Egri Népújság - napilap, 1928/2

1928-10-24 / 245. szám

Előfizetési di) postai szállítás­sal: egy hónapra 2 pengő 50 fillér, '/« évre 7 pengő, egyes szám ára 10 fillér, vasár- • nap 20 fillér. ♦ sztöség és kiadóhivatal) Eger, Líceum, földszint, balra, Telefonszám: 11, ♦ Hirdetések« milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ főszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV 4 POLITIKAI NAPILAP ® felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOK XL V. év/. 245. szám ♦ Szerda ♦ Eger, 1928. október 24. A kultuszminiszter Mgr. Ruch •tra«»burgi pürpök. Iimert főpap Gallia nagy nevű püspökei kö­zött. Hívei bálváDyozzák hithü- ségéért, hitvallői szerepéért, el­lenfelei — a szabadkőmivesek, 8 radikális szocialisták, a kom­munisták rettegik. Herriot a fran­cia kultuszminiszter, a nagy Őriem exponense vezet ellene, Eizámz-LothariDgia katolicismu- sa ellen hadjáratot. Támadásai Mgr. Ruch és lelkes tábora érc­falán megtörtek. Herriot a fran­cia L’ecole unique, laikus iskola tanítóit akarja becsempészni a kát. Elzáez-Lotharingia iskoláiba, ámde a szabadkömives manőver megbukik Ruch és hívei éber­ségén. A szülők ligája lépett akcióba. Gyermekeiket nem küld­ték laikus tanítótól megszállott iskolába. Iskolasztrájk ütött ki — az anyahazához visszacsatolt földön. A strassburgi püspök 4000 atya aláírásával filippikát érő beadványban fordult az összkormányhoz orvoslatért. A vallás, a lelkiismereti szabadság, a szülők, a német uralom idején élvezett szabadság jogán emelt szót ezrek nevében, kérte jogaik elismerését. A szabadkömives tábor erre megtámadta a püspök házassá­gát, megtámadta az elzászi au- tonomistákat, mert Germania falé tekintenek, onnét anyagi támo­gatást élveznek. Veszélyt kiál­tottak az egyház ellenségei, a veszélytől — mint mondják, egyedül a laikus iskola mentheti meg Franciaországot. Ruch és hívei állják a táma­dást, egyre hevesebben adnak kifejezést kérésüknek, követelik jogaik elismerését, .iskoláik sza­badságát. Az elzásziak vétója nyomatékot át az anyaország kát. szövetségének, a Federation Nationale Catholiqu-nak, amely­nek élén Gaetelnau tábornok 2 millió taggal küzd a lelki- ismereti szabadságért, a kát. is­koláért — l’eoole libre ért —, a kongregatiókért, a kát. nemzeti kultúráért. A katolikusok kon­centrikus együttműködése meg­teremti a sikert. A szabadkőmű­ves előretörés hátrálót fújtat, a sérelmes §§-okat törli a par­lamenti többség, az üldözést a katolikusok szabad mozgása az egyetemi Budapest, október 23. A képviselóház mai ülésén Pakots József a kormányt tá­madta a főiskolai ifjúság zavar­gásai miatt. Szilágyi Lajos az ifjúság veze­tőit tette felelőssé a történtekért és a tanári kart is, amely szin­tén helyet foglal a bajtársi szö­vetségekben. Szerinte a rendőr­ség sem állott hivatásának ma­gaslatán. Petrovácz Gyula védelmébe vet­te az ifjúságot. A kommunista sejtrendszer az egyetemi ifjak soraiba is bevo­nult és ezek tüzelik zavargásra a diá­kokat. Elítéli a baloldali sajtó kihívó hangját. Szabó Sándor helyesli a kor­mány erélyes intézkedését, a rendőrség helyén volt. Tiltako­zik a polgárőrség gondolata ellen. Budapestről jelenti tudósítónk: A pénzügyminiszternek elhatá­rozott szándéka, hogy az összes egyenes adókat mérsékelni fogja. Gyöngyös, október 23. Hevesvármegye Gazdasági Egyesülete rendes őszi közgyű­lését Borhy György elnöklete alatt, igazgató-választmányi ülés után, Gyöngyösön tartotta. Elnöki megnyitó után Balogh István és gróf Apponyi György hívták fel a gazdaközönség fi­gyelmét a földmivelésügyi mi­niszter kedvezményes gazdasági gépbeszerzési akcióira. Majd fogja felváltani. A franciák saját sorsukon kénytelenek tanulni, mert a