Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-11-14 / 261. szám
előfizetési di) postai szállítással: egy hónapra 2 pengő 50 fillér, '/« évre 7 pengő, egyes szám ára 10 fillér, vasár- * nap 20 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatalt Eget, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések* milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ főszerkesztő: Dr. UBBÁN GUSZTÁV * POLITIKAI NAPILAP v Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOK XLV. évf. 261. szám ♦ Szerda # Eger, 1928. november 14. A Korona berendezésére vonatkozó városi határozatokat csak kényszerhelyzetben hagyta jóvá a rendkívüli megy egy ülés Dutkay Pál prelátuskanonok: »Ez így tovább nem mehet...« 1920. november 13. Emlékezzünk — gyáizoljunk. 1920. dov. 13.—1928. nov. 13. Nyolc vízcsepp ez idő tengeré- ben és mégis aönnytenger a magyar nemzet izemében. Évforduló, lele fájdalommal, búval, keserűséggel. Nyolc esztendő múlt el azóta, mióta a Versaillesből visszatért békédé* legőció által hozott s »békeszerződésnek« gúnyolt iratköteget az akkori nemzetgyűlés első felolvasásban tárgyalta. Megrendítő kép tárult a néző szemei elé a parlament oly sok és nagy viharokat látott díszes csarnokában, — monotőn, megtört hangon olvassa az előadó a szerződés sorait és a néma, hangtalan csendet az edzett férfiak elfojtott, de felciukló görcsös zokogása töri meg. A nemzetgyűlés legkeservesebb kötelességének tett eleget az úgynevezett győztes entente parancsára, törvénybe iktatja a békeszerződést! Békeszerződést, békét és ennek szerződésben való véglegesítését, ezt áhította minden emberi szív kivétel nélkül már évek hosszú során át. De azt. amit a nemzetgyűlése napon kötelesség- szerüen tárgyalt, — hozott mindent, csak »békét« és »szerződést« nem. g Már az előzmények oly körülmények között folytak le, melyek inkább hasonlítottak büntető tárgyaláshoz, mint szerződőskötéshez. A tárgyalások minden szokás és tárgyalástól eltérően nem semleges országban és helyen tűzettek ki, hanem Párisba,mely még pár hónappal előbb az ellenséges ágyúk és repülőgépek támadásaitól, tözétől szenvedett és így egész népe a félelem, rettegés paroxismusában szenvedett. A magyar békedelegáciőt megérkezésekor szuronyerdők fogadják és azonnal drőtsövény- nyel körülvett épületbe kísérik, ahol senkivel a világon nem érintkezhetnek, nehogy a hazugságok és rágalmak mocsarait felvilágosításukkal megcsapolhassák. Majd bevezetik szuronyos őrök a Sale de Glace-ba, ahol emelkedett helyeD foglal helyet a • győztes entente» államának minden bizottsága — köztük a győztes Cseh-Szlovákia bizottsága is. Felolvassák a már kész szerződés szövegét, majd felhívja az elnök a delegációt, hogy észrevételeiket adják elő. Unottan hallgatják meg a delegáoió elnökének előterjesztését, mert hiszen a kész szövegen ügy sem változtatnak. Majd nyolc napi határidőt adnak arra,hogy nyilatkozzanak elfogadják e az ilyen szerződéit vagy sem, mert küEger, november IS. A féltízre összehívott rendkívüli megyegyűléit V* 11-kor nyitotta meg Hedry Lőrinc dr. főispán, elnök. A törvényhatósági bizottság az állandó választmány javaslatát magáévá tette és elfogadta Eger városának a Kossuth-téri keramit kocsiút burkolása, valamint Eger városának aszfaltgyalogjárdák építése és útburkolások kijavítása tárgyában hozott határozatait. A Korona-szálloda és étterem berendezése-, a Korona vízvezetéki, csatornázási és fűtőberendezési munkálataira 98 ezer pengő kölciön felvétele , a Korona pótmunkálataira 100 ezer pengő kölcsön felvétele-, a Korona ételfelvonójának a megrendelése-, valamint az iskola- építésekre megszavazott 150.000 pengő kölcsönnek a Korona céljaira való átengedése tárgyában hozott városi határozatokat a birtokon kívüli felebbezést kimondó rész megsemmisítése után is csak a kényszerhelyzetnek a figyelembevételével hagyta jóvá a rendkívüli