Egri Népújság - napilap, 1928/2

1928-12-13 / 285. szám

Előfizetési di) postai szállítás­sal: egg hónapra 2 pengő 50 fillér, '/« évre 7 .sengő, egges szám ára 10 fillér, vasár- * nap 20 fillér.♦ Szerkeszt&%4é és kiadóhivjpsu Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak.« főszerkesztő; Mr. DBEÁSI ÖUSZTÁV POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő; KELEMEN ANDOB XL V. év/. 285. szám * Csütörtök Eger, 1928. december 13. Az egri Iparosság jogorvoslatot kér az ipartestületi elnökválasztás megsemmisítése ellen Iparos küldöttség az alispánnál és a polgármesternél. Mussolini Olaszorsz&ga ée Kellog Amerikája közön az a különbség ez őszinteség te­kintetében, hogy míg az olasz diktátor nyíltan hangoztatja, — hogy hazájának minden eshető­ségre készen kell állni s nem engedi magát gűzsbakötni áb­rándos békepaktumokkal, ad­dig Amerika s vele együtt a vén Európa győztes hatalmai­nak összes vezető államférfiai teljes leszerelésről szavalnak a nyílt színen, de közben véd- és dacszövetségeket kötnek egy­mással, egymás háta mögött a levegőben, szárazon és vizen egyaránt. Mussolini nyíltan meg­mondja, hogy ilyen körülmények között örült naivitás lenne bé­kés ábrándokat szövögetni holmi illúziókról, amalyak a nemzet­közi konferenciákon ötvöződnek a szónokok ajkán örökbéke szólamokká, a valóságban azon­ban viharos és lázas fegyver­kezésben merülnek ki. Mi szegéuy, ezer sebből vérző megcsonkított magyarság csak fájdalmas rezignáciőval tudjuk ezt a kétszínű leszerelési játékot c az olasz öntudat szikrázását szemlélni. Mi túlságosan le va­gyunk szerelve ahhoz, hogy ne kelljen örökké aggódnunk a nagy­hatalmak s ciatlősaik nyakig fegyverbe öltözötten történő «le­szerelése* miatt, másrészről bár­minő nyomatékot tudnánk adni az olasz nép barátságot kinálő szerződésének. A mi helyzetünk kiváltságosán egyedülálló és szo­morú, hiszen egyetlen nemzet sincs annyira elhagyatva és ellen­ségekkel körülvéve, mint a ma­gyarság. Mi igazán sohasem tudhatjuk, hogy a következő nap micsoda meglepetést, ellenséges támadást rejteget magában. Pe­dig minket nem fűt kalandvágy s állítólagos imperialista; céljaink sem terjednek túl jogos birtok­állományunknak, a Nagymagyar- orizágnak visszaszerzésén. De hát ennél szörnyűbb bűnt a zsákmányát fogvseogva őrző szomszédság el sem tud képzel­et s ha módjában állna, még a levegőt is elvenné tőlünk, nem­hogy hegyet, erdőt, bányát, fát, vizet, mindent, visszaadjon, ami életet jelent. Eger, december 12. Az ipartestületi elnökválasztás megsemmisítésének hírét nagy elkeseredéssel fogadta Eger vá­ros iparos társadalma. Nemcsak azért, mert Radii Károlyt annak idején őriási többséggel, úgy­szólván egyhangúlag választot­ták meg elnökké az egri Ipar- testület tagjai, hanem azért is, meri Radii Károly elnöksége alatt napról napra növekedett az egri IpartestQlet tekintélye úgy helyi, mint országos viszonylatban. Az egri iparosok Dem tudnak belenyugodni a kereskedelem­ügyi miniszter döntésébe, amely­nek indokolása egyébként is könnyen megdönthető. A minisz­térium határozata szerint Redil Károly azért nem lehet az Ipar­testület elnöke, mert nem önálló iparos, hanem az érseki líceumi könyvnyomda igazgatója. Eszel szemben számtalan olyan Ipartestület van ma is hazánkban, ahol az elnök nem önálló iparos, sót ügyvód, mérnök, vagy vállalati igazgató áppenúgy, mint Radii Károly. Ilyen körülmények között ért­hető az egri iparostársadalom­nak az a nagy arányú mozgalma, amelyet a miniszteri határozat visszavonására indított. Az egri