kon- gregatiók elnyomásával, kiűzé­sével megszűnvén külföldön az utánpótlás, a francia kát. inté­zetek német, aDgoi, holland, spa­tüntetósekről Klebelsberg Kunő gróf kultusz­miniszter válaszol a felszólalá­sokra : Miből indult ki a tünte­tés ? Abból, hogy megkívántam, hogy vegyék fel az egyetemek­re a budapesti jeles éretteket. Már a beiratások kezdetén fi­gyelmeztettem erre a rektorokat. Arra is figyelmeztettem a köz­véleményt, hogy az ifjúságot ugratják. — Az ifjúság szervezkedése akkor kezdődött, amikor a harc­terekről hazatért fiúk kénytele­nek voltak átvenni sorsuk Irá­nyítását. Ezek azóta elvégezték egyetemi tanulmányaikat. He­lyettük most tizennyolcéves fiatalembe­rek kerültek az egyetemekre, akik azonban éppenúgy kivannak viselkedni, mintha hadviseltek lennének. A kereseti, jövedelem- és va­gyonadót jelentős mértékben csök­kenteni fogják, az adófizetésre pedig kedvezményt nyújtanak. Szent-Ivány Farkas alelnök tar­tott beszámolót az 1927—1928-as gazdasági évben kifejtett egye­sületi működésről s azt a követ- kezőkban foglalta össze: — A Hevesmegyei Gazdasági Egyesületnek kötelessége a gaz­datársadalom panaszainak és kívánságainak hangot adni, — ügyes-bajos dolgait illetékes fó­rumok elé juttatni. — Ezen cél elérésére a leg­nyol oktatók kezébe jutottak, így kiszorult a francia oktatás. Kor­mányférfiak, hogy megmentsék a francia hegemóniát, vissza­állítják a kongregációkat. Francia testvérek jól imádkoz­tatok. (Dr. Cs. L.) főbbeket kiragadva, a követke­zőket teljesítette: memorandumot nyújtott be a jövedelem- és va­gyonadó kivetésének olyan mó­dosítása tárgyában, amely kü­lönösen a gazdák érdekeit — aránytalanságánál és igaz^á^M tálán*Agánál fogva — legSrfjze-’ lebbről érinti, az O. F. B. meg­szüntetése tárgyában javaslatot tett a törvénybatőiági bizottság­nak, a tehenészetek érdekében több hűtővagon beállítását kérte, a növényvédelmi törvény megal­kotását javasolta,az utak fásítását sürgette, az annyira kárhoztatan­dó trfigyatüzeléc megszüntetését törvényes utón, súlyos szankciók mellett javasolta, Feldebrőn föld- míves iskola felállítását kérte., az ország vadállományának vé­dését, fejlesztését sürgette az 1883. XX. t. c. megreformálásá­val és vadász-vizsga kötelező tételével, az idei szárazság kö­vetkeztében beállott abrak- ét ■zálastakarmányhiány könnyebb leküzdése érdekében a kivitel eltiltása, a behozatal megköny- nyitése, vámok eltörlése, illetve mérséklése, a vasúti tarifa le­szállítása céljából felirattal élt, ugyancsak a takarmányhiány enyhítését célozták a répaszelet és melasz kivitelének, a melasz szeszfőzésének eltiltására, a sze­let szárítási költségének ujből való megállapítására irányuló felterjesztések. A gazdákat — jelenleg anya­gilag legjobban érdeklő — ügyek­ben támogatta. A vármegyénkben oly nagy területen jelentkező sziknek el­tüntetése érdekében propagálta a ■zikjavitő eljárást, illetve kísér­leti parcellát létesített. Tenyészállat-kiállításokat lő- dijazást és versenyt rendezett, tizennyolc mintatrágya-telepet létesített, s a kisgazdák részére iDgyen-mütrágyát, nemesített ve­tőmagot osztott ki. A kisgazdák (nép) mezőgazdasági ismeretei­nek fejlesztése és nevelése érde­kében tizenkét gazdasági szak­előadást tartott, egy háziipari tanfolyamot rendezett. Egerben háziipari kiállítást rendezett, Dunántúlra tanulmányi kirándu­lást rendezett, Gyöngyösön egy népas gazdagyülést tartott. Az ipari kartellek ellen meg­alakította a Hevesmegyei Cukor­Adócsökkentés a láthatáron A Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület egy évi munkássága Szent-Ivány Farkas beszámolója az egyesület 1927—8. gazdasági esztendőben kifejtett tevékenységéről.

Next

/
Thumbnails
Contents