Egri Népújság - napilap, 1928/2

1928-12-08 / 282. szám

tt. / Előfizetési díj postai szállítás­sal: egy hónapra 2 pengő 50 fillér, V* évre 7 [tengő, egyes szám ára 10 fillér, vasár- * nap 20 fillér. ♦ Ä R Ä 20 Szerkesztőség és kiadóhivatal) Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések « milliméteres dij- szabás szerint ♦ számíttatnak.« főszerkesztői Br. U33BÁM ÖDSZTÁV POLITIKAI NAPILAP * Felelős szerkesztői KELEMEN ANDOB —MKAraawiirinwnnr ii¥inii m fimmwi ■ii' ihmihwh MmicjmnezsKa^«saaaEsaBaMmíBiauwwtfigga^^ .... X L V. év/. 282. szám * Szombat <$> Eger, 1928. december 8. Uj munkáspárt. Kettészakadt a magyarországi szociáldemokrata munkáso* párt­ja. A bomlás nem jött váratla­nul, hetek óta lóg oiár a leve­gőben, természete» folyománya- képen annak a zilált es korrupt állapotnak, melyben a párt esz­tendők óta fatrengett s követ- kezményeképen annak a szaka­déknak, amely a páttvezárek és a párttagok között áthidslhatat- lanul tátongott. A párt sokkal inkább volt a vezérek pártja, mint a munkás­ságé. A vezéreknek biztosított pozíciót, jólétet, a munkásság sorsát azonban, melynek képvi­seletére hívatott lett volna, egy föllépéssel sem birta előre vinni, de elsősorban neki köszönhető, hogy az a bizonyos fokú ellen­szenv, amely a polgárság egy és más rétegénél megnyilvánult, nem akart enyhülni. Azok i», akik komoly és őszinte szeretet­tel fordultak a magyar munkás­ság sorsa felé, de akik rövidlá­tásukban, vagy tájékozatlansá­gukban nem tudták a pártot a munkásságtól elválasztani, a mun- kástársadelmat tették felelőssé azért a tömérdek bűnért, amit a párt a nemzetnek és a nemzeti gondolatnak okozott. Senki sem várja, hogy egy, a munkásérdekekért küzdő szer­vezet keztyűs kézzel közeledjék a felé a kapitálizmus felé, amely­től a munkásság jobb életét ki akarja verekedni. A munka és a tőke harcában sokszor ökölre van szükség. A szociáldemokrata vezérek azonban azt az erőt, amelyet a magyar munkásság reprezentált, a legtöbb esetben nem a kapitálizmus ellen hasz­nálták fel (a kapitálizmussal ők igen hirtelen megtalálták a ba­rátságos kapcsolatot), hanem a magyar faj ellen, a nemzeti gon­dolat ellen. Még nem ismerjük az új mun­káspárt lelkületét, célkitűzéseit. Nincs garanciánk arra vonatko­zólag, hogy ez a párt valóban a magyar munkásság képvisele­tévé válhatik. Némi biztató dó- jelt jelent az, hogy a kiváltak a munkásmozgalom számára etikát követelnek. Ez az etika hiányzott a szociáldemokrata pártból. Ha az új alakulás valóban erkölcsi ala­pon tör céljai felé és elvei fun­damentumaként elfogadja a ma­gyar faji gondolatot, úgy meg­érdemli a magyarság legteljesebb szimpátiáját. Ha nem, akkor több lesz egy párttal, több lesz néhány .pártvezérrel, de akkor a magyar munkásság ismét képvi­selet nélkül marad, hogy végleg felőrlődjék a nagytőke kímélet­len malmában. Az egri szőlősgazdákra újra kisüt a nap. . . Lipcsei] Péter kormányfőtanácsos nyilatkozata a pinceszövetkezetről és annak feladatairól. — Néhány hét múlva megkezdődik az üzletrészek jegyzése. Eger, december 7. Lapunk legutóbbi vasárnapi számában Hedry Lőrinc dr. fő- iipáu messzetekiniő nyilatkoza­tot adott az Egeiben felállítandó pinceszövetkezetről, amely utolsó mentsvára a haldokló szölőkul- turának. Az Egri Népújság iáun- katárea most felkereste Lipcsey Péter dr. kormányfőtanácso« kir. közjegyzői, az Országos Köz­ponti Hitelszövetkezet egri elnö­két, aki kőztudomás szerint csaknem egy évtized óta fára­dozik az egri pinceszövetkezet létesítéséért. Lipcsey Páter a megvalósulás küszöbén álló pin­ceszövetkezettel kapcsolatban a következőket mondotta munka­társunknak : — A legszerencsésebb órában állítja fel a kormány Egerben a pinceszövetkezetei. Pénzünk sta­bilizálása teljesen kizárja, hogy a pinceszövetkezat » vele együtt az egri szőlősgazdák válságos helyzetbe kerüljenek, sőt az egri szőlősgazdákra nézve épp9n a tizenkettedik óra következett el, mivel ha segítség most rögtön nem jön, az egri szőlősgazdák gazdasági katasztrófája elkerül­hetetlen. — Hagy éppen Egert válasz­totta ki a földmivelésügyi kor­mány a pinceszövetkezet helyéül akkor, amikor valósággal meg­rohamozták a vidéki városok küldöttségei, amelyek htgyet- völgyet, mindent ígértek, ha ezt megkapják, annak oka első­sorban Mayer János földmivelésügyi mi­niszter űr őexcellenciájának a vármegye és annak székhelye iránt táplált szeretető. Megmutatta már a dol- lárkölc«önnél az állami hozzájá­rulással, hogy minden áron se­gíteni akar az egri szőlősgazdá­kon. Ma