Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-11-03 / 252. szám
'■C / f. // Előfizetési díj postai szállítássá!: egjj hónapra 2 pengő 50 fillér, V* évre 7 pengő, egyes szám ára 10 fillér, vasár- # nap 20 fillér. ♦ főszerkesztő: Ur. DBB AN SSSZTÁV XL V. év/. 252, szám Szerkesztőség és kiadóhivatalt Eger, Líceum, földszint, balra. Telefouszám: 11. «Hirdetések« milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak, o POLITIKAI NAPILAP felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOE # Szombat « Eger, 1928. november 3. A vallásos és hazafias kegyelet ünnepe az egri Hősök Temetőjében Eger, november 1. Mindenszentek napján délután a Hósök Temetőjében kegyeletei ünnepélyre gyűlt össze Eger város közönsége. Az ünnepélyen megjelentek : Okolicsányi Imre alispán, Magyary Pál min. tanácsos pánzügyigazgatő, Kehi Kézfő ezredparancsnok, vitéz Subik Károly spät, tb. kanonok, érseki irodaigazgatő, Búzás Endre dr. vármegyei tb. főjegyző, az 6gri honvédség, csendőrség és rendőrség tisztikara, az egri társadalmi egyesületek és testületek, valamint nagyszámú közönség. A Hősök Temetőjének szépen gondozott sírjait virágok és gyertyák díszítették. A temető közepén felállított magas nyírfake- reszt körűi helyezkedett el az ünnepi közönség. A katonazenekar a Magyar Hiszekegy felemelő akkordjaival nyitotta m6g az ünnepélyt, az Egri Polgári Dalkör pedig Kalovits Alajos dr. karnagy vezetésével hazafias gyászénekeket adott elő dicséretre méltó tudással. Az ének után Frindt Jenő érseki titkár szentbeszédet mondott. Izzó hazafiságtől átitatott tüzes szavakban tárta lelkünk elé a férfikor derekán elesett hős férfiak érdemeit és példáit. Tanulságként vonta le a hősök példájából, hogy ez önzetlen és az áldozatos kötelességteljesités vezessen bennünket a közért, a hazáért végzett munkánkban és ahogy ők meg tudtak halni, úgy mi tanuljunk még élni, dolgozni és munkálkodni a hazáért. A nagy hatású beszéd után Frindt Jenő érseki titkár imát mondott a hősi halottakért, azután ünnepélyesen beszentelte annak a 18 hősi halottnak sírját, akik a Hősök Temetőjének rendezésénél nem voltak egnoszkáíhasők és most — exhumálás után közös sírba helyezték őket. A kegyeletei ünnepiéget a 14. honvádgyalogezred zenekara a Himnusszal zárta be. Az ünnepélyre kivonult honvéüz&szlőalj /, ezután Takács Elemár őrnagy/vj vezetésével díszmenetben vonali, t el Kehi Rezső ezredes, ezredpaj ranesnok és a helyőrség tisztikara előtt. * Elszomorító jelenség, hogy a polgári társadalom részéről a hősök temetőjében rendezett ez a kegyeletes gyászünnepéiy mindinkább kisebb méretűvé zsugorodik össze. Gyászünnepéiy a hat évvel ezelőtt eltemetett Gárdonyi Géza sírjánál — Egervár, 1928. november 1., délelőtt 11 óra. — Hat évvel ezelőtt ebben az órában temette Eger és Cson- kamBgyarország a fekete fátyollal bevont villanylámpák sorfala között az egri remetét és ugyanakkor eggyel megszaporodott az egri csillagok száma : Dobó nagy íródeákja megtért kedves alakjai közé. Egy-egy egri középiskola ifjúsága p9dig 1923.-től kezdve minden év Mindenszentek napján az írókat, művészeket mindenkor megillető, megkülönböztetett tisztelettel gyászünnepályt rendez a Vár* fokán, Gárdonyi Gáza sírja mellett. Az idén a ciszterci rend szent Bernát-gimnáziumának tanulói vonultak fel a Bebek-bástyárs. ahol egy megtörtpillantásu, szomorú férfi várta Őket: Gárdonyi Sándor, — a «kisebbik gyerek.» A sírhantot, amelyet a Gárdonyi Társaság küldöttsége, valamint az egri középiskolák tanári kara és ifjúsága vett körül, teljesen eltakarta a virágerdő. A gimnazisták énekkara Láayi- Greksa: «Bűt szemünkbe . . .» kezdetű, megrázó erejű gyászénekét adta elő, majd a Gárdonyi Társaság szónoka: Trajtler Géza, Gárdonyi: «Egri csillagok» c. történelmi regényével kapcsolatban kifejtette, hogy a magyar nemzet az önvédelmi harcban ma is, miként a török háborúk idején, csak a saját erejére tá- maszkodhatik, de ha ismét egyetértés fog uralkodni, úgy nem kétséges, hogy vissza tudjuk szerezni az ország régi határait. Beszéde végén Trajtler Géza elhelyezte a síron a Gárdonyi Társaság koszorúját. Makay László gimnáziumi VII. o. t. Gárdonyi: «Bánhidai vecsernye* c. versét