megyegyülés. Dutkay Pál: Az építkezésre eredetileg 600.000 P-t, a berendezésre pedig 120.000 P t szavaztak meg. Utóbb kiderült, hogy az építkezés 844 000 P-be kerül, de az még mindig nem derűit ki, hogy hány százalékosak a felvett kölcsönök ? lönben a bőrig lefegyverzett magyar nemzettel szemben a fegyverszüneti szerződést felbontottnak tekintik. Hol van itt szerződés ? Hol találjuk meg az egyenjogú felek tárgyalásait, vitatkozásait? Miodennek nevezhető ez eljárás, csak béketárgyalásnak nem. Nincs példa az államok nemzetközi életében ilyenre, ciak leg feljebb az ókorban! És mégis el kell fogadni mindent, mert a magyar nemzet aléltsögában, melyet a két végzetes forradalom idézett elő, nem A Koronára vonatkozó városi határozatokat a vármegye mindig kényszerhelyzetben hagyta jóvá, mert úgy az építkezés, mint a berendezés még a jóváhagyás előtt megkezdődött. Mivel ez tovább így nem mehet, kérem, az illető előadó úr ellen mól- tóztassék eljárást indítani. Dr. Heller József: A városi határozatok meghozatalában az a baj, hogy nem indulnak el idejében az illetékesek. A Korona bútorai megvásárlásánál helyesebb lett volna, ha az érdekelt szállítók 3—3 szoba bútort bemutatnak a képviselőtestületnek. Radii Károly: A bútorok vásárlására kiküldött bizottság a jobb és az olcsóbb bútorokat vásárolta meg, szakértői vélemény alapján. Trak Géza, Eger város polgár- mestere ; A Koronára vonatkozó városi határozatokat azért hajtottuk végre a vármegye jóváhagyása előtt, mert 60,000 P-t megtakarítottunk azáltal, hogy a szállodát még 1927-ben tető alá hoztuk, a házadőmentességgel kapcsolatban. Ha a városi építkezések véget érnek, többé a vármegye sem kerül kényszerhelyzetbe a városi határozatok jóváhagyását illetően. Okolicsányi Imre alispán: A Korona szállő építési referense ellen a fegyelmi eljárás folyamatban van. képes semmiféle ellenállásra. A magyar nemzetgyűlés be- cikkelyezi ebben a rettenetes helyzetben az entente békepa- rancsát és az törvényeink között az 1921. évi XXXIII. t. c. számot nyeri. Ezen szavakkal kezdődik a szöveg: «Tekintettel a kényszer- helyzetre, stb.» Kitűnik tehát már az első szavaknál, hogy az említett törvénycikk nem szerződés, de légióként nem állami szerződés. < Kényszerhelyzetben» nem érvényesül még az egyén akarata sem, hát még az állami főGyöngyös város képviselőtestületének a városi* tisztviselők illetményeinek revíziója tárgyában hozott határozatát egyhangúlag jóváhagyta a rendkivüli megyegyülés. A népjóléti minisztérium legközelebbi programja. Vass József népjóléti miniszter nyilatkozata szerint a munkabéregyeztető forum felállítása a szakszervezeti törvény és a munkaszabadságot biztositő rendelkezésekkel együtt február, vagy március elején kerül a parlament elé. Miért utazott a jugoszláv király Párisba ? Belgrádból jelentik: Sándor király ismét Párisba utazott, állítólag azért, hogy fogait ott egy specialistánál kezeltesse, akik azonban ismerik a szerb belpolitikai helyzetet, tudják, hogy a királyra mindig a belpolitikai krízis idején jön rá a fogfájás. Egyesek szerint a király egyenesen megszökött hazulról, mig mások úgy tudják, hogy fontos politikai ügyek szólították az uralkodót Párisba: mindenekelőtt a cseb-szerb haderőknek egységes főparancsnokság alá való helyezésének kérdése, esetleg a fölveendő államkölcsön ügye, de az is valószínű, hogy a király Briand-nál a horvát problémáról szándékozik megbeszéléseket folytatni. hatalom, mely semmi korlátot □em ismerhet, mert akkor nem főhatalom. Ha tehát törvényeink sorában foglal is helyet az entente békeparancsa nem törvény az, mert a törvénynek legelső és legfőbb kelléke hiányzik. Állapot csak, mely addig tart, míg a kényszer fennáll. De addig is minden ideg- szálunkkal, minden agysejtünkkel tiltakozunk és küzdünk ellene, míg csak egyetlen magyar ember él, míg csak magyar ember lélekzik a földöd. Dr. Misik László.
