Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-12-29 / 297. szám
Előfizetési di) postai szállítással: egg hónapra 2 pengő 50 fillér, '/« évre 7 pengő, egyes szám ára 10 fillér, vasár- » nap 20 fillér. ♦ sbä 10 FILLÉB Szerkesztőség és kiadóhivatalt Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések# milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ főszerkesztő: Dr. URBAN ÖCSZTAv » POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOK XL V. év/. 297. szám ♦ Szombat * Eger, 1928. december 29. Az egri katolikus tanítók búcsúzása a távozó kir. tanfelügyelőtől Békesség és boldogulás. Elhangzott a magacztoa akkord, mely mindnyájunk lelkét napokon át betöltötte: békesség az embernek ! Az ünnepek áhi- tatos hangulatából visszatérve a mindennapi élet szürke küzdő- tereire, itt is sokáig fülünkben zsong áldott dallama. Elvonatkozva a hit erejétől és reáhelyezkedve a nap nap mellett folyó életünk legreálisabb alapjaira, itt sem tudunk józanabb és szebb programmot elképzelni, mint a békesség és nyugalom programmját. Minden gazdasági tevékenységnek a célja, minden emberi küzdelemnek a jeligéje a jobb, boldogítőbb jövő biztosítása. Ezt a célt igazán csak békés megértéssel, vállvetett munkával, a szívnek, észnek, akaratnak a legnemesebb versenyével lehet eiérni. Ha fellapozzuk az emberiség küzdelmes évezredeinek történetét, akkor azt láthatjuk, hogy azok az évszázadok, vagy legalább is évtizedek voltak az egész emberiségre nézve a legboldogabbak, a legnagyobb áldást hozőbbak, amelyek a nyugalom, a megértés, a béke, a kölcsönös megbe csülés jegyében ■ a munka min* den akadályát elhárító törekvések nemes tüzében folytak le. A mi nemzedékünk most sajnos, távolabb áll ettől a békétől, mint valaha. Magyarország ma még mindig siralomház, ahol a lelkek nyugalma s a test megélhetése várja a kínpadot. Azt nem mondhatjuk, hogy nincs senkinek kenyere és biztos jövője, de viszont sajnosán azt sem mondhatjuk, hogy megvan mindenkinek az elegendő karéj kenyere és megfelelő munka- alkalma. Ellenkezőleg, a fényűzés s az esztelen pazarlás egyfelől orgiáit üli, másfelől sötét kétségbeesés árnya üli meg dolgozni képes és dolgozni akaró embertömegek lelkét. Nagy a szakadék, ember és ember között; szakadékban pedig nem lehet utakat építeni a békesség ormaira, onnan nem lehet jől látni az Isten drága kék egét, a napot, a szépséget s ez igazságot. A gazdagok fényűzése nem a legnagyobb baj magában véve; Az egri róv. kath. tanítótestület csütörtökön délelőtt jelent meg bűcsűzásra Russtek Károlynál, Hevesvármegye kir. tanfelügyelőjénél, Matusska Mihály apát, kanonok-plébánosnak, mint az egri katolikus iskolák igazgatójának vezetése alatt. Ma- tusska Mihály a búcsúzó testület szónoka, bensőségesen meleghangú beszédjében tolmácsolta a saját és a tanítók érzelmeit: az őszinte tiszteletet, hálát és szereteted amelyet távozó tanfelügyelőjük magával visz új működési helyére is. Felemlíti a szónok, hogy soha, egyetlen tanító sem, aki igazát kereste, nem távozott el tőle támogatás, vagy legalább megértő, megnyugtató szavak nélkül. Működése alatt Hevesvármegye nép- oktatásügye hatalmas lépésekkel haladt előre a fejlődésben. Nagy érdeméül tudja be, hogy a katolikus tanítánügyet meggyőződésből és teljes erővel támogatta. A veszteség érzését enyhíti az a ludat, hogy fényes tehetségeit és csodálatos munkaerejét új helyén is a magyar katolikus népoktatásügy javára fogja értékesíteni. Kéri a szónok, hogy a tanítóságot tartsa meg továbbra is szeretetében. A beszéd hatása alatt s a tanítóságnak megnyilatkozó ragaszkodásától könyekig elérzé- kenyült a távozó tanfelügyelő. — Rusztek Károly szintén bensőséges, lelkes beszédjében kijelentette, hogy rendkívül jól esik neki a tanítóság most