Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-11-27 / 272. szám
EGRI NÉPÚJSÁG 1928. november 27. \ 2 ünnepiéin, főpásztori lelkem egész melegével üdvözlöm és kívánom, hogy a hatalmai szeráfi erő, amely moat eltölti őket egészen, miként áldás az embe* riségre, úgy dicaőság legyen reájuk mindörökké! (Percekig tartó forró taps és éljenzés.) Az ünneplő közönség hosszantartó lelkes éljenzéssel fogadta az énekfőpásztor szavait, P. Os- tay rendfőnök pedig kécsókkal járult a főpásztor elé és így köszönte meg a beszédet. Az alispán beszéde. Ezután Okolicsányi Imre alispán üdvözölte a jubiláló rendet Hevesvármegye közönsége nevében a következő szavakkal: — Kegyelmes Érsek Atyám ! Nagyméltőságú Miniszter Űr! Mélyen tisztelt ünneplő közönség! — Heves vármegye törvényhatósága folyó évi szeptember hó 22.-éa tartott rendes közgyűlésében dr. Csepela Lajos bizottsági tag indítványára egyhangúlag elaatározta, hogy a Szent Ferenc Rendet egri letelepedésének 700 éves jubileuma alkalmából üdvözli. Ezen határozatának végrehajtásával engem, mint a vármegyének alispánját bízott meg. Én a legnagyobb készséggel teljesítem kötelességem annál is inkább, mert tudom s látom, mily nagy munkát végeznek a Ferences atyák nemcsak a vá rosokban, de a vármegye községeiben is. Nekünk magyaroknak az a gyengeségünk, mondhatnám bibénk, hogy sokat adunk a külsőségekre, szerelünk demonstrálni. Evvel ellentétben a jóságos Ferencesek csendben dolgoznak, nevelik a népat s oktatják a vallásos életre, mert ők tudják, hogy csak a vallásos ember tud hazájáért, családjáért, embertársaiért igazán dolgozni. Mindenütt lelkigyakorlatodat tartanak, hogy a katholikus hívők, a kézimunkálok épp’ úgy, minr a szellemi munkások csoportokba összejőve néhány napot lelki elmélyedésben, teljes csöndben töltsenek el azért, hogy lelkiismeretüket rendbehozva,szivük be újra visszatérjen a tiszta és nemes krisztusi szeretet. Felépítették a ielkigyakorlatos házat, idejön vidékről az élet munkájában kifáradt katholikus hívők serege, hogy itt az ö bölcs tanításuk és vezetésük mellett felfrissült lélekkel, istenszeretettel s hazájuk iránti nagyobb hűséggel térjenek vissza falvaikba. — A lélek ereje, mely a jősá- gosTerences atyákból áradsaz a folytonos megfeszített munka, melyet ők itt a szegénység érdekében mindenkor kifejteitek s kifejtenek, megnyerte a magyar nép bizalmát ■ mondhatom, hogy vármegyémben ők a legnépszerűbb lelkivezérek, akik igazán betöltve magasztos hivatásukat a vallásos hitéletre s igy a jóra nevelik a népet. — Illő tehát, hogy hálatelt szívvel és szeretettel köszöntsem vármegyém közönsége nevében a 700 éves jubileum alkalmából a rend fiait s köztük különösen a Pater-provicialiet a mi jóságos Ösvald atyánkat, (Lelkes taps és éljenzés) kérve őt s társait, hogy a jóságos Isten segedelmévé továbbra is folytassák azt az áldozatos apostoli munkálkodást, amit eddig is végeztek a vármegye területén. (Lelkes taps és éljenzés.) Trak Géza polgármester beszéde. Eger város közönsége nevében Trak Géza polgármester a következő szavakkal köszöntötte a jubiláló ferenceseket: — A ferences irodalom lapjairól olvassuk, hogy szent Ferenc élete, működése, bizonyára isteni gondviselésből, egy erkölcseiben megromlott korszakkal esik ősz- sze, amikor addig még nem látott nagyságú vallási, erkölcsi és társadalmi összeomlás közeledtét hirdették a nyugati kereszténység látóhatárán sötétlő komor fellegek. És ez az egy ember a maga szent és alázatos életével, az evangéliumi igazságok meggyőző erejével hadsereget szervezett, a ferencesek rendjét, s új, friss evangéliumi szellemmel töltötte meg kora fiainak lelkét. És a komor fel legek eloszlottak, — a felfrissült hitélet békét