Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-11-16 / 263. szám
Ai» 10 FILLÉR Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 2 pengő 50 fillér, 7« évre 7 pengő, egyes szám ára 10 fillér, vasár- ♦ nap 20 fillér. <» ^szerkesztő: Dr. URBÁN QUSZTÁ? Szerkesztőség és kiadóhivatal i Eger, Licenm, földszint, balra. Telefonszám: 11, ♦ Hirdetések« milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ POLITIKAI NAPILAP % felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XL V. év/. 263. szám Péntek # Eger, 1928. november 16. Szövetkezeti zászlóbontás Irta: PókaJózsefa Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara titkára A magyar szövetkezeti élet vezérkara járja az országot, hogy & szövetkezeti mozgalom kimélyítésével, a szövetkezeti élet erkölcsi és anyagi megerősítésével jöhessen segítségül a magyar mezőgazdaság nagy feladatainak megoldásában. A nagy mező- és szőlőgazdaság! világverseny, melyben a termelő államok jobbat, többet és olcsóbbat kénytelenek termelni, az utódállamok féltékenyen lezárt vámsorompói és termelésünk minden vonalán érezhető nehézségek oly küzdelem elé állították gazdáinkat, amelyet szervezetlen erőkkel végigharcolni nem lesznek képesek. Bárhonnan jön is azonban a versenyre hívás, a magyar gaz da nem térhet ki előle, mert e küzdelmének eredményéhez fűződik a nemzet jövője, létezése. A mezőgazdaság versenye igen nagy felkészültséget kiván. A gazdának érvényesíteni kell a szakszerűséget növénytermelésében, állattenyésztésében, szőlőművelésében; gazdaságának üzemét biztosítani kell állandó munkaerővel, beruházásokkal, előrelátó gondos programmal kell termelnie és pedig: jobbat, többet és olcsóbban, mert a verseny sikere ehhez fűződik. Hanem az észszerű termelés legfontosabb, nélkülözhetetlen tényezője a tőke hiányzik a magyar gazdánál. Konszolidáltnak mondjuk hiteléletünket és ma is oly kamattételekkel dolgozik a mezőgazdaság, amelyek békében a vádlottak padjára ültették a hitelezőt. Áltatnők magunkat százzá), a gondolattal, hogy hiteléletünk mai helyzetében mező- gazdasági termelésünknek komoly segítségére lehet, mert 15 százalékos kölctönnel a világversenyben nem érvényesülhet a magyar mezőgazdaság. E téren a külföld tőkehatalmasságai- től nincs mit remélni, mert ez a töke rideg és könyörtelen, ha tenni akarunk komolyan, úgy vissza kell térnünk az önsegély elvének alapjára, amelyen nagy agrár apostolunk, Károlyi Sándor gróf elindította a magyar szövetkezeti mozgalmat.1 Az a tőke, amely nem rideg haszonért fog beleavatkozni, hanem a szerető testvér gondosságával fog mezőgazdasági termelésünk mellé állani a világversenyben, az csak az agrár fillérekből gyűlhet össze és csak ez a tőke képezheti alapját annak a hitéletnek, mely a szeretet elvén, szövetkezeti szellemben fogja eredményekhez segíteni termelésünket. Ezek a gondolatok féDylenek át azon a zászlón, melyet az Országos Központi Hitelszövetkezet élén Schandl Károly hajt meg holnap Egerben, amikor Heves vármegye székházában összesereglik a vármegye gazdaközönsége, hogy hitet tegyen a szövetkezeti eszme nagy,—nemzeti életünhben is döntő, — igazságai mellett. Hisszük, hogy az egri seregszemle is gazdag alkalmid fog szolgálni a magyar szövetkezeti tábor oly megerősödéséhez, amilyenre mező- és szőlőgazdaságunk jövőjének nélkülözhetetlen szüksége van. Polgármesteri nyilatkozat az Egri Népújság cikkére a főutcán történt autószerencsétlenséggel kapcsolatban Kaptuk a kővetkező levelet: Az Egri Népújság f. évi nov. hő 14.