Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-07-20 / 166. szám
ÄRA 16 FILLÉR M. / . ts1 > c. m Előfizetési di) postai szállitás- sal: egy hónapra 8 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- « nap 24 fillér.« Szerkesztős és kiadóhlva Eger, Liee földszint, b i Telefonszárn? 11. ♦ Hirdetések« milliméteres dij- szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. DRBÁN GUSZTÁV # POLITIKAI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XIjV évf. 166. szám Péntek Eger, 1928. július 20. A „szöges ellentét“ elmélete a városi közgyűlésen Dr. Kálnoky István az Egri Népújság cikkéről. — Válasz a támadásra. Repülő bizottságok. Alig hihető, hogy akad ember, akinek az adófizetés kész gyönyörűség volna. Megfizetjük az adót, mert állampolgári köteles* ség s mert cserébe joggal elvárjuk azt a sok mindenre kiterjedő állami gondoskodást és szolgáltatást. Iskolát, kórházat, utakat, rendet, jő közigazgatást. És miután az állami gondoskodás mértéke egyre enormisabb arányokban dagad, a közösségek élete szinte az államszocializmus felé halad, épp ilyen arányokban növekedik meg a mindig és mindenütt szükséges rossznak: az adózásnak a mértéke. Manapság alig van már tárgya és jogosítványa ez | emberi életnek, amit az állam adó alá ne vonna. A föld, az üzlet, a kereset, a fogyasztás, a fényűzés, mindmegannyi kedvező alkalmai az adó képében jelentkező bevételi forrásoknak. A mai nehéz, szinte lehetetlenül súlyos gazdasági, társadalmi és kereseti viszonyok között azonban nem annyira az adó elvont fogalma, hanem annak kivetése, szigorú behajtása, nehézkessége, ezerfélesége az, ami őlomsúlyként nehezedik milliók lelkére. Rengeteg panasszal együtt rengeteg keserűség gyű- lemlik fel a szívekben, ami bi* zonyára nem alkalmas sem a gazdasági, sem a politikai életben megfelelő kedvező atmoszféra megteremtésére. Egy idő őta aztán annyi konkrét panasz buggyant elő az adó- szedés Szaharájában, hogy erőteljes panaszfolyammá, sőt tengerré sokasodva, a budai gőt- stílű pénzügyminiszteri palotáig is eljutott s arra késztette pénzügyeink legfőbb őrét, hogy repülőbizottságokat küldjön ki az adősérelmek orvoslására. Nagy sző ez és szép reményekre jogosító intézkedés, ha ezeknek a bizottságoknak a munkáját nem a föltétien fiscalis érdek, hanem a megértés és igazságosság szelleme fogja vezetni. Jöjjenek, lássanak és intézkedjenek ezek a központi repülő bizottságok úgy, hogy nyomukban megnyugvás fakadjon az állampolgári életnek e legáldatlanabb területén. Eger, július 19. A városi képviselőtestület legutóbbi közgyűlésén dr. Kálnoky István városi tanácsos ismertette azt a jegyzőkönyvet, amelyet az egri érseki uradalom megbízottjával a város tulajdonát képező Malom-utcai és az érsekség tulajdonát képező patakmelletti, valamint a Korona szálló melletti telkek cserélése tárgyában létréjött egyezségről vettek fel. Tót-Csepregi András, Láng Nándor, Vida Ferenc ée dr. Heller József felszólalásai után a képviselőtestület levette napirendről a kérdést, illetve újabb tárgyalások lefolytatáséra utasította a városi tanácsot, mivel sokallta a fizetendő összegeket a cserékkel kapcsolatban. Dr. Kálnoky István tanácsos az egyik városi képviselő felszólalására adott válaszában furcsa hangú éa sző nélkül nem hagyható kirohanást intézett a közgyűlésen az Egri Népújság ellen, lapunk egyik vasárnapi számában *A Korona szálloda építéséhez« címen közzétett cikk miatt. Dr. Kálnoky tanácsos fel is olvasta a cikknek azt a részét, amelyben bírálat tárgyává tettük, hogy a város nagyon drága mulatságot csinált a Korona építőiével, amely közel egymillió pengőbe kerül és szerintünk — minden józan ember szerint — ennek az összegnek még