szavalta el, Ringelhann György gimnáziumi VIII. o. t., önképző- köri elnök pedig hangulatos beszéd kíséretében megkoszorúzta Gárdonyi sírját. A Himnusz el- éneklésével ért véget a gyászünnepély, amelynek közönsége halkan, kegyelettel oszlott szét, hogy meg ne zavarja a nagy álmodó örök-álmát. Meddig feszül a húr? Évák óta épül az araryhid Pannonhalma ea Debrecen között, de ez a híd in úgy van az elkészüléssel, mint Csipkerózsika a kézimunkájával: a gonosz mostoha ej jel felfejti, amit a szegény teremtés nappal elkészített. A keresztény-keresztyén testvériség nagyobb dicsőségére mindig akad egy-egy túlbuzgó lóiéi?, aki szavával vagy tettével felrobbantja a felépíterdő hídnak nagy fáradsággal a folyam sodrába elhelyezett cölöpét. Hogy melyik táborban teremnek meg ezek a túlbuzgó rob- bantők, nem is kell közelebbről megjelölnünk ; akinek szeme van, nézzen körűi és megláthatja azt a hihetetlen mérvű, szívós elő- nyomulást, amit az alig 27%-nyi protestantizmus egy évtized leforgása alatt megtett a legfontosabb magyar közéleti és hivatali pozíciókban ; akinek füle van, jól nyissa ki és nap-nap mellett meghallhatja Baltazárék hajánál fogva előrerángatoit dühkitörő- seit a legszentebb katholikus hittélelek ellen, viszont ha a katolikus tábor felszólalni vagy akár csak megmukkani mer ily támadások hallatára, rögtön fejéhez vágják a felekezetieskedés vádját. Pedig ha a katholikus magyarságnak csak fele annyira volna robbantási és poziciőfog- lalási kedve, már egyszerűen tömegénél fogva is győzelmesen tudná felgöngyölíteni a pozíció- szerzések és hatalmi kérdések frontját. A katholikus tömeg azonban sajnos — szégyen, de be kell vallani az igazságot — még mindig mássá iners, melyet még sokáig kell mostoha- gyerekként a kemence sutjába küldeni, éheztetni, megrugdosni, megalázni, míg egyszer hatalmas anyagi, szellemi és erkölcsi erejének tudatára ébred és izmos ökleivel az asztalra üt: elég volt. Ilyen körülmények között úgy érzem tehát, hogy szinte hálásaknak kell lennünk azért a robbanó petárdáért, azért az arcul- verésért, aminek a csattanását most volt szerencsénk hallani október 31.-én. Ez a legújabb megszégyenítés talán égő szurokként fog befolyni sok öntudatlanul szendergő lélekbe és en garde-áilásba készteti a jövő várható, de egyelőre ismeretlen megl paláséi ellen. Arról a rendeletről van sző, amit a miniszterelnökség sajtó- osztálya intézett a lapokhoz, mely szerint az újságok október 31.-én a reformáció emlékünnepe alkalmából elrendelt munkaszü- nat folytán nem jelenhetnek meg. Az ember elképpedva áll meg ily abszurd rendelkezés hallatára. Kinek akart kedveskedni az a referens, akinek agyából ez a gondolat kipattanhatott? Miért éppen 1928.-ban hivatkoznak először egy 1920.-ban kiadott rendeletnek egyáltalán nem idevágó szakaszára? Most már annyira előrehaladtak a pozíció-szerzésben és hatalmi kérdések íesze- getésében, hogy büntetlenül kinevezheti a reformáció emlékünnepét pirosbstűs ünnepé, munkaszünettel megült nemzeti ünnep pé, a 66°/o nyi katolikusok adójából is fizetést húzó miniszteriális tisztviselő ? Jutoa-e eszébe egy katolikus felelős tényezőnek, hogy pl. Szent Bertalan éjszakáját munkaszünetes nappá tegye, ami van annyira fájó sebe a protestantizmusnak, mint október 31.-8 a katolicizmusnak?! Laaláző és vérforraló keztyü- dobás volt ez a rendelkezés a magyar katolicizmusnak, ds reméljük, hogy az illetékesek rajta lesznek, hogy az a rendelkezés többször ne ismétlődhessék meg. Még egy szempontot is belevethetünk az érvelések serpenyőjébe. Ma, amikor annyit hallunk a nemzet munkateljesítményének fokozásáról s a takarékosság erényének népszerűsítésére éppen október 31.-ét jelölték ki, nem szaporíthatjuk a munkaszünetei napokat egyetlen foglalkozási ágban sem egy olyan alkalom kedvéért, ami nem is elismert egyházi ünnep s az ország nagy többségének vallási érzületét jogosan sérti. Ne beszéljünk se takarékosságról, ee munkateljesítményről, ne szavaljunk se nemzeti erők összefogásáról, se felekezeti békéről, amig ilyen suttyomban közöl*, minden jogalapot nélkülöző, robbantó rendelkezések napvilágot láthatnak. Dr. Urban Gusztáv. Azután földalatti csend leit a
