Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-11-11 / 259. szám
1928 november 11. EGRI NÉPÚJSÁG 3 GYERMEKKOCSIK a legjobb minőségben, a legolcsóbb arban HOCHMÄNN L. Buchwald és Társa ezelőtt Budapest, VII., Erzsébet-kőrút 4. (Emke mellett) vásárolhatók. Vas- és rezbutorok! k^Äng. Paplanok, matracok Alapítva 1883. Tisza István harcol, győz és hódit, — íme meghódította Hevesmegyét ir, amely életében gyakran harcban állott vele e most behódol emlékezetének e kegyele tes ünnepéllyel lep!ezi le a nagy halott arcképét gyüléstermébeD. — Az országos Tisza István- emlékbizottság é* a Tisza István társaskör nevében üdvözlöm hazafias melegséggel ez ősi megye nemes elhatározását, ezt a ma- gasziosan önzetlen ünneplést, amely nem élőnek és hatalmasnak szól, szól a halottnak, de a nagynak! — Hová lettek azok a jelszavak, amelyek bennünket régen elválasztottak : a 48 és a 67 jelszavai Elmerültek az östzeomláifnak abban ez örvényében, amely múltúnkból annyit eltemetett! Ma egy jelszó köt össze mindnyájunkat: a hazánkon elkövetett égbekiáltó igazságtalanság jóvátételének követelése, M gyár- ország feltámadásának reménye. Ebben mind egyek vagyunk, és ez a késő, de bensöeégteljes egyetértés magyarázza meg a Tisza emléke iránt való kegyelet mind általánosabb terjedését, mert ő egész életében mindig arra az egyetértésre, arra az összefogásra intett bennünket, amely egyedül óvhatott volna meg talán a fenyegető veszélytől s amelytől egyedül várhatjuk most az elveszetteknek vissza szerezhetéiét. — Ma már átment a köztudatba, hogy iTisza István nem akarta a háborút, mindent megtett annak elhárítására vagy legalább elodázására ; da az is kétségtelen, hogy senki világosabban nem látta mint ő a bennünket fenyegető veszély nagyságát a nem küzdött fanatikusakb hittel azért, BVHHHifiKmraanUBBSBnBHBUa Képviselő: MEZEY JÁNOS borpincészete, Eger. hogy e veszély bennünket erőseknek, egységeseknek és fölkészülteknek találjon. — Ezért akart tetszetős és népszerű törekvéseket elmellőzni harckészségünk biztosításának érdekében, ezért küzdött, amikor kellett még erőszakkal is azok ellen a pártszenvedélyek ellen, amely k psrlamentünket a nagy létkérdések rounkájá- banmioduotahn megakasztották, azért akarta mindenekfőlőtt megóvni a nemzetnek a koronával s a monarchia másik államával való összhangját. — Szemben a bekövetkezett eseményekkel a nemzet fölmentéit adott neki azárt, hogy a parlamenti szabályok áthágásával tette lehetővé haderőnk megfelelő kiegészítését. A nemzet megnyugvással látta torsát az ő erős kezeibe letéve, mikor a nagy mérkőzés őrája ütött. Ei lehet mondani, hogy a háború elején Tisza, aki kelletlenül ment be a harcba s aki sohasem kereste a népszerűséget, szinte akarata ellenére népszerű volt. Most közrebocsátott iratai és levelei mutatják, milyen önfeláldozó munkát végzett a háború alatt, hogy nemzetünk egész erejét latba vethesse a győzelem érdekében. Eszével és szívével dolgozott: mindig a legmaga ■abb nemzeti érdekeket szolgálva, azért sohasem feledkezett meg a szenvedők szenvedésének enyhítéséről ■ örült, ha ütött letörölhetett egy könnyét a sok közül . . . Nagy személyei súlyával hatott oda, hogy nemzetünk létérdekeiről szövetségesünk meg ne feledkezzenek, helyreigazította, ahol lehetett, a hadvezetés hibáit, ellenszegült a végsőkig a hadvezetés olyan elfajulásainak, amelyek szükség- kép a végleszámolás elfajulásait vonták maguk után. —JMikor kezdett nyilvánvalóvá lenni, hogy a sorshatalmak ellenünk fordulnak, a legválságosabb külső és belső helyzetben, másodrendű politikai kérdések miatt kivették a hatalmat a kezéből, bár a parlamenti többség mögötte sorakozott ■ mi erős vezetőkéz nélkül támolyogtunk a felé a végkifejlet felé, mely méltányol békét Ígért s a demokrácia uralmát, a valóságban azonban hazánk szétszaggatását ■ kalandorok és gonosztevők véres zsarnokságát hozta reánk. — Tiszán szőszerint beteljesedett az, amit Vörösmarty egyik drámája szomorú bordalában írt: «Ha szent gondok között — Fáradtál honodért —Vagy vészterhes csatán — Ontottál érte vért, — S az elcsábultan megveti — Hű buzgőságodat — S lesz aljas, gyáva és buták — Kezében áldozat . . .» A nemzet nagy tragédiájának véres előjátéka lett a Tisza meggyilkoltatása. A misztikus szavak, amelyekkel kilehelte lelkét: »ennek így kellett történnie«, vájjon mii jelentettek : kétségbeesést csupán a saját sorsa fölött, avagy k-tség- beesést a haza sorsa fölött? Én nem hihetek ebben az utóbbi értelmezésben, inkább hiszem, hogy ö abban a percben a sa- jtt sorsát külön választotta a hazáétól, az 6 nagy leikéhez a haza sorsa fölött való kétségbeesés hozzá nem fért. — Mikor a francia forradalom vérfürdőjében a girondiak is áldozatul estek, a siralomházukká vált Oonciergeriebea rendezett bucsulakomájukon legnagyobb szónokuk, Vergniaud felkössön tötte a vele együtt halni menő társait s beszédét e magasztos szavakkal végzé: »Nem vistzük el magunkkal a jövőt, hanem a reményt hagyjuk örökül a népnek cserében a haléiért, melyet nekünk adott!