Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-10-23 / 244. szám
Ah» 10 FILLÉR Előfizetési díj postai szállítással: egg hónapra 2 pengő 50 fillér, '/« évre 7 aengő, egges szám ára 10 fillér, vasár- * nap 20 fillér. ♦ főszerkesztői J0r, ÜRSáN GUSZTÁV Szerkesztőség és kiadóhivatala Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11, ♦ Hirdetéseke milliméteres di)» szabás szerint: ♦ számíttatnak. *• POLITIKAI NAPILAP * Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOK XL V. év/. 244. szám Kedd Eger, 1928. október 23. Törvényhozási munka Irta: Haller István országgyűlési képviselő. A héten megindult ez a masina, amelynek ki kell gyártani a fejlődő magyar élet testének űj ruháit, az új törvényeket. A magyar közvélemény általában — és ezt be kell vallani — szkeptikus kedvvel és bizonytalan reménykedéssel nézi a masina működését. A törvényhozói apparátus annyi munkát talál a saját működésének szabályozása körül, hogy ez elveszi alkotó idejének a java részét. A kormány programmjáből kitűnik, hogy az új munkaévad javarésze is erre lesz fordítva. Szabályozni kívánja a törvényhozás mindenekelőtt a saját működésének módját és azért a tanácskozás szabályait kívánja megreformálni Bizonyos, hogy ez a munka sok szenAedélyt fog felkavarni, mert az a képviselő, aki magától nem látja be, hogy a törvényalkotásra szánt időből neki menynyit illik lefoglalni, az toporzé- kolni fog, ha más kívánja az időt számára kiporciőzni. Szabályozni kívánja a törvényhozás a fővárosi képviselőtestület ősz- szeállítását és alkotmányát, a megyei autonóm testületek alakulását és tanácskozását, az ipar- testületek és a kézműveskamara összeállítását és tanácskozását. Csupa közigazgatási és közjogi törvényalkotás, amelynek végeredményben az a haszna meglehet, hogy a nálunk szokásos szőáradatből egy részt lehetetlenné tesz, de az ország gazdasági és szociális helyzetében javulást, változást egyáltalán nem fog hozni. A további törvényjavaslatok egy része adókkal kiván foglalkozni, de ott sem azt célozzák, hogy az adók csökkentessenek, hanem megint csak az adminisztráció egyszerűsítéséről, vagy talán csak átszervezéséről van sző. A népjóléti minisztérium é> a földmivelésügyi minisztérium helyeznek csak kilátásba olyan törvényjavaslatokat, amelyekből az életszínvonal emelkedését és a szociális biztonság további stabilizálását lehet várni. A népjóléti miniszter a kisiparosság öregségi és rokkantsági biztosításáról készül beadni törvényjavaslatot és ugyancsak a népjóléti miniszter készül beváltani azt a sokszor sürgetett én a kormányzás által régígért törvényjavaslatot, amely a szakszervezetek működését helyezi törvényes keretek közé. A javaslat, ahogy mi képzeljük és várjuk, nem a szakszervezetekbe tömörült munMinden magyar ember évente átlag 65 F értékű külföldi készárút vasáról Miért van ipari munkanélküliség? — A Magyar Hét célja. Eger, október 22. A Magyar Hét folyamán, még pedig november 3 tői 11-ig az üzletek kirakataiban mBgyar ipari termékek lesznek láthatók s az üzletekben felhívják a vásárlókat arra, hogy a külföldi gyártmányokkal szemben a magyar gyártmányú cikkeket vásárolják. Hogy miért van szükség erre a propagandára azt statiiztikával magyarázzuk meg. A statisztikai adatok szerint ugyanis múlt évi behozatalunkból 524 millió pengő esett készárukra, ami annyit jelent, hogy az ország minden egyes polgára évenként és fejenként átlag 65'50 pengő értékű külföldi készárut fogyasztott. Hozzávetőleges számítás szerint a külföldről behozott áruk értékében körülbelül 62 millió pengő összegű munkabér is van. Ha ezeket a készárukat nem külföldről hoztuk volna be, hanem azokat a magyar termelés állította volna elő, több, mint 30 százalékkal