Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-07-15 / 162. szám
Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 5 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér. ♦ ab a 24 FILLÉR Szerkesztőség és kiadóhivatalt Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám; 11. ♦ Hirdetések* milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. ORBÁN GUSZTÁV $ POLITIKAI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XL V. évf. 162. szám, ♦ Vasárnap ♦ Eger, 1928. július 15. Eltemették a szatmári püspököt Aratás. A megérett termés istenáldá- sában gyönyörködik a gazda. A búzakalász a magyar nép öröme, reménye. Ebből kell jutói az asztalra, a kis család ruházatára, adóra. Ezzel áll, vagy bukik. A magyar föld nem hálátlan azzal szemben, aki vele szeretettel foglalkozik. Da nemcsak szeretet kell hozzá manapság, hanem a haladásnak, a mezőgazdaság tudományának a szavára való okos hallgatás. A gazda ma már a vetésnél is befolyásolhatja az aratást, ha pl. nemesített vetőmagot használ. A földmivelésügyi kormánynak állandó és sikeres törekvése az, hogy a nemesített vetőmag sze- retetét ingyenes vagy kedvezményes kiosztással elterjessze. A nemesmag-akciő évről-évre jobban megtermi gyümölcsét. A haladó gazda büszkeséggel nézi aztán a földjét, tudja, hogy jő úton, a boldogulás útján van. De jő vetőmagon kivül erőteljes táplálkozásra is van szüksége a földnek. Kimerült a magyar föld, hangzik jobb és bal- felől. Azt is örömmel konstatálhatjuk, hogy a műtrágya használata egyre kedveltebb s tudatosabb lesz. Műtrágya fajta van elég, szuperfoszfát, káli, ammóniák, mésznitrogőn, mésziszap, homokra ebből, nehéztalajra amabból, egy évi kamatmentes hitelt is kap erre a kormánytól, csak tudjon választani a sok közül. És itt látok némi elhirtelen- kedést, hiányt. Nemcsak olcsó és jő műtrágya kell, hanem kell egy nagyon fontos közbevetett aktus is: a talajvizsgálat. Németországban majd minden városra jut egy talajvizsgáló állomás, oda bevisz a gazda egy szakajtőnyi földet, aztán megmondják, minek a hijjával van, mivel pótolja. Nálunk még csak úgy találomra táplálják a földet, különösen a kisgazdák. A természetes trágya okszerű kezelésére és felhasználására nagyobb gondot kell fordítani az eddiginél. Örömmel hallom, hogy már több hevesmegyei gazda földes emésztőt épittet. íme, a kisgazda sem zárkózhat el a haladás elől. Csak aztán nem Szatmár, július 14. Tegnap temették el nagy részvét mellett az elhunyt Boromissza Tibor szatmári püspököt. A gyászszertartást gróf Majláth Eger, július 14. Az Egri Népújság az utóbbi időben több cikkében rámutatott az egri bor nehéz problémájára. A kérdéssel legutóbb a városi tanács is behatóan foglalkozott és kereste a kivezető utat a mai súlyos helyzetből, Egyik olvasónk most fölkeresett bennünket és beszélgetésünk során föltárta előttünk az ügynek eddig nem tárgyalt oldalait is. A szakember a beszélgetés során az alábbiakat mondotta; — Az egri bor ügye és a magyar bor ügye ugyanaz. A régi békeidőben Nagymagyarország bortermelése is csak úgy virágozhatott, hogy a bortermés 50—60 százalékát külföldre szállították. Ma sem jelent megoldást a magyar borra a halfogyasztás emelése. A halfogyasztást ma nálunk alig lehet emelni. A boldog világban a pecsenyére ízlett a bor, még a bicskanyitogató savanyú bor is. De ki eszik ma pecsenyét? Sem a köztisztviselő, sem a munkás asztalára nem kerül most olyan sűrűn a pecsenye. — Aztán meg az Ízlés is megváltozott a borral szemben. Nem kell ma már a kemény, savas bor az embereknek. Édes, fokos bort akar mindenki, mint azt a vendéglősök és bortudom, mi lesz nagyobb, az irigység vagy a belátás b a