hozott a forradalmasító társadalmi életbe. — Amikor a ferencesek működését, ennek kihatásait jellemezni akarjuk, — elég két sző: Ferences szellem a e két szóban hétszáz évnek történetét sűrűsí- tettük össze. — Mert igen tisztelt Hölgyeim és Uraim most ünnepelte a világ hétszázas évfordulóját szent Ferenc halálának, annak a szentnek, aki nemcsak a maga zavaros korának, de minden idők társadalmának gondviseléssze- rűen adatott. — Ebből az ünneplésből mi, Eger város polgárai nem maradhatunk ki, mert történelmi tényként tudjuk, hogy hét évszázad óta laknak városunk falai között a ferences testvérek, kiknek élete, működése, története szétválaszthatatlan a város életétől s történetétől. 1232 -ben már olvasunk az egri konventről. Apostoli működésüknek legtöbb bizonyítékát azonban a török megszállás idejéből ismerjük, amikor a városból kiüldözött szerzete sek a kázsamatákon jutottak a néphez s vigasztalták, valóban tartották bennük az életet, bizony sokszor életük kockáztatása árán is. Mert legkisebb büntetésük, ha megcsípték őket, a megbotoltatás volt, de fel van jegyezve 1654,- ből egy eset, amikor keresztre feszittek egyet, aki a hitélet s a hazaszeretet érzésének fenntartásában, megiz- moiításában buzgőlkodott az elnyomott egri nép között. Hány ilyen névtelen vértanúja lehet ezidőben szent Ferenc rendjének! S hogy a muzulmánokra mily veszedelmes lehetett működésűk, — az a pasa nyújtja bizonyító kát, ki összefogattB s Egerből Budára vitette őket. Később, egy jobb lelkű elbociájtoita s három különböző helyet jelölt ki számukra, hol szerzetesi életet folytathattak. A törökök kivonulásának nepján azonnal átveszik a plébánia vezetését. Már 1704,- ben elkészül közadakozásból a mai rendháznak első traktusa, 1730.-ban a második s 1735.-ben a harmadik. 1709. ben nagy pestisjárvány tört ki városunkban. A ferencasek azonnal megnyitották a clausurát ■ maguk ápolták az oda beszállított betegeket. — Csak egy pár vonással, csak egy pár szétszórt adattal akartam vázlatát adni az egri erencssek működésének, de a különböző idők, korszakok egy- egy adata elég annak dokumentálására, hogy az alázatosság s szegénység nemes vértezetében dolgozó ferencasek valóban aty* jai, barátai voltak a népnek, velük éltek, osztoztak bujokban, bajukban, — erősítették hitükben ■ hazaszeretetükben, gondozták betegségeikben, gyámolították ügyes bajos dolgaidban, szóval egy volt életük a népével, — egy tehát történelmük Eger város történelmével. — A hagyományok a azok szülte érzelmek legjobb megőrzője a népiélek, — nemcsak konzervatív hajlandóságánál, de helyhez kötöttségénél fogva is. Hogy a mi földmives népünk lelkében a ferencesek iránti szeretetnek ■ ragaszkodásnak minő mélyen gyökerezett ereje van, annak a kommunizmus ideje alatt mutatták valóban megindító bizonyítékát. Amikor a vörös vezárek hosszú halogatás után végre egyik éjjel ki tűzték a ferenceseknek váró sunkból való kitoloncolását, — a nép hazavitte őket házaikba, megszállták a kolostort s a toronyban őrt állók harargjelzéa- sel adták volna a vészjelt a karóval, baltával felszerelt s otthon virrasztó népnek. Nem is mertek hozzájuk nyúlni. — Kell e ennél nagyobb s szebb elismerés, — kell-e további bizonyíték arra, — hogy kik itt Egerben a ferencesek ? Bár nem, mégis, me, amikor ferences ünnepet ülünk, — amikor hétszáz évnek emlékeivel lelkűnkben rójuk le a bála és elismerés adóját, — lehetetlen rá nem mutatni arra a hatalmas cselekedetre, — melyet a márprovinciális P.Oslay Oiwald megindítására, az ó szervező erejével^! irányítására végeztek az elmúlt évben. Rövid pár hónap alatt megszüntették a koldulást, melyet mi, a hatalmi eszközökkel rendelkező közigazgatás évtizedek alatt megtenni