Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-12-11 / 283. szám
/ A HÄ 10 FILLÉR V y Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 2 pengő 50 fillér, '/« évre 7 pengő, eg^es szám ára 10 fillér, vasár- • nap 20 fillér. ♦ EGRI NÉPÚJSÁG Szerkesz és kiadóhivatal j Eger, Licenm, földszint, balra. Telefonszám; 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak.♦ főszerkesztő: Dr. ORBÁN GUSZTÁV POLITIKAI NAPILAP » Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOK XL V. évf. 283. szám Kedd Eger, 1928. december 11. Hevesmegye villamosítása Ä megye termőföldje alatt elhúzódó barnaszén- és lignit-telepek szolgáltassák az elektromos energiát! Hermann Miksa kereskedelmttgyi miniszter az elektrUikálásróI. Eger, december 10. A közeli napokban döntő lépés történik Hevesmegye villamosítása ügyében. A vármegye városainak és községeinek, különösen pedig az egyre súlyosabb világítási zavarokkal küzdő Eger városnak közönsége, faszűlt érdeklődéssel kiséri ennek a nálunk korszakalkotó problémának kibontakozását. Örvendetesen állapítjuk meg, hogy az a nagy koncepció, amelyet Heves [vármegye, valamint Eger és Gyöngyös vámosok vezetői a villamotítás terén maguk elé tűztek, a megvalósulás előtt áll. A pályázatok, mint már előbbi számunkban közöltük, a legnagyobb országos szakembernél vannak Budapesten, szakvélemény végett. Ennek a szak- véleménynek a megismerése után a tizenöt tagbői álló igazgatóság dönt apályázatok fölött. Ismerve azt a nagy körültekiatést, amely- lyel a vezetők ezt az egész ügyet kezelik, bizalommal és megnyugvással tekinthetünk az elkövetkező események elé. Heves vármegye egyenesen példát nyújtott eljárásával. Nagyszerűen bevált, kitűnő elgondolásnak bizonyult a Hevesmegyei Villamossági R.T. Az országban ez volt talán az első eset, hogy mintaszerű versenytárgyalással adnak vállalatba egy részvénytársaság részéről ilyen hatalmai arányú munkát éB nem a kulisszák mögött intézik el a kérdést. Mint a jelek mutatják, két esélyes pályázó van. Mindkettő előkelő vállalkozás. Mielőtt azonban döntésre kerül a sor, szükséges néhány elvi jelentőségű kérdést is megismernünk a villamosítás ügyébeD. Ha visszapillantunk ennek a villamosítási ügynek történetére, meg kell állapítanunk, hogy kezdettől fogva mint vezérfonál húzódik végig ezen a kérdésen az az elv, amely az elgondoló- kát vezette. Az nevezetesen, hogy a villamosításra elsősorban a hevesmegyei szónmedeneók barnaszén és lignit termését használják fel energia-szolgáltatásra. Ez ez elv szülte azt a nagyvonalú elgondolást, hogy két centrálé épüljön, egyik Eger, a másik Gyöngyös mellett; egyiket a felnémeti vidék barnaszene, a másikat a Mátra lignit- szene táplálja. Heveemegyének a határozatnál ma is figyelembe kell venni ezeket az elveket, hiszen ezekből született meg a villamosítás hatalmas eszméje. Roppant horderejű kérdés dől el iit. Most lesz szükség a legHermann Miksa kereskedelem ügyi m. kir, miniszter, aki őriási energiával dolgozik az országnak legmodernebb elvek szerint való elektrifikálásán, Olaszországban is folytatott előtanűl- mányokat. Ezeknek az előtanulmányoknak végső következtetéseit így foglalta össze a kereskedelemügyi miniszter: — Irigykedve néztem azt az óriási kiterjedt dróthálózatot, amely az elektromos energiát az egész Pő síkságon szerteszét viszi és amely probléma a magyar gazdasági életnek is égető kérdése. Nakünk Magyarországon, sajnos, nincsenek olyan hatalmas vízieröink, mint aminőkben Itália oly gazdag. Vannak azonban olyan nagyobb, a legkomolyabb meg-a fontolóira. Itt nem szabad láfCt szőlagos előnyökért állást