Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-11-06 / 254. szám
L 2 EGRI NÉPÚJSÁG 1928. november 6. Az egri kereskedők gyűlése A kereskedők adósérelmeiröl és az orvoslás módjáról tartottak előadást a pesti kiküldöttek. »OWWVMMÜW A Magyar Hét szavazó lapjai Eger, november 5 Vasárnap este népes kereskedő- gyűlés volt az Egri Kereskedők Egyesületének Széchenyi utcai helyiségében. A gyűlésen megjelent Trak Géza polgármester, Kálnoky István dr. városi tanácsos, Gröber Ferenc, az egye sülét elnöke, valamint az egri kereskedő társadalomnak számos vezető tagja. Polátsik Jenő elnök megnyitó beszédében üdvözölte a megjelenteket, azok élén a polgármestert, aki most is bizonyságot tett az egri kereskedők ügyei iránt tanúsított meleg érdeklődéséről. Varannai Aurél, az OMKE. budapesti titkára a Magyar Hét nagy fontosságát emelte ki előadásában. Elmondotta, hogy a magyar kereskedők Treuga Dei-t kötöttek a magyar gyárosokkal és szívesen állnak a magyar gyáripar segítségére, de a gyáripar is teljesítse kötelességét a magyar kereskedőkkel szemben. Nádor Jenő az OMKE. központi titkára a magyar kereskedelmi adókról és a kereskedelmi adópolitikáról tartott mindvégig érdekes elő* adást. Elmondotta, hogy ma hat-nyolcezer oldalnyi paragrafus áll fenn az adókkal kapcsolatban. Ennek tanulmányozása elég elfoglaltságot jelentene a kereskedő részére, akinek azonban e e hat-nyolcezer oldalnyi pragra- fuson kívül még egy mellékfog- lalkozáea is van: a kereskedés. A forgalmi adó 16 százaléka az állam bevételeinek. Éppen ezért, bármily igazságtalan is ez az adónem, nem mondhat le róla az állam egyszerre. De ha nem is törlik el, a rendszert meg kell változtatni. Gyanúsítás és zaklatás nélküli behajtást kívánnak a kereskedők. A forgalmi adó problémájának megoldása csak az lehet, hogy az egyfázisos rendszerre térnek át az egész vonalon, azaz: a belföldi cikket a gyárnál, a külföldi árút a vámnál forgalmiadózzák. Ez esetben nem maradnának kereset nélkül a mostani forgalmiadő ellenőrök, mert egy részük elhelyezhető lenne a vámhivataloknál, a másik részük pedig úgyis nyugdíjas. A nyugdíjas katonatisztek országos szövetsége egyébként is nemrég felhívást intézett azon tagjaihoz, akik forgalmiadő ellenőrök, hogy vagy a tiszti rangjukról, vagy a forgalmiadóellenörségről mondjanak Is. A szövetkezetekkel kapcsolatos sérelmeket fejtegette ezután és kiemelte többek között, hogy a szövetkezeteknél nagyobb a nemtagok részére eszközölt eladások forgalma, mint a tagoké. Javítani kell a kereskedők mai állapotán, Erre egyik roőd a szabott árak rendszerének bevezetése minden üzletben. Mint általános következtetést, azt szűrte le a magyar adópolitikáról, hogy Magyarországon túladóztatás van Sokkal többet szednek be, mint amennyire szükség van, pedig már három éve hangoztatja a kormányelnöfetől és a pénzügyminisztertől kezdve mindenki, hogy a polgárság több terhet nem bír el. Idézi XIV. Lajos francia király hires pénzügyminiszterének mondását: »Egy pénzügyminiszternek ne csak arra legyen gondja, hogy a polgárok adót fizessenek, hanem arra is, hogy legyen nekik miből fitetniök.