Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-12-15 / 287. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1928. december 15. Lebontásra kerül a bélapátfalvai kőedónygyár ' í \ levizsgálni és közös nevezőre hozni, mert csak mélyreható komoly bírálat után lehet olyan döntést hozni, ami leginkább megfelel a vármegye érdekeinek. Tudomásunk szerint a vármegyének számos faktora az Alföldi Villamosságot Szolgáltató R. T. koncepciója mellett van, mert az a megyei lignitre támaszkodik.« A Nemzeti Újság nagy cikkben foglalkozik a hevesmegyei villamos centrálé ügyével és többek között ezt Írja: «Közel 12 milliós befektetéssel fog felépülni Hevesmegyében a legmodernebb, látványosság számba menő centrálé, amelyre igazán büszkék lehetnek majd az alkotói. Ez fogja elektrifi- kálni az Alföldet is. Ezzel a lignit előtt megnyílt az út. Amint ez a szilárd bázis létesül, egyszerre nagy értékűek lesznek az eddig elhanyagolt kisebb megyei lignitbányák és újra feléledhet pl. a felnémeti bánya is, amelyet a spekulációs konkurrencia megvett és tőnkre is tett. A megye területén felépülő második nagy talbotszerü erőmű, kifejlődése után adók és nyereség fejében jelentős összegeket juttat majd a megye pénztárába.» A Magyarország részletesen foglalkozik a kérdéssel és ezt írja, hogy a megye területén épül fel a második Talbot centrálé a hevesmegyei hatalmas barnaszén és lignit-telepek kihasználására. Egerben és Hevesmegyé- ban nagy bizakodással tekintenek a közel jövő elé. A tisztán mezőgazdaságra és szőlőtermelésre utalt lakosság új reményt merít. A megye 8 millió pengős közmunkához jut ét az építendő centrálé sokszáz megyebeli munkást és tisztviselő családot juttat majd kenyérhez. Az évezredek óta földben nyugvó lignit-kincs előbújik é* dolgozni fog, jólétet teremt Hevesmegyében.» Szabó professzor előadása az egri kereskedők klubjában. Nevezetes előadás lesz vasárnap délután 6 órai kezdettel az Egri Kereskedők Egyesületének Széchenyi-utcai klubhelyiségében. Szabó László dr. egyetemi magántanár, volt amerikai egyetemi tanár, a kitűnő publicista és közgazdász újságíró érkezik erre az alkalomra Egerbe. Szabó professzor élvezetes, szellemes előadásával a legelevenebb pontjain szokta érinteni a magyar társadalmi és gazdasági életnek, különösen pedig a magyar kereskedelemnek és iparnak időszerű kérdéseit. A Kereskedők Egyesülete a nagysikerűnek ígérkező kulturdélutánra ezúton hívja meg nemcsak tagjait, hanem az összes érdeklődőket. Az előadáson a hölgy hallgatók is nagy számban jelennek meg. Belépődíj nincs. Minket, egrieket, különösen ii érdekel az a szomorú bír, hogy a több, mint egy évszázados bélapátfalvai kőedónygyár január első napjaiban lebontásra kerül. Ez a gyár egész fönnállása alatta nagyrőzsás,népies zamatu, sokszor primitiven egyszerű, de mindenkor nemzeti karakterű díszítést alkalmazta gyártmányain és pedig kivétel nélkül kézifestés alakjában, amellett a formai képzés tekintetében is a legmagyarosabb irány képviselője volt. Azok a motívumok, magyaros ornamensek, amelyekkel Bélapátfalva festette az ő dísztárgyait, a magyar kultúra ősforrásából, a magyar nép leikéből sarjadtak ki s a telepnek külföldi, különösen ÉszakameiiEger, december 14. Ez év szeptember 14. én este a Tóth utcai Nyukosz vendéglőben több társával borozott Erdei István 49 éves egri dohánygyári köszörűs. Megjelent a kocsmába Juhász Sándor is, Erdeinek régi haragosa. Amikor Erdei távozott, Juhász utána ment. Hogy mi történt a két ember között, az sokáig nem nyert tisztázást, mert mind a kelten más módon adták elő a történteket. Annyi bizonyos, hogy Erdeinek szakított seb volt a bal fülén, Juhásznak pádig szúrott seb a mellén a szíve táján. Juhász Sándort a mentők vitték be az irgalmasok kórházába, ahol bekötözték sebeit, de ő ittas állapotban volt és az orvosok figyelmeztetése ellenére elhagyta a kórházat. Néhány nappal később, sebének fertőzése miatt, annyira rosszul lett, hogy kórházba kellett szállítani, de ekkor már az orvosi tudomány sem segíthetett rajta és a szerencsétlen ember meghalt. Vallomás a halálos ágyon. Mészáros Bála vizsgálóbíró a halálos ágyon kihallgatta Juhász Sándort. Ez elmondotta, hogy Erdei után 10 perccal később ő is távozott a kocsmából. Az utcán Erdei öt minden ok nélkül megtámadta és zsebkésével mall- beczűrta, mire ő kővel dobta meg Erdeit. A vádlott előadása. Erdei István a nyomozás során kezdettől fogva azt vallotta, hogy