fog^ lalni, hanem a jövő generációra is gondolni kell. Mert nemcsak falvaknak, váró- soknak, vagy egy egész megyének, hanem az egész nemzetnek ügye a villamosítás, amelynek kérdésében Hevesmegye a közeli jövőben dönteni fog Ez lesz az első eset, ha kedvezően dől el és az utolsó esel, ha kedvezőtlenül dől el, hogy a megye termőföldjei alatt elhúzódó nemzeti kincs, a heveemegyei lignit és barnaszén, Heves megyének ez a nagy szénkincse, ami a nemzeté is, mert Trianon elszakította bányáinkat, a föld alól előjöjjön és az annyi bajjal küzdő magyar népnek áldásává legyen. szénbányáink, amelyek kisebb értékű szenet termelnek, amelyek szállítása nehézkes és költséges, de amely bányáknak közvet len közelében lehet és kell felállítani azokat az elektromos centrálékat, amelyek ezeket a kisebb értékű ligniteket használják fel energia fejlesztésre. Az Egri Népújság a küszöbön álló villamosítás kérdésében cikksorozatot indít meg, hogy közönségünk minden oldaláról részletesen megismerhesse e nagy fontosságú ügy jelentőségét. Meg fogjuk szólaltatni úgy a kereskedelemügyi minisztert, mint a helyi szakembereket és az elektromossági ügyeket intéző országos tényezőket. Egyelőre csak körvonalakbanHermann Miksa kereskedelemügyi miniszter nyilatkozata az elektrifikálásról Európa zsarnoka. A háború egyik következménye az is, bogy a világ vagyonának nagyrésze Amerikában halmozódott össze. Amikor a győzelem eredményeinek nyugtatá- sára került a sor, Amerika kivonta magát a történelmi felelősség vállalásából és megelégedett azzal, hogy főkönyvébe iktassa azokat a kötelezettségeket, amelyekbe Európának belekerült a háború és amelyeket végeredményben két emberöltő hosz- száig az újvilág számára kell törlesztenie. A jóvátételi kérdés körüli bonyodalmakat éppen az a körülmény okozza, hogy a győztes hatalmak szívesen engednének már a hadisarcből, de nem tehetik, mert viszont az ő háborús tartozásaikból az Egyesült Államok kormánya nem hajlandó egy vörös cantot sem elengedni. Az Unió 1929. évi költségvetése európai fül számára szinte elképzelhetetlen számadatokkal dobálődzik és abban kulminál, hogy a fölösleg 60 miliió dollár lesz. Ha sorra vesszük az egyes re- szor'okat, azonnal szemünkbe ötlik, hogy a legnagyobb ősz- szeggel a honvédelmi tárca tételei emelkedtek és rögtön utána a haditengerészeté. Nem kell nagy bölcsesség ahhoz, hogy felfedezze az ember azt az ellentmondást, amely az Unió kormányának hangosan kürtőit békepolitikája és más oldalról nem is titkolt fegyverkezése közt fennáll. Közel 700 millió dollárt irányoz elő a költségvetés a szárazföldi, légi és tengeri haderők fenntartására és fejlesztésére egy olyan állam, ahol még csak általános hadkötelezettség sincs bevezetve. E számok minden kritikánál gyilkosabban cáfolják azt a látszőlagos békeakaratot, amelynek jegyében született meg a Kellog-paktum és melynek égisze alatt lenne hivatva kialakulni a világ összes nemzeteinek békeszövetsége is. A politika és diplomácia min- mig kétszínű játék volt, ahol embermilliók bőréről és jövőjéről döntöttek azok tudta és megkérdezése nélkül. A világháború pusztításai mellett pozitív vívmányként könyveltük el azt a tényt, hogy a béke a legyőzőiteket ért vérveszteségen kívül azzal a nyereséggel járt, hogy a titkos diplomáciának mindörökre befcllagzett. Tévedtünk. A dip'omácia ma is ugyanúgy hinti a port az emberiség szemébe, mint ezelőtt. Amíg egyik kezével a béke mellett handabandázik, a másik keze ott van a trezoron, melynek kincseiből fogja felszerelni az új, minden eddiginél borzalmasabb háború embár- irtő, gyilkos hadiszerszámait. ’ > r