* A kereskedő gyűlés Polátsik Jenő elnök zárószavaival este félkilenckor ért véget. «*»**SWH»a3i****ät*3sa«***iM<* Hevesmegye koszorúja a geszti koporsón. Ebben az évben is kegyeletei ünnepség keretében helyezett koszorút Magyarország Tisza István gróf koporsójára a geszti kriptában. A kormány képviseletében Pesthy Pál igazságügy- miniszter és Sztranyavszky Sándor belügyi államtitkár vett részt a gyászünnepségen. Az összes vármegyék koszorút vittek a mártír államférfiű koporsójára. Heves vármegye közönsége nevében Okolicsányi Imre alispán és Borhy György felsőházi tag koszorűzták meg a geszti koporsót. Gziráky József gróf Zita királyné babérkoszorúját tette le Tisza István gróf koporsójára. Borzalmas öngyilkosság a miskolci rendezőpályaudvaron. Tegnap délután a miskolci rendező pályaudvaron borzalmas mőd?n vetett véget életének egy Üveges Lajos nevű 23 éves Máv. fütőházi munkás, ki a fütöházből egyenesen ngy tolató mozdouynak rohant. Üveges, amikor a haladó szerelvényhez őrt, hirtejen megáll!, megvárta, mig a mozdony és egy vagon elhaladt mellette, majd letérdepelt a földre és fejét hirtelen a sínre fektette, úgy, hogy a következő vagon kereke formálisan lefejezte a szerencsétlen embert. Üveges szerelmi bánatában követte el a borzalmas öngyilkosságot. Ma osztotta szét Egerben a közönség között a Magyar Hét rendezöbizottaágalazokat a szavazólapokat, amelyekkel a közönség eldönti, melyik kereskedőnek vagy iparosnak az üzleti kirakata a leg- magyarabb és legszebb vároMezőkövesd környéke geoló- | giai rétegződésének a föltárásán fáradozik pávai Vájná Ferenc m. kir. főgaolőgus. Alkalmunk volt a kiváló tudóssal beszélgetést folytatni, aki az alábbi felvilágosítást adta: — Harminc éve annak, hogy Bogácson, a Nagymajortól 120 méternyire szónkutatás közben aszfaltrétegre akadtak. Uj9bban a Salgótarjáni Szénbánya Rt. az aszfaltos rétegben 8—10 fúrást eszközöltetett. Találtak szenet, azonban igen gyenge minőségűt. — Igen érdekes, hogy míg Bogácsnál aszfaltra akadtak, délre, Karcagon földgázt és olajat találtak. így felmerült a kérdés, hogyha Karcagon olaj van, Bogácsnál pedig aszfalt, vajjou a kettő között nem lehetne-e olyan szerkezetű földrétegre akadni, ahol ez olajtermelés lehetővé válna? Az aszfalt ugyanis oxisunkban a Magyar Hét alatt? A kitöltött szavazólapokat az Egri Kereskedők Egyesületének helyiségében, ez egri Ipartestületnél, v gy az Egri Népújság szerkesztőségében kéri leadni a Magyar Hét egri rendező bizottsága. dált földolej, vagyii, ahol a fedőtalaj laza és a földolaj elpárologhat, aszfalt marad viasza. Ez az eset Bogácsnál is. Ily körülmények közölt természetesnek látszik, hogy Bogácstól délfelő ■ikerül oly fedett, olajvezető réteget kinyomozni, melyben a földolaj fel is halmozódott és akkor azt sikeres fúrással ki is lehet aknázni. — Célom — folytatta pávai Vájná Ferenc — Karcag és Bogács között a földkéregredőzést nyomozni és a legalkalmasabb pontot a kincstárnak fúrásra ajánlani. Ily redőzést eddig hármat találtam: Karcagtól és Kunmadarastól északra, azután Tiszafürednél és Mezőkövesd tájékán. — Szerintem a bogácsi rész olajtermelésbe nem látszik kívánatosnak, mert az olajréteget fedetlen, porózus anyag takarja. Földolajat és aszfaltot kutatnak a geológusok környékünkön Karcag mellett, Tiszafürednél és Mezőkövesd tájékán alkalmas hely mutatkozik a fúrásra. Pávai Vájná Ferenc fögeológus nyilatkozata.