belátást követő tett. A külföld gazdatársadalma száz évvel jár elől — gyenge talajon, a mi gazdáinknak a magyar Kánaán földjén hétmért- földes léptekkel kell előre rűgGusztáv erdélyi püspök végezte. A szatmári káptalan a püspök elhalálozása után Szabó István pápai prelátus kanonokot választotta meg káptalani helynökké. kereskedők bizonyíthatják. Ezért mondotta nekem egy bécsi bor- nagykereskedő ismerősöm azt, hogy ez a megváltozott ízlés okozta a görög borok fellendülését, pedig a görög bor nem is természetes; tizenhat fokos és édes mint a méz. — Egerben is nagyobbrészt kemény savas borok teremnek. Az egri tömegborok részére legcélszerűbb volna egy városi pezsgőgyár felállítása. Pezsgőgyártás céljaira ma legalkalmasabbak az egri és a daróci tömegborok. Palugyayék is Egerben és Da- rőcon vásárolják a pezsgőhöz a bort. — Különleges hibája az egri bortermelésnek az a régen hangoztatott tény is, hogy Egerben nincsenek tipus-borok. Ma nincs kimondottan egri fajbor, csak vegyes fehér borok, vagy vegyes vörös borok. Ezen az állapoton a termelés egységes irányítása és egy nagy egri pinceszövetkezet segítene. Az egri vendéglők. — Az egri bor szempontjából egészen jelentéktelen szerepet játszanak ma az egri vendéglők és korcsmák. A legnagyobb vendéglősök nem adnak el ma Egerben havonta nyolchektoliternél több bort. A napi fogyasztás tatniok, hogy behozzák a mulasztást. Nem elegendő csak a jő termésnek, a gazdag aratásnak örülni, hanem minden igyekezettel, haladásvággyal a jobb termés, a megtizizeresedett kalász lehetőségén kell munkálkodni ! Dr. Cs. L. Csak a kivitel mentheti meg a magyar bortermést Az egri bor súlyos problénfája. — Tönkremennek az egri vendéglők. Nagy mértékben csökkent Egerben a borfogyasztás. Pezsgőgyár felállítása szükséges Egerben. sem több egy-egy vendéglőben átlag 29 liternél, de gyakran 4—6 liter sem fogy el naponta. Agonizálnak az egri vendéglők. Egy napon három vendéglő ciukott be most is, mert tönkrement. Ami pedig a vendéglői borárakat illeti, hadd mondjam el a következőt: Egyik egri vendéglős szüretkor vásárolt mustot 80 fillérért. Ha most hozzászámítunk 4 százalék seprőt, 1 százalék apadást, 19 lillér fogyasztási adót, 3 fillér forgalmi adőt és a minimális tizfil- lér rezsit, akkor megtalálná számítását a vendéglős az 1 P 60 filléres eladási árnál, ha 50—100 litert adhatna el naponta. De csak 6—20 litert ad el. Itt a hiba. Az egri borkereskedők. — Az egri borkereskedők nem Egerből élnek, hanem a vidékből. De a külföldi vagy a pesti nagykereskedők nem ezeknél, hanem a termelőknél vásárolnak, — már amikor vásárolnak. — Ha Egert zárt területté tennék, abból nem lenne hasznuk az egri bortermelőknek, mert ezzel csak a síkvidéknek használnának. Ha ugyanis az egri borkereskedők csak egri borokat árulnak, akkor vevőik elmennek Erdőtelekre, Hevesre stb. Mert Egerben 70—80 fillér, a vidéken 45—50 fillér a bor literje, Gyöngyösön és Visontán pedig 12 fokos bort adnak 60 fillérért. Sem egri vendéglős, sem egri kereskedő nem árul »egri« néven idegen származású bort. Gyöngyös és Heves környéke az által is előnyös helyzetben van, hogy Egerben 6 P, ott pedig 3 pengő a szőlőnapszám. Emellett kénytelenek vagyunk számolni azzal a ténnyel is, hogy az aránylag jobbnak ígérkező szőlőtermés miatt és a fogyasztás csekélysége miatt a bor ára csökkenőben van. Makiáron a szövetkezetben 1 P, Bélapátfalván 1 P 20 fillér egy liter bor ára. — Sem a kereskedő, sem a vendéglős, sem a termelő nem hibás tehát a magyar bor súlyos helyzete ügyében. Itt egyedül a kivitel segít, mert a belfogyaiz- tás csak a jobb gazdasági viszonyok mellett emelkedhet, akkor sem nagy mértékben.