ennél úgy áll a hely­zet, hogy az a szőlősgazda, aki­nek dollárkölcsöne van, decem­ber hóban már csak egy száza­lék kamatot fizet. Most újbői ki­nyújtotta Begítő kezét ösxcellen- ciája az egri földmives felé. ó és munkatársa : Balássy Ferenc miniszteri taná­csos úr Öméltósága Eger szőlősgaz­dáinak ügyét mindenkor felka­rolták. Hogy az egri pinceszö­vetkezet létesül, abban hervad­hatatlan érdeme van Hedry Lőrinc dr. főispán úr Öméltóságának, aki igen so­kat fáredt ez ügyben és tolmá- ciolőja volt e szerencsétlen, vál­ságos helyzetben lévő város ál­talános óhajtásénak. Mindazt, amit a főispán űr Öméltósága az Egri Népújságban közölt nyi­latkozóiban mondott, teljes egé- Mzében aláírom. Valóban szük­séges volt, hogy az egri pince­szövetkezet kérdése az egri föld- mívesek előtt oly fényesen meg- világíttassák, mint í zt Öméltósága teile. Én csak egypár olyan mel­lékkérdésre térek ki, amelyet fontosnak tartok és amely gaz­daságilag nemcsak a pinceszö­vetkezetét teszi életképessé, ha­nem arra is hivatva ven, hogy az egri szőlősgazdáknak meg­mutassa az utat a vagyonosodás felé. Szeszfőzde. Nem megyek bele ezen kérdésnek részletes taglalásába, csak rámutatok arra, hogy a pinceszövetkezetnek feladata egy egészséges alapon álló szesz­főzde felállítása, amely az egri borpárlatra megszervezvén az állami márkát, első rangú kivi­teli terméket állít elő és hoz kül­földön forgalomba. De nem állok meg a borpárlatnál, hanem ott van Egerben a sok drága gyü­mölcs, amelynek nagy része öv­ről'évre veszendőbe megy, a fán rothad el. Mo*t ennek is minden szeme értékesíttetik a pinceszö­vetkezet szeszfőzdéje utján. Gyümölcstermelés és értékesítés. — A pincaszövetkezetoek nem egyedüli feladata a bor értéke­sítése, a szőlősgazdáknak olcsó hitellel való segítése, hanem egyik legfontosabbhivatása a gyümölcs­termelés előmozdítása akként, hogy annak exportálását is le­hetővé teszi és gondoskodik óriási összeköttetése révén az egri gyümölcsöket felvevő piacról. Valljuk meg, hogy Egerben a gyümölcstermelésre ma nem sok 6Űlyt helyeznek a gazdák. Pedig ez egy aranybánya. Én gyerek­koromra visszaemlékezem és saj­nálattal látom azt, hogy az egri pi.con hiányzanak azok a nemes gyümölcsök, »melyeket akkor az egri magyar asszony termelt ki és árúsított el. — Köznyelven pergamen körtének hívták, ízét- zamatját most is érzem. És a többi gyümöiciök : nagyszámú cseresz­nyék, meggyek és így tovább. Miért nem foglalkozik az egri magyar asszony ezeknek a ter­melésével? Nem fizeti ki magát. Nincs ára. Ennek kell piacot teremteni. Az exportok beeső megolátára meg keli tanítani mindenkit, hogy a drága gyű mölci ne rothadjon meg útköz' \ ben és elevenen, frissen érkezzpfcx meg küldetési helyére. Zöldség és konzerv. — Valaha az egri magyar asz- szony a Tátrába, lót Karlsbádba is fölment a zöldségével. Még az útja is kifizette magát. Az egri zöldségnek nincs párja. Köz­nyelven gyüker-nek nevezett produktuma, répája, zellerje, kalarábéja, stb. ma is éppen olyan jő, mint volt, azonban nincs piaca. — Az is feladata a pinceszövetkezetnek, hogy ennek piacot teremtsen és összekötte­tése révén magas áron mind­ezeket értékesítse. Mindezeken felül gyümölcskonzervek készí­tése és a szőlő egyéb mellék­terményeinek értékesítése is fel­adatai közé tartozik. — De talán eleget is mondtam már. Most már az egri szőlős­gazdákon és az egri magyar as­szonyokon áll, hogy ez a picca- szövetkezet minden feladatát teljesíthesse. — Nem merem remélni, de nagyon óhajtanám, hogy Eger város belátó, értelmes közönsége saját érdekében az üzletréiz- jegyzésável rekordot érjen el. Értsük meg egymás?. Minél több üzletrészt jegyez a publikum, világos, hogy annál többet jegyez az állam is és annál több lesz a kamatmentes kölcsön is. Tehát, ha a gazdák, mondjuk, kétszáz­ezer pengőt jegyeznek, az állam már háromszázezer pengőt ad. És így a pinceszövetkezet fél­millió pengővel indulna meg. Ez pedig biztosítaná azt, hogy a pinceszövetkezet összes fel­adatait megoldhassa, amelyekre fent rámutattam, mivel ez a tőke sok millió olcsó hitelt is jelentene. — Különben napok kérdése és az üzletrész-jegyzés megindul. Ez mutatja meg, hogy a város közönségében van erő, van élet- ösztön e ha ez a gyűjtés ered­ményes lesz, akkor ez egri sző­lősgazdákra újra kisüt a nap, ami bizony nagyon rájuk fér annyi sötét éjszaka után . . . A Cifranegyedi Ifjúsági Egyesület­ben f. hó 9-én. vasárnap délután négy órakor Matuszka Mihály apát, kanonok-plébános tart elő­adást.

Next

/
Thumbnails
Contents