-én megjelent számában, midőn Nagy Gyula vm. iroda- igazgató és társát ért sajnálatos szerencsétlenségről beszámol, egyidejűleg a város vezetőségét, tehát annak polgármesterét, és a város tanácsát teszi felelőssé a megtörtént szerencsétlenségért. AnDál a felelősségnél fogva, amellyel a város vezetősége, a város közönségével szemben tartozik, az Egri Népújságnak ily irányú beállítását megjegyzés nélkül nem hagyhatom, s kénytelen vagyok azt visszautasítani. Eltekintve attól, hogy a törvényszerű eljárás megindult, s az ügy birői eljárás tárgyát képezi, nem az újságnak, hanem az eljárásra illetékes törvényes szervnek a hivatása aanak a megállapítása, hogy a sajnálatos szerencsétlenségért, ki», vagy kiket és milyen mérvben terheli a felelősség. Az Egri Népújság részéről tehát elhirtelenkedett és megfontolatlan dolog volt, a város vezetőségét okolni a szerencsétlenség megtörténtéért. Hogy mennyiben helytálló ezen megállapításom, igazolja a m. kir. államrendőrség egri kapitánysága által a szerencsétlenség megtörténte után azonnal megtartott helyszíni szemle és eljárás, amelynek során a rendőrség részéről meghallgatott szakértő, a szerencsétlenséget elő idéző autó megtekintése és kipróbálása után, annak a véleményének adott kifejezést, hogy a sajnálatos szerencsétlenséget, az autót vezető soffőr lélekjelenlétének elvesztése okozta. A város vezetősége számolva a várható fejleményekkel, a maga részéről is súlyt helyezett arra, hogy a szerencsétlenség helyszíne és az utcának jelenlegi képe megrögzíttescék, amely célból két szakközegét küldötte ki, akiknek jelentését oly felkéréssel közlöm, hogy azt teljes egészében közreadni szíveskedjék. Eger, 1928. nov. 14.-én Trak Géza, polgármester. A jelentés, amelyre a polgár- mester hivatkozik, így hangzik: Polgármester Ur ! Szóbeli felhívására és utasítására, a v. műszaki osztály kiküldöttjével a mai napon d. e. 11 őrekor a helyszínén megjelentem, s a Nagy Gyula vm. irodaigazgatót ért szerencsétlenség színhelyén talált helyzetről, illetve az utca kepéről az alábbiakban számolok be. Fehér József autótulajdonos soffőrje a Fő-utcán Felnémet irányába az előirás szerint szabályszerűen, baloldalon vezette a gépet. A szerencsétlenség helyén a jelenlegi Rottenstein-köz - tői északi irányban 26 méterre, a Szürke nénikék rendháza előtt egy betemetett, zúzalékkal befedett ■ 4'50 m. hosszú és 0.70 m. széles ciatornaárok fedése var. A nzóbanforgó csatornaároknak északi sarkán a betemetett csőárok 8 cm. sülyedést mutat, amelynek széle éles ugyan, de legfeljebb 4 cm. mély. A rendőrségi megállapítás szerint amidőn az autó a szőbanforgó csőárok mélyedéséhez ért, a kormánykerék a vezető kezében megingott, ami az autó haladó- irányában a Női-Kórház felé eső- bizonyos kilengést váltott kL Ebben az irányban, tehát még mindig az ut baloldalán haladt az autó még tovább 8 métert, amidőn is a vezető a kormánykerékkel ellenkező irányt vett, Ennek következtében az autó éles kanyarulattal még 14 méteres utat tett meg, aminek a következménye volt azután az,, hogy a Gertovics-téle fodrász üzlet előtt gyanútlanul haladó Nagy Gyulát és társát elütötte. A rendőrségi eljárás sorén szakértőként meghallgatott Pöpl Bálint az autó kormányát és fékszerkezetét megvizsgálta, s mindkettőt rendben találta. A rendőrségi szakértő ténymegállapítása után, olyan ember előtt, aki az autó szerkezetével és vezetésével csak egy kissé is tisztában van, nemcsak hihetetlennek, de egyenesen állításnak tűnik fel az a kijelentés, illetve megállapítás, mintha a szerencsétlenséget az úttesten levő és északi végén 8 cm. besüppedt, de az aszfaltburkolat előtt közvetlenül csak 4 cm. mélységet mutató csatornaárok okozta volna. Ha ez a feltevés és állítás való volna, úgy uton-utfélen megeshetnék és napról-napra megismétlődhetnék a megtörténthez hasonló szeren csétlegség, mert hiszen ilyen mélységű be- süppedés, nemcsak a csatorna és vízvezeték csőárkai felett, hanem az egész város területén az úttesteken ezerszámra található. Egyébként én is hivatkozom a rendőrségi szakértőre, akinek kijelentése szerint az ilyen kátyúkon autó, különösen pedig a lassan haladó teherautó, a legnagyobb könnyedséggel keresztül halad. Eger, 1928. évi november 14. Demeter Adorján oki. gépészmérnök a városi gépüzemek mérnöke.