iparosok szinte példátlanűl ra­gaszkodnak Radii Károly sze­mélyéhez, aki úgy az Iparkamara gyűlésein, mint az országos ipa­ros gyűléseken olyan bátorhangú szószólója és tántoríthatatlan har­cosa a kisiparosság ügyeinek, hogy az iparos társadalom or­szágszerte megismerte nevét és becsüli személyét. Az egri iparosok egyébként az elöljáróság egy­hangú határozata alapján Joó Gyula ipartestületi alelaök ve­zetésével tíz tagú küldöttséggel keresték fel tegnap Okolicsányi Imre alispánt é# Trak Géza pol­gármestert, akinek hathatós tá­mogatását kérték az elnökválasz­tás megsemmisítésével kapcso­latban benyújtandó jogorvoslati kérelemhez. Úgy az alispán, mint a polgármester jóindulatú támo­gatásáról biztosította a küldött­séget. Itt említjük meg, hogy az Egri Eger, december 12. Hevesmegye elektrifikálása ez érdeklődés homlokterébe került, ügy megyei mint fővárosi kö­rökben élénken foglalkoznak a kérdéssel. Ivády Béla államtitkár a pásztói kerület országgyűlési képviselője, ezeket mondja: — Hevosmegyében, amelynek egy kerületét képviselem, geoló­gusok és bányaszakértők egybe­hangzó véleménye szerint a Nlátrahegység alján települt szénmennyisóget 300 millió ton­nára becsülik kibányászásra alkalmas telepü­lésben, amelyek hőértéke meg­felel az egész ország ismert bar- naszénvagyona hőértéke egy­ötöd részének. A ligniteket a megyének éppen azon a részén tárták fel, ahol a nép szőlőkul- túrából él. Sajnos a szőlőműve­lés jövője oly szomorú, hogy gondoskodni kell arról, hogy a szőlőművelés lassú pusztulása aki a Talbot-telepet is irányítja, így beszél: — A legközelebbi évek villa­mos energia gazdálkodásának tervezetét leghelyesebb an úgy készíthetjük el, ha mint vagyon- tételt első sorban lignitbányáink, valamint tőzegtelepeink készle­teit állítjuk be. A mostani rabló­gazdálkodás mellett Ipartestület elöljárósága a mi­niszteri döntés ügyével rend­kívüli ülésen foglalkozott, ame­lyen elhatározta, hogy jogorvos­latot kér a sérelmesnek vélt in­tézkedés ellen, egyúttal pedig felkérte Radii Károly elnököt, akit bizalmáról, szeretetéről és ragaszkodásáról biztosított, hogy az ügy végleges elintézéséig az elnöki tisztséget vállalja, miután erre a törvény is jogot ád. folytán felszabaduló illetőleg munka nélkül maradó munkások ezreit a lignitbányáknál foglal­koztassuk. — Gondoskodni kell tehát a lig­nit gazdaságos felhasználásáról és értékesítéséről. Ennek egyet­len lehetősége a lignitben rejlő energiának vil­lamosáram alakjában való fel- használására. A Hevesmegye területén ta­lálható hatalmas lignit-települé­sek volnának hivatva pótolni azt a nagy veszteséget, amelyet ha­zánk szétdarabolásával, vizierő- ink és az erdélyi földgázterület elvesztésével szenvedett. A hevesvármegyei lignittelepülós- ben rejlő erőforrás van vélemé­nyem szerint hivatva pótolni már geográfiái helyzeténél fogva is azt a nagyszabású tervet, amelyet a sármási földgáz jelentkezése­kor az akkori kormány vett programmjába: a nagy magyar Alföldnek energiával való ellá­tását. lapát szenet és tőzeget is ki­emelik a földből. — Minthogy a jelenlegi esz­telen pazarlás bűnös folytatása, mint láttuk, már néhány évtized alatt külföldi kénynek kegynek kiszol­gáltatott szénkoldu sokká tesz bennünket, tehát semmiféle Ivády Béla államtitkár KM és Verebély László középltési tanácsos az elektrifikálásról Hevesmegyében kell megépíteni az Alföldet is ellátó villamos centrálét! Verebély László Magyarország legnagyobb villamosítási szakértője, legkésőbb 60 év múlva az utolsó

Next

/
Thumbnails
Contents