Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-12-12 / 284. szám
i ,\ , • M í fÜ't fiGRI NÉPÚJSÁG TV 1928, dücaiabör 12 Az Eger vári ásatások A szegények karácsonya. Áldásos műkődé*ének már egy telje» évét zárja le immár az egri Szegénygondozó Bizottság. Az addig oly rendszertelenül segélyezőit, emberbaráti meleg szót oly ritkán hallott egri szegények, életüket azelőtt koldulva tengőtök ét titokban szenvedő szemérmes szegények egyaránt, most bálatelt szívvel gondolnak azokra, akik a szervezett szegénygondozás eszméjét megpendítették s akik áldozatos munkájukkal és megértésükkel az ügyet diadalra vitték. A Szegénygondoző Bizottság az egy évi gondozás és ellátás betetőzéséül a Karácsony szépséges ünnepének meleg ezerete- tét óhajtaná szegényeire árasztani 8 ezért a Karácsony előtti napok valamelyikén 256 gondozásban levő szegénye részére szaretetadományokat kíván szétosztani. Miután azonban a havonta összegyűjtött, járulékok a szegények élelmezésére, lakbérére, tüzelőanyagára és ruházati segélyére bizonyulnak csak gondos beosztás mellett elegendőknek, a karácsonyi ünnepély költségeinek előteremtése érdekében a Szegénygoodoző Bizottság nagy örömmel vette az egri fe rencesek harmadrendjének azt a még október havában hozott határozatát, hogy a szegények karácsonya részére nagyszabású ünnepélyt rendez. Az ünnepélyt december 16.-án, vasárnap este 8 őrei kezdettel fogják megtartani oly ritka zenei műsorral, hogy az egész egri társadalom érdeklődésére bizton számíthat. Ez ünnepélyen kívül s egyes jőszivű adakozók teljesen önkéntes adományain kivül a Szegénygondoző Bizottság más karácsonyi gyűjtést szegényei részére nem rendez. Hogyan fognak Romániában kémeket? Temesvárról jelentik: A hadbíróság még szeptemberben 5 évi fegyházra Ítélte Löwy Bernét ékszerészt, Kováéi Zoltán tisztviselőt és Palinszky János munkást, akiket Magyarország javára való kémkedéssel vádoltak. A semmitőszék most megsemmisítette az ítéletet, mert bár a vádlottak nem tudtak románul, tol mőcs nélkül hallgatták ki őket és így is vették jegyzőkönyvbe vallomásuk. as csacses csarianeaasgMgaasBgg — Az Uj Nemzedék szerint a földmivelésügyi minisztériumnak 90.000, a népjólétinek 20.000 P jutalom- és segély-fedezete van. Megemlíti, hogy rossz és méltánytalan a karácsonyi segélyek jelenlegi rendszere s hogy a családi pótlék sürgős felemelésével és kifizetésével kellene megoldani a kérdést. — A fővárosnál 81 tisztviselőnek van Rőser érettségi bizonyítványa, amelyeket felterjesztettek a kultuszminisztériumba a valódiság megállapítása végett. — Karhatalmat vezényelnek a főváros tzerdai közgyűlésére, mert várható, hogy a baloldali pártok a taxiengedélyek miatt botrányt provokálnak. Eger, december 11. Eger város közönségének áldozatkészsége és a honvédelmi miniszter segélyére adott előleg tette lehetségessé, hogy a tavaszi olcsóbb munkabérek mellett folyjék az egri vár kazamatáinak feltárása. Sikerült kijavítani a Bolyki bástya déli végénél elpusztult csigalépcsőt és két folyoió össze- érésénél a lépcső felett tönkrement boltozatot. A Bolyki bástya déli végén körülbelül 10 méter mélységben a földalatti vízvezetékrendszer egyik ciszternájának külső falát a víz kimosta. Itt a várfal is vékonyabb volt, mert a törökök ezen a helyen csorgő- kutat építettek. A falban levő hiány 10 köbmétert tett ki, úgy hogy a fölötte levő 9 méter falnak, a Bolyki bástya déli végének a beszakadásától tartani lehetett. A sérült falrészhez lejáró aknát kellett ásni, a ciszternát az iszaptól megtisztítani és a falat kívülről kijavítani. Énnél a munkánál akadtunk rá egy 8—10 mázsa súlyú nagy már- ványlapru, amelynek felső |fele le volt csiszolva, alsó fele pedig vésett vonaldíszítést mutatott. Kiderült, hogy csorgőkútjuk- hoz egy címerrel díszített sírkövet falaztak be a törökök kútkönek. A kút medencéjét téglával falazták. A sírkövet kiemeltük és Simcsó József joghallgató által készített hü rajzait elküldöttük több felé, hogy meg lehessen állapítani a sírkő eredetét. Sokáig hiába való volt minden kutatás, — míg végre Ghiczy Pál hírneves heraldibui, akinek Szmrecsányi Miklós küldötte meg a rajzot, jelezte, hogy a címer a chabi de Chab család címere. Tényleg: Chaby István 1531—1534-ig Egerben volt várkapitány s a címer körüli sallangok ugyancsak a XVI. századra vallanak, nyilvánvaló, hogy Chaby István várkapitány sírköve menekült meg az enyészettől, azáltal, hogy a Bolyki bástya déli sarka a török idők alatt leomlott s maga alá temette a ciorgőkutat. Ezek után ki lehetett a csörgő kútnak a falban elhelyezett ciszternáját javítani. A ciszterna padozatába beépített téglából és a ciszternát belülről burkoló tömítőanyagból (kender, szőr és valamilyen gipszszerü anyag keveréke) mintákat adtunk Eger város múzeuma számára. Ezenkívül kitisztítottuk a Bolyki bástya keleti falában végighúzódó folyosót és ezáltal sikerült feltárni Eger vár vízvezetékének egy részét is. A művészi víz vezetékrendszerről külön tanulmányt kell írni, amelynek elkészítésére fel fogjuk kérni az egri vízművek mérnökét, mart csak szakember tudja méltányolni őseinknek e nagyszerű technikai alkotását. A Bolyki bástya déli sarkát az 1905—07 évi vasútépítés és a vár átvágása nagyon megviselte. 