Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-11-09 / 257. szám
2 dés romlásba vigys fz emberiséget. Jótékony angyalként fel beli keresni különösen a szegények és gyermekek világát. A gyűlés befejezéseképen dr. Rubovszky Ferenc theológi&i tanár foglalta össze a társulat znunbaprogrammját. A jövő munkája a régi kitaposott nyomon bét irányban indul. A tagok számára havi értekezleteken, időnkint visszatérő kurzusokon értékes s hasznos előadásokat fognak tartani. Az ifjúsági szakosztály 70 tagja hetenkinti gyűléseken gazdagítja lelkét. Kifelé a jótékonyság terén főképen a szegény gyermekeknek siet segítségére. Karácsonyi segélyezés, a szegény gyermekek állandó támogatása, az első szent- * áldozás megünneplése, esetleg a legelhagyatottabbak nyaralta- tása vannak ez évprogrammjáűl kitűzve. Már november 14-én meg lesz az első havi gyűlés, amelyen a magyar nemzet nagy dicsőségéről Árpádházi Szent Erzsébetről lesz előadás s megbeszélésre kerül a karácsonyi segélyezés. A közgyűlést Kriston Endre segédpüspök zárta be, áldást és sikert kívánva a magasztos evangéliumi munkához. Eltemettük dr. Türk Szilárdét. Eger, november 8. Egy ízig vérig magyar és hitében törhetetlen orvos koporsójára zuhantak a göröngyök, melyek földi porhüvelyét fedik a feltámadásig, A koszorúk és virágok özöne kísérte utolsó útján, tisztelői, szerető barátai könnyes szemével, a hazájából kiüldözöitet. A Hatvani-temetőben lefolyó végtisztességen Gálbory József bir. törvényszéki elnök vezetésével megjelent az egész bírói kar. A hadsereg részéről Kolozsváry Endre alezredes tolmácsolta a volt százados orvosnak kijáró búcsú*zőt. Az orvosok dr. Özekkel Ferenc vm. főorvossal élükön jelentek meg, ■ dr. Csigler Henrik városi vezetöorvos h. megható szavakkal méltatta a megboldogult érdemeit. —«Az orvos betegeivel együtt szenved, áiérzi azok baját, — mondotta — és Te, aki súlyos betegen siettél mások segítségére, egy cél lebegett szemed előtt — a család. Véglehelletig végezted munkádat, hogy gyermekeid jövőjét biztosítsad — jó ember voltál — így csak jő orvos lehettél, de — a legjobb apa voltál ...» Az irgalmasrend tagjainak rövid imája mellett dübörgött a a hent, mely átadta testét az enyészetnek . . . (—ás.) Szükségletét mindenkor helybeli iparosnál és kereskedőnél szerezze bel EGRI NÉPUJs4 1928. november 9. November 16.-án szövetkezeti-nap lesz Egerben A m. kir kormány is képviselteti magát a szövetkezeti-napon. Eger, november 8. November 16. án nagy «szövetkezeti nap» lesz Egerben, amelyen Heves vármegye és Eger város tisztikarán hívül az Országos Központi Hitelszövetkezet hevesmegyei fiókjainak a vezetői is résztvesznek, hogy a szövetkezetek aktuális problémáit megvitassák. Délelőtt 10 őrekor a vármegyeháza nagytermében kezdődik a szövetkezeti-gyűlés; nagy beszédet mond : Schandl Károly ny. földmivelésügyi államtitkár, de kívüle a magyar szövetkezeti eszme több országos nevű apostola is felszólal. Mint értesülünk, a szövetkezeti-napon a kormány is képviseltetni fogja magát. A programra részletes összeállítása most van folyamatban. A városok meg akarnak szabadulni az iskolánkivüli népművelés terheitől A városok hatszor többet áldoznak az iskolánkivüli népművelésre, mint az állam. A magyar népoktatás legfiatalabb hajtása az iskolánkivüli népművelés. A magyar állam 1929. évi költségvetésébe 52 ezer pengőt vett fel az jskolánkivüli népművelés céljaira, ami megoldására egyáltalán nem elégséges. Ezzel a csekély összeggel az iskolánkivüli népművelés ügye a megoldatlan problémák közé került vona, ha a támogatására nem siet a magyar várótok kulturális érzéke és áldozatkészsége. Az ötvenöt vidéki város 1929- ben hatszor annyit fog áldozni az iskolánkivüli népművelésre, mint a magyar állam, kerekszámban 320 pengőt. A városok között különben akció indult, hogy az iskolánkivüli népművelés költségeit a kultuszminiszter vállalja magára. Debrecen ebben az ügyben már a közigazgatási bírósághoz fordult panasszal. Magyarország a bicsérdizmus felé halad A Magyar Statisztikai Szemle legújabb száma részletes kimutatást közöl az elmúlt években közfogyasztásra levágott