az évi tízszázalékos kamatait sem hozhatja meg a Korona. Dr. Kálnoky tanácios a közgyűlésen ezzel kapciolatban jónak látta ezeket mondani: — Nem jő szolgálatot tesz a köznek az, aki az Egri Népújság junius 8. í számában »A Korona szálló építéséhez« címen megjelent cikket írta. Az illető cikkíró ismét iskolapéldáját adta annak, hogy miképpen nem szabad a köz érdekében egy cikket megírni. Ha a cikkíróban lett volna annyi tárgyilagosság és jóindulat, amennyi nine», akkor eljött volna hozzám és a tőlem kapott információk után egészen másképpen írta volna meg ezt a cikket. — Itt hivatalos helyréi senki sem állította, hogy a Korona 900 ezer vagy egymillió pengőbe került. A vállalati összegnél egy fillérrel sem került többe az építkezés ! Engem különben nem lep meg ez a cikk, mert »az Egri Népújság mindig szívesen állott annak az irányzatnak a szolgálatában, amely itt e képviselőtestület bölcs tagjainak elhatározásával mindig szöges ellentétben állott 1« * Miután dr. Kálnoky István hivatalosan, mint előadó, és nyilvánosan tette ezeket a kissé merész kijelentéseket, kénytelenek vagyunk az üggyel legalább röviden foglalkozni. Nem ragadtatjuk el magunkat annyira mint a támadónk és befejezzük a kérdést az alábbi megállapításokkal: 1. A köznek úgy a cikk mint a cikk írója jő szolgálatot tett Eger, július 19. Tekintetes Szerkesztőség! Az «Egri Népújságában megjelent «Hiányzik a jó egri bor az egri vendéglőkből,» valamint *Séa- bályrendelet készül az egri borok védelmére» című cikkekre vonatkozó alábbi sorainknak szives közlését bérem. Hiányzik a jó egri bor az egri vendéglőkből s ahol meg ilyen kapható, az méreg drága, mert 2 P-ért mérik, holott a termelők a jó minőségű boraikat 110 és 1-40 pengőért adják literenként — panaszkodik a cikkirő és bennünket vendéglősöket ügy állít a nagy nyilvánosság elé, mint akik egyedül és kizárólagos okai vagyunk annak, hogy Egerben drága a bor s hogy a nemes egri bor mellett — sok a Korona Búlyos problémájának felvetésével. 2. A tanácios úrtól itt már fölösleges volt információt kérni, mert az előző közgyűlésen éppen ő maga felelte dr, Turtsányi képviselőtestületi tag többször jöltett kérdésére, hogy a Korona 900 ezer pengőbe fog kerülni. Az akkori és a mosti hivatalos kijelentése között tehát néon' ellentmondás van a tanácsi» úrnak. i 3. A bizonyos »szöges ellentétre* pedig mi csak ennyit jegy- zünk meg: Döntse el Eger közönsége, melyik irányzat áll szöges ellentétben a közérdekkel, az-e, amelyik egy koldus, tönkrement adóalanyokból álló városnak tizenkét és félmilliárdos költséggel, kölcsön pénzen, luxus szállót épít, vagy az az irányzat, amely a város polgárainak szegénységére hivatkozva, szőváteszi, hogy a befektetett egymillió pengőnek kamatait sem képes kihozni az űj szálloda és Eger igényeinek kisebb költséggel épített, modern szálló is megfelelt volna. Ezekkel az enyhe megállapításokkal pontot is tehetünk a bennünket ért támadás ügyére. helyütt hitvány alföldi lőrét mérnek. Sem az egyik, sem a másik állítás nem helytálló. — A baj nem mibennünk, egri vendéglősökben rejlik, hanem elsősorban a termelőkben és kimondottan a borkereskedőkben, akik tőzsdei árfolyam szerint adják el boraikat — specialiter az egri borokat, literenként 88—90, nem ritka esetben 100—120 fillérért is. — Már most kérdem a cikkirőtól, hogy ha a termelők az egri borokat, kvalitásuk szerint, 80—90 és 100—120 fillérért adják el a tovább-eladóknak, vendéglősöknek, akkor lehet-e nekünk 2 pengőn aluli árban kimérni? — Nem! Az egyik jólmenő egri vendéglő 1925 évi forgalma után kivetett adóját mutatom be annak- — —r-»g====== 1 ■" ‘ H ozzászólás az egri borok védelmére megjelent cikkekhez — Levél. —
