Egri Népújság - napilap, 1928/2

1928-11-13 / 260. szám

Ah a 10 FILLÉR

Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 2 pengő 50 fillér, '/* évre 7 pengő, xgges szám ára 10 fillér, vasár- * nap 20 fillér.♦

Szerkesztőség és kiadóhivatal] Eger, Licenm, földszint, balra. Telefonszám: 11.

♦ Hirdetések« milliméteres díjszabás szerint

♦ számíttatnak. ♦

főszerkesztő: Dr. ORBÁN GUSZTÁV POLITIKAI NAPILAP ■ felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR

XL V. év/. 260. szám ♦ Kedd # Eger, 1928. november 13.

Hála és elismerés a magyar toll munkásainak.

A magyar .ajtó hivatása, hogy mindenről és mindenkiről meg- j emlékezzék, de önmaga munká- ! javai nem szokott hivalkodni. Ahol dicsérni kell, hálát és elismerést osztogatni keli, a sajtó ott van és teljesíti hivatását, de önmaga hálát és elismerést nem vár senkitől.

Mégis abból az alkalomból, hogy a nemzet és a társadalom hálája és elismerése a visegrádi újságíró üdülővilla adományozásával a betű szerény munkása, felé fordult, engedtessék meg nekünk is egyszer, hogy hálatelt szívvel és nemes öntudattal magunkról s hivatásunkról megemlékezhessünk.

Mondjuk el most, hogy a magyar toll a magyar önvédelemnek s a magyar újjáépítésnek egyik leghatalmasabb fegyvere. Egy ország, melyet katonai fegyverétől megfosztottak, nem lehet el a másik hatalmas modern fegyver: a toll nélkül, hiszen a sajtó az, amely bennünket magyarokat a nagyvilággal ősz- szeköt.

Ezt a fegyvert most nekünk merészebben, élelmesebben kell forgatnunk, mint bármikor a boldog béke esztendeiben. Magyar- ország elbukásában az ellenséges sajtónak oroszlánrésze volt. Bennünket, akik mindig az igazságot tekintettük nemzeti politikánk sarkpontjául, nem fegyverrel győztek le, hanem hamisságokon felépülő sajtőpropagan- dával. A körülöttünk keletkezett utódállamok nagyszerűen s ördögi eszközökkel megszerkesztett sajtószervezete győzedelmeskedett az ezeréves Magyarország területi, alkotmányos és népi egysége felett.

Ilyen ellenséges érzülettel szemben a becsületes magyar sajtó minden lelkiismeretes újságírója, amikor odaül a redakoiő íróasztala mellé, sohasem érezheti magát másnak, mint az ország felesküdött harcoló és hűséges katonájának.

És amilyen jól eseti a harctereken vívott küzdelmekben a

„Még nincs vége a

Or. Angyal Pál előadása az

Eger, november 12.

Harmadik éve már, hogy az Emericana Agria corporatioja kultűrdélutánokat rendez a ferencesek fehértermében. A közönség e három esztendő alatt mind jobban és jobban megszerette a főiskolások rendezésében történő előadásokat és mindig tömegesen látogatta azokat. Vasárnap este is zsúfolásig megtelt a fehőrterem, aminek az oka ezenfelül és elsősorban dr. Angyal Pálnak, az európai hírű büntetőjogásznak, az emericánás Becsületszék elnökének megjelenése volt.

A közönség soraiban megjelentek: dr. Degré Miklós a bpesti ítélőtábla elnöke, Kriston Endre segédpüspök, dr. Stessel János ny. min. tanácsos, Trak Gáza polgármester,' Venczell Ede a Jogakadémia igazgatója, 7örök Kálmán kanonok, Matmzka Mihály kanonok-plébános, Kürti Menyhért c. tanker, kir. főigazgató, Gálbory József kir. törvszki elnök, Magyary Pál kir. pénzügy igazgató, Rusztek Károly királyi tanfelügyelő és az egri társadalmi élet sok más kiválósága.

A kultűrdélutánt dr. Holik Sámuel theol. tanár, a corporatio lelkésze nyitotta meg:

— A katolikus vallásé az ideálok monopóliuma. Az erő, a boldogság, az öröm éa a kultúra nagyhatalma az egyház, melynek eszméivel töltekezik az Eme- ricana ifjúsága.

Nagy ünneplés közepette lépett az előadói emelvényre dr. Angyal Pál, hogy megtartsa előadását : Az »Erkölcsi szempontok a kultúra fejlődésében« cimen.