« A girondiakat sem a nép Ítélte halálra, hanem csak a vérengző kouvent, de a francia nép dühöngni hagyta a konventef. Tisza Istvánt csak néhány, jobbára ma is megnevezhetetlen és büntetlenül maradt cinkos gyilkolta meg; de azoknak a güád cinkosoknak sok bűntársuk volt az or- országban. Bűntársak voltak azok, akik az állami hatalmat úgy leszerelték abban az időben, hogy az a gyilkosság ez ország fővárosának területén, úgyszólván világos nnppal, fegyveres csendőrök jelenlétében megtörténhetett, bűntársak voltak azok, akik az eset fölött minden zokszót elnémítottak a sajtóban és a nyilvánosság előtt, a azok, akik ügy elmosták a tett nyomait, hogy azt később, amikor 8z igazságszolgáltatás rcn des menete helyreállott, kinyomozni majdnem lehetetlenné vált. — És mégis, a Tisza végszavainak igazi értelme szerint — volt valami végzetszerű az ö katasztrófájában; valami végzetszerű, amiből dicsőség fakad neki és remény a hazának. — Éppen azért, mert azok az ádáz erők, amelyek tudatosan, vagy öntudatlanul összejátszva ellenségeinkkel, előkészítették gyászos összeomlásunkat, mindenekelőtt őt, éppen őt, aki talán az összeomlást' feltartóztathatta volna, puszii.ották el, ép pen ezért lett ő halálával meg inkább, mint életével áldozatává i egyúttal kifejezőjévé, szimbólumává nemzeti ügyünknek. — Hogy a nagy összeomlás ne váljék nemzetünk temetőjévé, szükséges volt, hogy vértanúja legyen. Mert csak a mártírvérből sarjadzik uj élet, uj erő és uj hit, mely elnyomja a felbur- jánző kétségbeesést, melynek nyomén az összerombolt múlt kopár talajából kizsendül a nemzeti jövő dús termése! (Taps és éljenzés.) Rz alispán átveszi az arcképet. Okolicsányi Imre, Havas vármegye alispánja beszélt ezután és a következő szavak fciséretéHasználhatat- lannak vélt egyedül javítás nélkül regenerálja és teljes feszültségre hozza az ACCDLITE akkumulátor-regeneráló kén^avpotl > viiágsz-bxdalom ACCULITE Kereskedelmi Vállalat Budapest, IX., Soroksári-út 92 ben vette át a vármegye nevében gróf Tisza István arcképét: Méltőságos főispán űr ! Tekintetes törvényhatósági közgyűlés! Mélyen lisztéit vendégeinkj! — Őszintén meghatva őexcellenciája szavaitól, örömmel veszem át törvényhatóságom nevében ezt a képet, hogy megőrizzem, Annál is inkább szívesen teljesítem most hivatalos kötelességem, mert én a boldogult nagy férfiúnak életében is hűséges alattvalója s rajongója voltam. — ígérem, hogy a képet megőrzőm. Itt fog állni, hogy hódoljunk előtte, úgy fogunk reá mindig tekinteni, mint minden igaz magyar ember eszményképére, mint a legideálisabb hazafira, kiben minden erény megvolt s akinek csak az volt a hi- bíja, ha ugyan hiba az, hogy még a politikában is egyenes, becsületes és snegnemalkuvő volt. — ígérjük, hogy mindig kegye- letes szeretettel fogunk Tkza István arcképére nézni, hogy az ő férfias, bátor, de parancsoló tekintetéből erőt meríthessünk ahhoz a nagy munkához, mely még reánk vár. (Éljenzés.) Török Kálmán indítványa. Török Kálmán prépost kanonok, törvényhatósági bizottsági tag jelentkezett ezután szólásra és az ünnep közönségének általános helyeslésétől kísérve a következőket mondotia: — Midőn Hevesvármegye közönsége ősi székházát gróf Tisza István arcképével ékesíti, vármegyénk e művészi képmással nem a kivsá- gos dísznek kívánt itt helyet adni. Közeledik Karácsony szent ünnepe! Legszebb ajindék, legnagyobb 5röm egy pompás hangszer! Kérje összes hangszereinket felölelő ingyenes dísz főárjegyzékünket és lemezjegyzékiinke^ Múlt évben 100.000 hangszereladás! 10.000 köszönő levél megelégedett vevőimtől! Gyári árak ! Elismert minőség! MEin>‘<-h«oid Hangszer, Beszélőgép és Harmonikagyár magyarországi fióktelepe Budapest IX/481., Üllői út 19. A természetes keserű víz gyomor és béltisztító hatása páratlan. Az Igmándit ne tevessze össsze másfajta keseríivizzel! Kapható mindenütt kis és nagy üvegben. Schmidthauer kútvallalat Komárom. wmm ■.itjmxmvzkisaBttwx&tifsaMimwvMMiaBMsxzs&timMirmK-mKaBMmmmmuamamMmBtmMmmMmiimm iiiibi in ihii min iir ifflMBBMMMaMaggaKcaiiiiiBWtii imw ■iiimmb—Esaham——■—dmw