Egri Népújság - napilap, 1928/2

1928-12-04 / 278. szám

/ Előfizetési di) postai szállítás­sal: egg hónapra 2 pengő 50 fillér, '/< évre 7 pengő, egges szám ára 10 fillér, vasár- » nap 20 fillér. ♦ Főszerkesztő: Br. ORBÁN GUSZTÁV POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XL V. év/. 278. szám # Kedd * Eger, 1928. december 4. Arckép. Ezernyi gondunk éa bajunk közepette azért morzaoigatjuk kezünkben a honi «ajtó pspir- lepadőit, hogy a politikai, gaz­dasági és társadalmi hírek töm­kelegében reménykedve keres­sünk véleményeket, magyaráza­tokat, okokat, biztatásokat, a je­len homályából a jobb jövó vi­lágába kivezető vezércsillagokat. Sajnos, hiába keresünk. Lehet, hogy még nem jött el az ideje a magyar égboltozat felett ki- gyúlni várt hajnali csillagnak, lehet, hogy a sötétséghez szokott szemünk hunyorgásában még nem látjuk meg a pirkadást, de valahogyan úgy látszik, mintha a magyar sajtóban, melynek pe­dig szent hivatása volna a jövő titkos utain vezérelni a hozzá bizalommal fordulókat, nagyon- nagyon megbevesbbedett volna a hely a komoly, lelkiségünket ér­deklő cikkek számára. Amerre csak nézünk, minde­nünnen gyilkosságok, rablások, panamák, sikkasztások, meg­vesztegetések mesterségesen fel­fújt torz hírei vigyorognak s töl­tenek meg drága hasábokat. Min­denfelől ordít a felhajszolt szen­záció, üvölt 8Z érdektelen érde­kesség. A hitvesgyilkos Erdélyi ügy mindennél pompásabb csemege jelenleg. Sakálok és hiénák nem tudnak oly jóízűen csámcsogni és lakmározni az afrikai pusz­ták dögtetemén, mint ahogy lap­jaink 90%-a az Erdélyi-ügyön rágódik. 12 oldalból örömmel áldoznak fel öt drága oldalt, ne­hogy egy betűt is elveszítsenek az épületesnél épületesebb jele­netekből. Kénytelenek vagyunk ebből a dzsungelből egy élethű portrét kivágni s elrettentő például la­punk épízlősű olvasóinak bemu­tatni. Rég nem szerepelt a nyil­vánosság előtt a modortalanság- nak, beképzelt geckségnek és aljasságnak ilyen prototípusa, mint a hírhedt psnamalovag Erdélyi Béla. Bizonyos erkölcsi mocsarak lápvirágainak legjel­legzetesebb díszpéldánya. És lkad Magyarországon lap, mely lyen portrét fest a hitvesgyil- sós, váltöhamiiítő, hamis Röser- bizonyítványos, doktori, bárói A honvédelmi miniszter 5000 pengős segélyével újra megkezdődtek az ásatások az egri Eger, december 3. Október hó végén kiutalta a minisztérium a honvédelmi mi­niszter 5000 pengős segélyét az Eger vári ásatásokra, mely- lyel eddig a kővetkező munká­kat sikerült végrehajtani: Kilisztítatott a Nagy liter vendéglőből (a várból) a városba vezető folyosó összekötő része. Ezen fontos folyosót már az 1711-es térkép (Kriegsarchiv) igen sérültnek jelzi, de nem mondja, hogy meddig lehetett 1711 ben benne előrehaladni. — Balogh János szerint az 1875-ös években, bár nagy nehézségek­kel, át lehetett benne menni a patak alatt a város alá, ahol az kétfelé ágazott Egy ág a mino­riták épülete felé tartott, de mi­után bűzös iszappal volt tele, nem lehetett benne előre jutni. A másik ág a gőzmalom alá ve­zetett, ■ bár víz állott benne, mégis meg lehetett közelíteni a gőzmalom alatt levő 60X45 mé­teres boltíves és oszlopos termet, melyben ladikázni is lehetett. Jelenleg a folyosó már a Nagy liter vendéglőnél is 4/» nyíre víz­zel van elöntve. A Hadtörténelmi Múzeum által rendelkezésre bocsátott és a bécsi Kriegsarchívb an felfedezett térkép alapján meg lehetett álla­pítani a Szép bástya melletti nagy kúthoz a Sötétkapu mel­letti nagy termek egyikéből ve­várban zető földalatti folyosó helyét és az elfalazások kibontása után a kutat sikerült kitisztítani. Előkerült 30 drb. régi (kb. 150 éves) kézi bomba azonkívül egy koc8iderókra való modern rob­banó anyag (ekrazit, tojásgránát, kukorica­gránát, stb.), melyet az ezredpa- rancsnokság