— A kultúra — idézte Pro- hászka püspök meghatározását — az emberi gondolat érvényesülése. A gondolat kivetése, szét- ömlése anyagon és emberen. így

felsőbb helyről jövö elismerés és dicséret, épp oly jól esik a magyar betű szerény és névtelen munkásainak az az állam és társadalom részéről adományozott visegrádi üdülővilla.

Ez a signum laudis ösztönzés és bátorítás lesz továbbra is a

világháborúnak...“

Emericana kulturdélutánján.

kétféle kultúra van: materiális éa lelki. Minden kor fejlődése vBgy hanyatlása attól függött, hogy melyiket tartotta előbbre- valőnak. A múlt összeomlásait és a jelen reménytelenségét az okozta, hogy az emberiség nagyon belemélyedt a materializmusba, amelynek alapját Büchner vetette meg, amelyet Nieticha vezetett be a szalónokba és Marx tett a tömegek bölcseletévé.

— Mert ma a munkásvezérek filozofálnak. Megállapítják, hogy az ember — állat, hogy a mit emberi szellemnek nevezünk, az csak különböző idegrezgések produktuma. Ezzel a felfogással □em lehet társadalmat fenntartani. Mert a társadalom spirituális valóság : a lelki közösségben élők összesége. Az ember többet kíván az anyagnál. Szomjazza az igazságot és a harmónia megteremtésére vágyik.

— A keresztény alapon álló szociál-etikai ember kialakítására van szükség, aki tiszteli a társadalmi kapcsolatokat és áldozatosan siet felebarátja segítségére.

— A világháborúnak még nincs vége.

A fegyverek háborúját elvesztettük, de most folyik a pénz és az erkölcs háborúja.

A másodikat is elveszthetjük, de a harmadikat meg kell nyernünk, ha azt akarjuk, hogy legyen magyar jövendő.

A kultúrdélután műsorának további számaiban: Huszthy

Zoltán az Agria öregura Wagner: Fájdalmak és Henschl:

Reggeli himnusz c. áriákat éne* kelte meleg lírai tenorjának iskolázottságával, Nobilis Tibor zongorakisérete mellett.

Ssongott Corall az Agria kisasszonya Sík Sándor: A hűséges hűtlenségéről, c. versét szamagyar sajtó munkásainak: az ujsághasábok betüszázadait és ezredeit ne testvérharcba, ne az önzés, önszeretet éa erkölcstelen anyagias szellem lövészárkaiba vigye, hanem az ezeréves magyar ideálok feltámadásért küzdő keresztes hadjáratába.

val a nagy sikerrel, Hatala Pál pedig György Lajostól és Oláh Gábortól adott elő költeményeket.

A műsor utolsó száma Vrata- rics György zongorajátéka volt. Komoly, tehetség, a kompozíciók szépségét művészi átértéssel adta vissza.

Felvonult a magyar ipjar a kormányzó előtt. \J A Magyar Hét záróakkordja.

Vasárnap ért véget a magyar ipar országszerte megtartott hatalmas propagandája, a Magyar Hét, amelynek budapesti záróakkordjaként megismételték az elmúlt heti ipari felvonulást, amelyet ezúttal

Horthy Miklós kormányzó nejével együtt

díszes meghívott közönség körében, az Operaház erkélyéről nézett végig.

Alighogy a kormányzó nejével, valamint a meghívottak elfoglalták helyüket az Opsraház erkélyén, pontban 11 órakor megindult a felvonulás, amely ez alkalommal

úgy a résztvevők számában, mint díszességében jóval felülmúlta a múlt vasárnapit.

A menet elején egy automobil haladt, melynek megafőnjaiből harsogva szállt az üdvözlés a kormányzó felé :

— A magyar ipar hődolattel- jesen vonul a Kormányzó Úr Őföméltősága előtt.

Ezután sorra következtek a magyar ipart reprezentáló gyárak, üzemek produkcióit feltüntető automobilok. Sorra vonultak el a textilgyárosok termékei, a vasipar termékei, berendezési gyárak, sörgyárak változatosan érdekes és dekorativ díszítésű járműveken. A felvonulás útvonalát tömören szegélyező nagy közönség mindvégig érdeklődéssel nézte a gazdagon díszített autók tarka képét. A kormányzó is megelégedéssel szemlélte a magyar ipar eredményeit feltáró, mintegy három kilométer hosszúságú felvonulást, amelyet a gép- és autóipar zárt le.

Szükségletét mindenkor helybeli Iparosnál és kereskedőnél szerezze be 1