megnyilatkozó szeretet«. A búcsúzők szónoka felemlítette az ő eredményes munkálkodását, de az ő saját lelkiismerete szerint is dóitokkal nagyobb baj az, ha egy szegény ország azt a fényűzést engedi meg magának, hogy munkabíró fiainak nem tud munkát adni, hogy azok arcuk boldogító verejtékével keresték meg a béke boldogító karéj kenyerét. A társadalomnak, a köznek, az államnak nem lehet szebb és sürgősebb feladata, ha sok-sok munkaalkalmat teremt, vállalkozást kezd, arra módot és lehegozott és fáradt a rábízott fontos ügyben; fáradozásának egyik legszebb és legértékesebb jutalmát látja azokban az érzésekben, amelyeknek a tanítóság szónoka kifejezést adott. Fáj neki itt hagyni az ő munkatársait és az eddig elért eredményeket; kijelenti azonban, hogy munkakedve és munkaereje e miatt csökkenni nem fog és az Mezőkövesd, december 28. A matyók fővárosában, Mezőkövesden, tegnap délelőtt különösen forgalmas volt az utca. Nagy tömegekben vonult a piactéri főtemplomhoz a község népe, hogy jelen lehessen az új plébános, dr. Csepela Lajos tb. kanonoknak beiktatásán. Az ünneplő közönség sorában ott volt a község vezetősége: Zsóry Lajos főszolgabíró, dr. Kiszely Pál főjegyző, Bayer Róbert reálgimn. c. főigazgató, hitközségi világi elnök, Béta Ernő jézustársasági házfőnök, Fazekas János járásbírősági elnök, az esperes kerületi, a környékbeli és vidéki papság nagy számban, Szabó Gyula egri főszolgabíró, Kápolna község küldöttsége Ridárcsik Miklós uradalmi intézővel az élén, stb. A 10 órakor kezdődő ünnepségen Török Kálmán prépost- kanonok, székesegyházi főesperes iktatta be dr. Csepela Lajost hivatalába, majd az új plébános tartalmas beköszöntőt mondott és bemutatta szentmiseáldozatát. A szertartás után számosán tőséget nyújt mindenkinek, akinek szívében éi a békesség vágya, nemcsak egy ünnepi estén, hanem az év minden egyes napján. Munkában szerzett karéj kenyér az átlagember békességének az ára, a béke pedig a boldogulás legbiztosabb útja. Vájjon ki ne kívánná szegény hazánk s vele együtt minden fiának igazi, nagyratörő boldogulását ? ! eddigiekhez méltó lelkiismeretes törekvéssel fogja betölteni ezután is hivatását. — Mert szilárd meggyőződése, hogy a magyar nemzetet semmi sem emeli fel inkább összetört- ségéböl, mint a nevelés-tanítás- ügy felvirágoztatása s a nemzet fiaiban a hazaszeretet és vallásosság érzelmének magasra nevelése. Kijelenti, hogy Heves vármegye tanítóságának emlékét szivébe és elméjébe vésve fogja viselni. üdvözölték az új mezőkövesdi plébánost a plébánián, honnan a meghívott vendégek a Kath. Földmives és Iparos Olvasókör nagytermébe vonultak az ünnepi ebédre, melyen Török Kálmán prépost-kanonok emelkedett hangú beszédében az egri érsekre éu a királyi kincstárra, Bayer Róbert főigazgató az új plébánosra, dr. Csepela Lajos a beiktatást végző prépost-kanonokra mondott pohárköszöntőt. Nagy értekezlet volt ma a vármegyeházán Hevesmegye villamosítása ügyében. Január 3.-ig megtörténik a döntés a pályázatok fölött. Eger, december 28. Ma délelőtt 10 őrakor nagyfontosságú értekezlet kezdődött a vármegyeházán Hevesy Gusztáv vármegyei főjegyző hivatalának helyiségében Hevesmegye villamosításáról. Az értekezlet behatóan foglalkozott a vármegye városainak és községeinek életében oly nagyjelentőségű villamosítás ügyével. A teljesen zártkörű tanácskozás lapunk zártakor még tartott. A megye vezetőit, akik ennek a hatalmas arányú villamosítási mozgalomnak az élén állanak, a tanácskozásokon is az a főelv vezéreli, amit Szent-Ivány Farkas az Egri Népújság karácsonyi számában írott cikkében oly meggyőzően kifejtett, nevezetesen az, hogy Hevesmegyóben kell megépíteni a centrálót és az energia-fejTegnap délelőtt iktatták mezőkövesdi plébánossá dr. Csepela Lajost