nem tudtunk s a szegények gondozásának szervezetét olyan alapokra fektették, mely a mai idők egyik legnagyobb ■ legnehezebb szociális problémáját, hogy úgy mondjam, könyedén s tökéletesen oldotta meg. Az alázatos lelkű szerzetes, aki a szegénységet választotta osztályosául, — im a szegények közé megy, s viezi magával a megelégedettség társadalom békítő balzsamát. — Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim szeretném a város polgársága lelkének nagy erejével s beusőségességével letenni a hála adóját itt, a ferencesek társadalmi működésének eme fehértermében, hogy méltó legyen az hétszáz év áldozatos és vértanúi működésükhöz, — de mert gyengének érzem magam, felemalke- dek lélekben az ég és föld hatalmas Urához, Istenéhez e az ö áldását kérem rájok, az alázatosakra, a szegényekre, — és a mégis nagyokra, gazdagokra. Eger és vidékének emlékalbuma. Hedry Lőrincné .szül. Ghillány Zsófia bárónő ezután a következő szavakkal nyújtotta át Eger és vidékének emlékalbu- mát: — Főtisztelendő tartományfőnök úr! Midőn pár hónappal ezelőtt köztudomásúvá vált hogy ez év őszén ünnepli a Szt. Fe- rencrend fennállásának 700 éves évfordulóját, ez az esemény boldog és osztatlan örömérzését váltotta ki úgy a gazdagok házaiban, mint a szegények kunyhóiban. A hálának köszönő szavait gyűjtöttük össze és adjuk át Önnek mintegy szimbóluma képpeu Eger város és a város halárain túl élő közönség örömének. A társadalom minden fia sietett, hogy összerakja filléreit, hogy templomuk új díszben indulhasson o második hétszáz esztendőre. Fogadja szeretettel ezt az albumot, amelynek minden lapjáról a hála szava szól és őrizze meg egy boldogabb jövö jubileumára ! (Viharos éljenzés.) P. Oslay Oswald rendfőnök a jubiláló ferencesek nevében köny- nyekig megható szavakkal fejezte ki a főpásztornak, a megyének, a városnak a rendtartomány háláját és köszönetét. A délutáni ünnepély. Vasárnap délután öt órakor a Fehérteremben folyt le a feledhetetlenül szép és megható jubileumi ünnepély. A társadalom minden rétege, rangra és vallásra való tekintet nélkül képviselve volt az ünnepélyen. Dr. Szmrecsányi Lajos egri érsek ét Vass József dr. miniszter külön emelvényen foglaltak helyet. A megjelentek között ott láttuk: Haller István volt minisztert, Dréhr Imre államtitkárt. Ripka Ferenc Budapest székesfőváros polgármesterét,Pettko Szandtner Aladár helyettes államtitkárt, Hedry Lőrinc dr. főispánt, Fráter Jenő nyugalmazott altábornagy orsz. gyűlési képviselőt, Kriston Endre püspököt, Dutkay Pál prelátus-kanonokot, Okolicsányi Imre alispánt, Kehi Rezső ezredes ezredparancsnokot, Síinyei-Merse Jenő és Láng János országgyűlési képviselőket, Angyal Kálmán miniszteri tanácsost, Magyary Pál min. tanácsos pénzügyigazgatőt, Gálbory József törvényszéki elnököt, Csepeli György és Hepp-Baján Ernő miniszteri osztálytanácsosokat, az egri fökáptalan tagjait, Trak Géza polgármestert, Braun Károly főjegyzőt, Bíró Károly dr. a Nemzeti Bank egri fiókjának főnökét, Horváth Gyula dr. rendörtaDácsost, Szabó Gyula dr, főszolgabírót, Czigler Henrik dr. városi b. tisziifőorvost, Radii Károly ipartestületi elnököt, Heller József dr., Lázár Bertalan dr., Polátsik Jenő és Ungár Ignác városi képviselőtestületi tagokat, valamint városunk társadalmának igen sok más kitűnőségét. Az Egri Dalkör pompás férfikórusa Beethoven: Isten dicsőítése c fenséges himnuszával vezette be az ünnepélyt. Balanyi György dr. egyetemi tanár tudományos elmélyedéssel, a történelem tárgyilagosságával ismertette a ferenceseknek 700 évvei ezelőtt történt letelepedését Eger falai közölt. Hollay Bála a m. kir. Opera- ház tagja Kienzl: »A bibliái ember« c. operájának hatalmas áriáját adta elő nagy hatással.
