Egri Népújság - napilap, 1928/2

1928-12-01 / 276. szám

Előfizetési díj postai szállítás­sal: egy hónapra 2 pengő 50 fillér, '/« évre 7 pengő, «gyes szám ára 10 fillér, vasár- ♦ nap 20 fillér.« C-C Szerkesztőség és kiadóhivatal i Eger, Líceum, földszint, balra, Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések* milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ főszerkesztő: Dr. ÜBBÁN ŰUSZTÁV POLITIKAI NAPILAP * Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOK XL V. év/. 276. szám ♦ Szombat ♦ Eger, 1928. december 1. A sziktalaj javítási akciót 1929,-ben is folytatja a m. kir. földmivelésügyi miniszter A jövő évben a 300 holdnál nagyobb területen gazdálkodó birtokosok és bérlők is kapnak állami támogatást. Eger, november 30. A m. kir. földmivelésügyi mi­niszter rendeletet küldött Heven vármegye alispánjához a szik- talajjavítáti akció folytatásáról. A rendelet többek között ezeket tartalmazza: A megindított állami sziktalaj- j a vitáéi akciót az 1929. évben is folytatni kívánom a mindazokat a kedvezményeket, amelyeket a mészszegény, kötött szikes terü­letek megjavítására eddig első sorban csak a 300 kát. holdnál kisebb területen gazdálkodó bir­tokosok (bérlők) részére helyez­tem kilátásba, a 300 kát. holdnál nagyobb területen gazdálkodó birtokosok (bérlők) részére is kiterjesztem. Az állami támogatás most is két irányú lesz, még pedig vagy egyszertmindenkorra szőlő tá­mogatás, vagy pedig hosszú le­járatú kedvezményes kölcsön nyújtása. A megjavított szikes szántó­földeknek a megjavítás előtt megállapított földadóját az állam 15 éven belül nem fogja fel­emelni. Az állami sziktalajjavítási ak­ció közgazdasági jelentőségére való tekintettel a belügyminisz­ter úrral egyetértőié g a követ­kezőket rendelem el: 1. Utasítsa a községi (városi) elöljáróságokat, hogy a hirdet­Balkáni életstílus. A közélet tifzteisIgtelenségét, a panamád, megvesztegetések, sikkasztások miazmás világát már jóval a háború előtt bal­káni életstílusnak bély^gezsük és büszkék voltunk arra, hogy ez sz életstílus megtorpant az er­délyi Kárpátok védőkoszorujá- nál, a Duna déli határvonalánál és kártékony b cillusai nem tud­tak átrepülni a magyar levegőbe. Tri .non mintha ennek a bal­káni életstílusnak is útlevelet adott volna a természetes hatá­rok felrobbantásával és a Bal­kánnak, mint fogalomnak az ezer éves ország testébe való behatolásával. Ha őszinték aka­runk lenni, a panama szó már nem hat nálunk sem olyan ideg­bizsergő szenzációként, mint p). a háború előtt. A »kijárás« sző­ve! már szinte elhumorizálgat nak nemcsak a vicclapjaink, ha­nem komoly újságjaink i*. A nyomor, a szegéoység négy ka- ríső. Menlevelet szeretne adni olyan ^gondolkodásbeli elhajlá­soknak, melyek a létfenntartás j ösztönét vagy a gyomor jogát a biCiület elé helyezik. A háború szenvedései, a forradalmak bor­zalmai, a koronaromlás gazda­sági Vitus-tánca mindenesetre sikeresen hozzájárultak a nem­zet becsület-energiáinak és lelki­erejének csökkenéséhez. Mindez azonban nem elegendő ok arra, hogy ölhetett kezekkel nézzük a közélet s a társadalmi becsületérzés elposvfinyosodását. Nemzetünk igazságáért folyta­tott hároszi küzdelmünkben egyik legragyogőbb érvünk az, hogy más, tisztább, fenköltebb az élet­stílusunk, a becsület fogalmáról magasabb kulíűrnívőjú nézeteink vannak, mint a körülöttünk pos- hadő, hamisítatlan balkáni stí­lusú hódító államokban. A kui- túrfölénynél s a szociális érzés fölényénél sokkal fontosabb a becsületérzés-fölénye, a közélet erkölcsi tisztaságfölénye, mely a költő szavai szerint is »minden ország támasza és talpköve«, hát még egy megcsonkított, tá- masználküli szererciétlen ország­nak. A külföld érdekszimpátiája ideig-óráig el tudja viselni a panamákkal ékes szövetséges belső rothadásának a bűzét, de a kiábrándulás előbb-utőbb bi- ! zonyos; viszont a megszállt te­rületek lakossága is szívesebben vonzódik vissza a becsület anya­országához a