állatokról. A statisztika szerint 1927 • ben jelentékenyen kevesebb volt a közfogyasztás céljaira levágott állatok száma, mint az előző esztendőkben. Mig ugyanis 1926- ban 2.309,109 darab haszonállatot vágtak le, addig 1927-ben csak 2.130,144 darabot. Ez kö- rüjbelül azt jelenti, hogy majdnem 8 százalékkel kevesebb húst ettünk a múlt évben, mint 1926- ban. Az adatokból kitűnik, bogy a viszonylag olcsóbb sertés és jubhus fogyasztása jóval elterjedtebb, mint a marhahúsé. Az olcsóbb húsfélék közül egyedül a lóbusfogyasztác mutat emelkedést, amennyiben a múlt évban 202 százalékkal több ló került vágóhídra, mint az előző esztendőben. A statisztikusok megállapítása szerint a húsfogyasztás visszaesésének egyik oka, hogy a meg- lehatősen elszegényedett városi lakosság kereseti viszonyai egyáltalában nem érték el a békeévek színvonalát. A városi lakosság egyrésze ezenfelül jelenleg jövedelmének nagyobb hányadát kénytelen ruházkodásra és lakásra fordítani, mint azelőtt és igy keresetéből élelmezési szükségleteinek fedezésére természetesen kevesebb jut. A VILÁGHÁBORÚ 1914-1918. Kiadta: a M. Kir. Hadtörténelmi Levéltár. Nagy magyar mű hagyta el néhány nsppal ezelőtt a sajtót. A m. kir. Hadtörténelmi Levéltár kiadta Világháború c. munkájának első kötetét, amelyet régóta várnak mindazok, akik ezeknek a véres eseményeknek cselekvő és szenvedő szereplői voltak ; mindazok, akik a világháborúnak fejünk fölött elviharzott borzalmas négy esztendejét nem emlékiratok és memoárok egyoldalú megvilágításában, hanem a hiteles okmányok adataiból megírt komoly történelmi mü tárgyilagos leírásában kívánják megismerni. A világháborúban résztvett államok közűi valamennyiben megjelent már az emberiség e legnagyobb háborúját részletesen leíró hadtörténelmi munka, csupán Csonkamagysrországon nem. Ennek a körülménynek bizonyos hátrányát is kezdtük már érezni a magyar nemzet szempontjából. Azt láttuk ugyanis, hogy nemcsak a magyarság történelmi érdemüt és a magyar katona vitézségét mindig elhomályosítani törekvő Ausztria, hanem még Németország komoly hadtörténelmi könyvei is sok, bennünket sértő elfogultságot tartalmaznak és osztrák, illetve német dicsőségnek könyvelik el az olyan nagy hadi tények dicsőségét is, amelyek tisztán és kizárólag a magyar csapatok hősiességének, a magyar fegyvereknek letagadhatatiau és elvitathatatlan eredményei voltak. Talán helyesebb is azonban, hogy a m. kir. Hadtörténelmi levéltár nem sietett a Világháború megírásával, mert így rész ben a tízesztendő távlata, részben pedig a külföldi hadtörténelmi munkák megismerése tárgyilagosaidba és . teljesebbé tehették az események megírását. Nagy körültekintéssel megírt történelmi könyv a Világháború első kötete. A mintegy 250 olda las munkának első negyede éles megrajzolással az európai diplomáciának a világháborút megelőző, körülbelül 50 éves történetét adja. Nincs magyar történelmi könyv, amely ilyen homálytalan megvilágításban, ilyen éles logikával ennyi realitással és ilyen elfogulatlansággal tárná elénk 1873-tól 1914-ig Európa diplomáciájának tevékenységét « ezzel kapcsolatban a Magyar Osztrák Monarchia és Németország szerepének kidomborítását. Egyik oldalról a francia reváns eszméje, a másik oldalról Oroszországnak a Magyar-Osztrák Monarchia léte ellen irányuló balkáni törekvései és főképpen az angol német hatalmi és gazdasági versengés ennek a diplomácia történetének fötényezői. A boszniai okkupáció, a tripo- liszi olasz-török harcok, az első és második Balkán-háború mind közelebb visznek az európai államok erőcioportjainak olyan alakűlásához, amelyből a világháborúnak kell kirobbannia. Rendkívül érdekes és sok tekintetben új megvilágításban mutatja ba a könyv az európai nemzetközi helyzetet, közvetlenül a világháború kitörése előtt. Az előzmények ilyen ismertetése után kezdi meg a könyv a világháború kitörésének és az orosz hadszíntér eseményeinek történelmi okmányokból, eredeti jelentésekből és parancsokból merített változatos leírását. Ismerteti a magyar-osztrák hadvezetőség előkészületeit háború esetére, a mozgósítási terveket, úgy a mienket mint a németekét