1905-b8n még állottak a bástya déli falai. Azóta a lakosság lebontotta a falakat az alapokig és a köveket házépítésre hordta szét. Szerencsére a közben keEger, december 11. Úgy a szaksajtó, mint a napilapok, élénken foglalkoznak Heves vármegye villamosításának ügyével. Van olyan közlemény, amely a beérkezett ajánlatok közül a Salgótarjáni Kőszénbánya R. T.-nak lapunkban annak idején már ismertetett ajánlatát tartja a legmegfelelőbbnek. Mi ezidőszerint^uem őhajtunk részletesen foglalkozni az ajánlatokkal, csupán annak megjegyzé sére szorítkozunk, hogy Hevesvármegye vezetőit kezdettől fogva az a cél vezeti, hogy hacsak egy mód van rá, heves- megyei centráléval, a hevesmegyei lignit és barnaszén telepek felhasználásával oldják meg az elektrifíkálás nagy kérdését. Ezen az elvi alapon állva azon ban a legteljesebb tárgyilagossággal és jóindulattal kívánja elbírálni a vármegye vezetősége az összes ajánlatokat, mert egyedül és kizárólag a megye közönségének érdeke vezeti a vezetőket e korszakalkotó probléma eldöntésében. Garancia erre vármegyénknek a Hevesmegyei Villamossági R T. igazgatóságában Hedry Lőrinc főispán, Dutkay Pál prelátus-kanonok és Borhy György kir. kamarás felsőházi tag elnöklete alatt helyet foglaló illusztris személyek. Vármegyénk hivatott vezetői a villamosítás kérdésének megoldásánál nemcsak a pillanatnyi előnyöket veszia figyelembe, amit egyik vagy másik vállalkozás nyújthat, hanem a jövö szempontja, a megye polgárainak szociális és'gazdasági érdeke, nem Utolsó sorban pedig nagy nemzeti és hazafias célok is vezetik őket állásfoglalásukban. Az olaszok, a nagy Mussolini vezetésével törvényt hoztak az idén és ez a törvény az olaszországi, a hevesmegyeinél még rosszabb minőségű ligniteknek engedi meg letkező törmelék miatt a falbontás nem nyúlhatott oly mélyre hogy a bástya belső faltagoző- dásának minden nyomát eltüntette volna. Ezen faltagoződás konzerválására 95 köbméter falat kellett helyreállítani, a kazamaták kitisztításánál nysrt kövekből. A javítási munkát még addig kellene folytatni, hogy a falakra ne lehessen felmászni és a szelelő lyukakat szemétlerakásra felhasználni. Olaszország óriási áldozatokkal, szubvenciókkal, hatalmas állami támogatásokkal egymásután hozza létre a lignitnemesítő telepeket és erőcentrálékat és ezzel évi ötmillió lírás külkereskedelmi deficitjét fogja és akarja eltüntetni. Ha Hevesmegye megépíti cen- tráléját, amelyet a megye lignitje és barnaszene táplál, nemcsak Hevesmegye közönségének szerez tehát olcsó világítási ipari áramot, de nagyban segít az ország legyengült gazdasági helyzetén is. Ha csak naponta kétezer vegon lignitet és barnaszenet termelünk majd és nemesítünk, illetőleg felhasználunk, ami a legrövidebb idő alatt megoldható kérdés, úgy évi 60 millió pangó marad az országban, ennyivel növekedik nemzeti vagyonunk. Ezt nem szabad megakadályozni eDgedni kicsinyes vagy egyéni érdekekből! Havesmegyénok itt példát kell adnia arról, hogy minden érdekeltség mellőzésével egyedül a magasabb szempontokat juttassa diadalra : a polgárság és a nemzet magasabb szempontjait, amelyek itt oly szerencsésen találkoznak. Mert vegyük csak példának: ha a megyében magában : a megye azénkinciének felhasználásával oldjuk meg a villamosítást, akkor nyolc millió pengős munka lesz Kevesmegyében, nyolc millió pengős befektetés, építkezés történik itt hevesme- gyei munkásokkal és később is a centrálénál, a bányákban .he- vesmegyei munkások kapnak kenyeret. Ha viszont a Salgótarjáni Bánya R. T. villamosítja Hevesmegyét a befektetés és a munkaalkalom sokkal kevesebb lesz — kb. 6 millió pengő, — mert Salgótarjánnak Dr. Pálosi Ervin. Hevesmegye villamosítása A vármegye vezetői a megye területén felállítandó centráléval és a megyei lignittelepek és barnaszéntelepek felhasználásával óhajtják megoldani az elektrifíkálás hatalmas kérdését. A megye közönségének gazdasági és szociális érdeke és nemzeti szemponton kívánják ezt a megoldást. egyedül központi hőerőművek oéljából való felhasználását.
