évi munka- programra megbeszélésére. Köz- igazgatási, pénzügyi, várospolitikai ügyeinknek akarunk fórumot. A nemzeti közművelődést szolgáló tervünket szives jóindulatodba ajánljuk és vagyunk Nyíregyháza, 1928 julius havában hazafias üdvözlettel dr. Hodobay Sándor Miskolc város polgármestere, dr. Bencs Kálmán m. kir. kormányfőtanácsos, Nyíregyháza polgármestere, dr. Magoss György Debrecen sz. kir város polgármestere. — Jelentés a világtermésről. Beérkezett jelentések szerint a kontinensen kedvező terméskilátások vannak: Olaszországban és a Balkánon, Közép és Észak- Európában közepes termés várható, Amerikában a tavalyinál sokkal gyengébb termőire van kilátás. Kanada fő gabonavidékein jobb aratással számolnak. India 10—11 százalékkal kevesebbet fog aratni a tavalyinál.