elszállíttatott meg­semmisítés végett. A háborús időkben és a kommün alatt a kútba dobált és ott részben fel­robbant kézigránátok a kút belső burkolatát 6 méter szélességű övben a földalatti folyosótól szá­mított 18 méteres mélységben teljesen leomlasztották. A búi­ban 5 méteres víz áll és e miatt leletek nyerése végett, sajnos, nem lehetett azt kikotorni. Eddig a kazamaták járható része két különálló rendszerre oszlott: a Bolyki bástyából be­járható és a volt Galassy pincé­nek lefalazott folyosó és terem­rendszerre, és a Sötétkapu mel­letti 4 drb. 50 méter hosszú és 5 méter magas teremrendszerre. A város felé néző nagybástyába beszórt földtömegen át bánya- tárnaszerüleg felducolt folyosót ástunk. A két rendszert sikerült összekötni egymással, úgyhogy jelenleg a kazamaták magáből a várból is megközelíthetők és nem kell a Bolyki bástyára nagy kerülővel felmászni. A város idegenforgalmi érde­címmel kérkedő, párbajügyekben félelem és gáncsnélküli lovagról: » Viruló száj, nagy vörös virág, ragyogó fogsor és a szem: az ég, ha ssétgomolygana az őszi borulat, nem lehetne kékebb, az örökké imádkozó tekintetű, ál­modozó gyermek szeme nem lehetne tisztább; bőre ham­vas, járása könnyed, hang­ja tiszta billikom, szellemesség­ben férfias, tisztaságában szelíd, gyermekségében hősies. . .« Nesze neked, jámbor olvasó. Ha netán undor fojtogatott vol­na eddigelé viselt dolgai halla­tára, kérlek, vedd reviziő alá rosBz véleményedet, mert hiszen egy ilyen tiszta gyermekizemű férfiú mégse lehet olyan elvete­mült, ahogy vélni merészeled. Mit tudod megérteni te, akinek arca az élet gondjaitól ráncos és petyhüdt, hogy női hiszteri- kák elvetemült érdeklődésének a tárgya még a fogházban sem vesztette ^1 bőre hamvasságát... Menj aludni öreg lázadozó Petúr báü, ne kívánj erkö'cii biztatást és politikai útmutatást az erkölcsi mocsarak büzhödt fertőjében vájkálő tolitól, álmodd újra végig azt a szép álmot, amit a magyar toll nagyjai raj zoltak már sokszor a nemzet elé a sajtó hivatásáról, az igazi sajtószabadságról. . . Dr. Urban Gusztáv. keit szolgálná Eger város villa­mos müve, ha végrehajtaná Eger város tanácsának 1927 okt. 11 én tartott tanácsülésében kelt 18,357/1927 számú határozatát, amellyel elrendelte a kazamatákba a vil­lanyvilágítás bevezetését. A villanyvilágítás bevezetéséig i,f azért ia szükség volna, 1.) \ a karbid világítás drága és köJ V rülményes a munkálatoknál ; 2.) mert villanyvilágítás nélkül nem tudjuk befejezni az Eger várá­ról kiadandó emlékalbum felvé­teleit, ti. a földalatti kazamat* tákró), hol a folyosók hossza és a termek nagysága miatt a magnézium világítás nem ele­gendő. Dr. Pálosi Ervin. Kultúrdélután az egri Katolikus Legényegyletben. Eger, december 3. Az egri Katolikus Legényegy­let tevékeny vezetősége az előző évek szokásaihoz híven az ad­ventben három kultúr délutánt rendez ; az első vasárnap délu­tán 5 órakor kezdődött s azon Eger város társadalmának min­den rétege képviselve volt. Kusner István hitoktató, egyleti titkár, a vonót zenekar sikerült nyitánya után formás megnyitó beszédben kérte a kultúrdélutácok támogatását. A Jelige c. Kolping dalt nagy hatással adta elő az egyleti da­lárda, majd T. Temesfalvi Antal «Lucifer élete és halála» c. drá­májából részleteket mutatott be a szerző és G. Jakab Manci. Mindkét szereplőt melegen ün­nepelte a közönség. Dr. Holik Sámuel theolőgiai tanár a pápáról tartott élvezftes, mindvégig lebilincselő előadást. A «Lajcsi bácsi» c. tréfában G. Jakab Manci, Ozsvarih Anci, T. Temesfalvy Antal éa Gulyás Lajos tudásuk legjavát adták. Jäger Károly bravúros dirigálása mellett szü­netekben az egri érseki tanító- képzőintézet vonős zenekara ma­gyar nótákat játszott nagy ha­tással.

Next

/
Thumbnails
Contents