a kocsmából való távozása után Juhász utánamant és hátulról a bal fülén kővel megütötte. A második vagy harmadik ütés után ő jogos védelemből elővette zsebkába irányult exportja révén alkalmasak voltak arra, hogy kultúránk ezen irányú megnyilatkozását hirdessék és terjesszék. A telep vezetői évek hosszú során át félretették a legszebb darabokat a gyár mintaraktára részére s most, a gyár lebontásával kapcsolatban, mint értesülünk, közvetlenül karácsony előtt Egerben egy kiállítás és karácsonyi vásár keretében óhajtják e minket, egrieket legjobban érdeklő dísztárgyakat városunk közönségének bemutatni. A gyár megszűnése folytán az utánpótlás is megszűnik ezekből a magyaros ornamentikáju dísztárgyakból. így ezek a most kiállításra kerülő darabok rövideset) muzeális értékűek lesznek. kését és azzal megszórta Juhász Sándort. A fötárgyalás. Az egri királyi törvényszék Prettenhofter • tanácsa csütörtökön délután 8 órakor kezdte meg a bűnügy főtárgyalását. A tárgyalótermet zsúfolásig megtöltötte a földmíres lakosság. Igen sokan be sem fértek a terembe, amelyet a túlzsúfoltság miatt többször szellőztetni kellett a tárgyalás folyamán. A törvényszék vádtanőcsa Erdei Istvánt halált okozó súlyos testi sértés bűntette címén helyezte vád alá. Erdeit egyébként le sem tartóztatták, és így szabadlábon védekezhetett, mert kezdettől fogva fennforogni látszottak a jogos védelem körülményei. A vádlott ugyanúgy adta elő védekezését itt is, mint a nyomozás során. A tanuk. Gönczi Gyula, Gyurcsik József, Kis Imre, vitéz Biró Imre, Kovács László, Pelyhe Sándor, Koncz György és Mészáros Sándor tanúk után Csőké József ipartestületi pénzbeszedőt hallgatta ki a bíróság. Ez a tanú előadta, hogy az elhalt Juhász Sándor már egy hőnappal az eset előtt megfenyegette Erdeit, akire azért haragudott, mert a képviselőválasztásnál politikai ellenfelek voltak, s a boldogult Juhász olyan erős híva volt az ellenzéki jelöltnek, hogy nem tudta megbocsájtani, amiért Erdei a kormánypárti jelöltre szavazott. Szeredi Ignác földmives azt igyekezett bizonyítani zavaros tanúvallomásában, hogy a vádErdei István jogos védelemből szúrta meg Juhász Sándort . A bíróság felmentette a vádlottat. lőtt őt két ízben megtámadta. A koronatanú. Radios Sándor vízvezetéki szerelő vallotta ezután, hogy a Nyukosz-vendéglő környékéi lakik és amikor azon estén 10 őrá tájban hazafelé ment, látta, hogy egy iparos öltözetű embert kergetett egy csizmás ember és kiáltott is utána, hogy •állj meg!* és káromkodott. A csizmái emberben fel is ismerte Juhász Sándort, aki utolérte az iparost, de hogy mi történt közöttük, csak másnap tudta meg, mert ő hazament. Temesváry litván dr. törvény- •zébiorvosizakértöelőadta, hogy a szűrt ciatornában beállott fertőzés okozta a halált. Ha fertőzés nem lép fel, 20 napon belül gyógyuló sérülés lett volna az egész. A sérülést az okozta, hogy a vérző sebre mindenki rátette a kezét és nem tiszta törülközőkkel kötötték b9. Más tanuk vallomása szerint Juhász egyik korcsmáből a másikba üldözte már az esetet megelőzően Erdeit. A vádbeszéd. Zsivora György kir. ügyész vádbaszédéban kiemelte, hogy a vádlott beismerte, hogy megszórta Juhászt. Juhász vallomása szerint a vádlott volt a támadó. Fenntartja tehát a vádat és a bíróságra bízza annak eldöntését, hogy vájjon fennforog-e a jogos védelem esete. A védöbeszéd. Kálnoky Viktor dr. ékes szólással előadott, nagy hatású védőbeszédében bizonyította, hogy a jogos védelem klasszikus példája ez 8z eset. A vádlott soha büntetve nem volt. A védő felolvasta vitéz Subik Károly apát nyilatkozatát, aki kijelenti, hogy Erdeit mindenkor becsületes és békés embernek ismerte. A sértett vallomását a tanuk megcáfolták. Juhász Sándor maga kereste a bajt. A vádlottnak a jogos védelemmel való védekezése kezdettől fogva nyilt, őszinte és igaz. Felmentéit kér. Az ítélet. Este 6 órakor hirdette ki az ítéletet Prettenhofter Ödön tanácselnök. A bíróság Erdei Istvánt a bűnvádi perrendtartás 326. szakasza alapján felmentette a vád és következményei alól, mivel a fötárgyalás során fölmerült bizooyitékok alapján Erdei jogos védelemből szúrt. Az ítéletben a vádlott és védője megnyugodtak. — A kir. ügyész, valamint özv. Juhász Sándorné sértett és jogi képviselője: Horváth Mihály dr. ügyvéd fel9bbezést jelectattek be az Ítélet ellen. Has s tzEEsaeraiBH sasstt asoaHOEHi a Szükségletét mindenkor helybeli iparosnál és kereskedőnél szerezze bel