balkáni életstílus fojtogató légköréből. A klinikai panamák, Nagy István ügye, most a Röser-bot- rány hallatlanul sokat ártottak presztízsünknek. De még mindig nem veszítettük el jőhírnevün- ket. Még mindig nem késtünk el a tisztogatás megkezdésével. A pengővaluta stabilizálásával karöltve kell járni a közéleti tisztaság stabilizációjának. En­nek a módja az, hogy az állam a maga büntető hatalmával ir­galmatlanul rácsap minden bű­nösre s csirájában fojt meg min­den fekélyképződményt. Maguk­ról megfeledkező emberek min­dig voltak és lesznek, de az ál­lamhatalomnak sohasem szabad megfeledkezni arról, hogy mivel tartozik a nemzeti becsületnek. A magyar életstílus éppen abban külömbözik még mostani lerongyoltságában és szűkvoaa- lűságában is a balkáni életstílus­tól, hogy itt a bűnösnek resz­ketnie kell a megtorlástól s nem veheti meg pénzen a büntetlen­séget. Ebben egyeknek kell len­niük államnak, társadalomnak, közvéleménynek, sajtónak, min­denkinek. Éppen ezért ejthet komolyan aggodalomba bennünket többek között az a jelenség ie, amely pl. most a hamis érettségi bizo­nyítványok világra szóló bot­rányával kapcsolatban felmerült a sajtó egy részében. Érdekből, ssentimeatalizmusből vagy ki tudja mily okból oly húrokat pengetnek, hogy a hamis bizo­nyítványok vásárlóit amnesztiá­ban részesítsék. A magyar be­csület életstílusa nevében kell tiltakoznia mindenkinek, hogy a balkáni életstílusnak ezt a szo­kását átplántálják honi földbe. Aki bűnt követett el, lakoljon érte s vonják le vele szemben minden konzekvenciáját tettének- Annál súlyosabb ez a bún, mert ellenségeink kárörvendve s önmagukat igazolva látva hir­dethetik a világba, ime, ilyen a közélet az erkölcsbirő szerepét követelő Magyarországon. Ha nem állítjuk vissza ismét régi magas piedesztáljára a nem­zeti becsületet, a közéleti tiszta­ságot, a bűnüldözés sikerességét, minden trianoni veszedelemnél is bizonyosabban elvesztünk. Dr. Urban Gusztáv. ményeket, melyeket a községek­nek közvetlenül küldök meg, a községházán, jegyzői irodában, gazdakörben, táriaskőrben és egyéb hirdetésre alkalmas he­lyeken függesszék ki é* a leg& közelebbi két egymást kővető vasárnapján dobsző útján teljes szöveggel tegyék közzé. 2. Utasítsa az érdekelt községi (városi) elöljáróságot, hogy a két példányban készítendő «Kimu­tatásiba írja össze azokat a birtokosokat (bérlőket), akik a szikes szántóföldek megjavítá­sára irányuló állami akcióban 1929. évben réaztvenni szándé­koznak. Azoktól, akik a kát. holdankinti 40 pengős hozzájá­rulást fizetik, a hozzájárulási költségeket szedje be, az így be­folyt összegeket a község pénz­tárába ideiglenesen helyezze el, majd pedig hetenkint az Orszá­gos Központi Hitelszövetkezet legközelebbi fiókjába jegyzék mellett, elismervény ellenében, szállítsa be. Azokkal,akik a kamat­mentes kölcsönt veszik igénybe, az igénybejelentőlapot, azokkal pedig, akik a hozzájárulást fize­tik, az A. jelű kötelezvényt két példányban írassa alá. 3. Minden község (város) kö­teles kiküidendő szakértőimnek — kik a jelentkezés után a hely­színen fokják megállapítani, hogy a megjavítani kért terület alkal­mas a megjavításra és hogy a javításhoz mennyi mész szüksé­ges — a helyszíni szemle alkal­mával ingyen előfogatot (fuvart) rendelkezésre bocsátani. A helyszíni szemléhez az elöl­járóság egy tagja kijelölendő, aki a helyszíni szemlét tartő ki­küldötteimet a helyszíni szemlére elkísérni és nekik ott tartózko­dásuk egész idején a felvilágo­sításokat minden irányban meg- adoi köteles. A talajjavitő akció közérdekű voltára való tekintettel felhivan- dók úgy a községi mint a kör­jegyzők, hogy a lakosságot az akció lényegéről, kiváltképen az állami támogatás mindkét mód­járól világosítsák fel. A jelentkezés díjtalan. 4. Minden elöljáróság köteles lesz gondoskodni arról, hogy — amennyiben a mészpor kiraká­sára, a jelentkezők esetleges nagy száma miatt a vasúti álló-

Next

/
Thumbnails
Contents