lehetett volna a belföldön elhelyezkedett munkások és tisztviselők számát emelni. Tekintetbe véve azt, hogy az ipari munkanélküliek száma a foglalkoztatott összes ipari munkásoknak csak 8—9 százaléka, a készárűk behozatalának már egyharmaddal való csökkentése és hazai termékekkel való pótlása elegendő lenne ahhoz, hogy az ipari munkanélküliség teljesen megszűnjön. Ebből tehát az következik, hogy a magyar társadalom minden rétegének érdeke, sőt kötelessége, hogy minden iparágban a magyar munkát, a magyar árut keresse, mert a magyar áru vásárlása a legbathatósabb küzdelem a munkanélküliség ellen. A Magyar Hét meg akarja törni azt a rossz szokást, amely a külföldi cikkek szertelen ked- veltségőben nyilvánul meg és nagyarányú akcióval be akarja bizonyítani azt, hogy a magyar cikkek, a magyar áru minőség tekintetében semmivel sem áll a külföldi áruk mögött, sőt sok tekintetben még felül is múlja a külföldi áru minőségét. P. Oslay beszéde a szegényügyről. Az idei katholikus nagygyűlés beszédei sorozatában nagy érdeklődést kiváltó és szociális lélekkel telített beszédet mondott P. Oslay Oswald volt egri ház- fönök, most ferences tartományfőnök, mely beszéd azonban a sajtó mostoha bánásmódja következtében csak néb Íny lapos mondatban kivonatolva került a nagy nyilvánosságaié. Nem akarunk rossz májuak lenni, de vakásság eredeti célkitűzéseit fogja lehetetlenné tenni, hanem ellenkezőleg, biztosítani fogják a munkásság gazdasági érdekeinek és önképzéssének minden mellék- céltól, minden hatalmi érdektől és minden politikai nehézségtől való megszabadítását és megvé- delmezését. A földmivelésügyi miniszter is kilátásba helyezte, hogy a mezőgazdasági munkásság öregségi és rokkantsági biztosítása is a Ház elé kerül, igaz, hogy csak tavasz felé. Szerettük volna, hogy ha már az ősszel sor kerülhetett volna erre a javaslatra, mert már sokat váratott magára, és így még megvan az a hiedelem, ’ hogy a képviselőház hosszadalmas és lassú tevékenysége révén a sorrenden későn követ- következő javaslatok megintcsak le fognak maradni. A törvényalkotó masina tehát megindult és a tervbevett munkából egy rész foglalkozni fog az ország szociális törvényalkotásának a kibővítésével. A magunk részéről csak az az óhajtásunk, hogy a törvényhozás töltsön minél kevesebb időt a saját tevékenységének szabályozásával, hogy maradjon elég ideje a gazdasági ős szociális helyzet komoly mérlegelésére és azoknak a törvényalkotásoknak a tető alá hozására, amelytől az ország dolgozó tömegeinek boldogulása és nyugalma függ. Iahogy úgy látszik, mintha a sajtóban közölt beszédszöveg hossza a szónok miniszterviselt- ségével vagy aktív miniszterségével állana egyenes arányban. A Nemzeti Újság okt. 21.-i száma most helyrehozza a mulasztást, amennyiben vezelöhe- / lyen hozza P. Oslay előadásának gondolatmenetét: »A szegén jK-. ügyet meg kell oldani« címen.] Mi egriek már a gyakorlatban’' ismerjük ennek a megoldásnak áldásait és büszkék vagyunk rá, hogy innen, mintegy forrásból árad szét szerte az országban ennek a mély szociális gondolatnak a melegvize a katholikus nagygyűlés szónoki emelvényén és a Nemzeti Újság vezércikk rovatán keresztül. — á —á. Az eső előtti mustok jobbak, mint az eső* utániak. A Borászati Lapok írja: A magyar piacon a nagy kereskedelemben a franciához hasonlóan üzlettelenség mutatkozik, amelynek természetes okai vannak. Egyrészről a borok minőségének végleges kialakulását várják a kiforrás után, másrészt pedig a rosszminőségü boroknak feljavított állapotban való piacra hozatalát. Előre láthatóan az uj borok kiképződéséig nagyobb üzlet nem lesz. Ugyanez a helyzet az egész Középerupában is. A minőség itt is mindenütt gyenge, sőt Ausztriában rendkívül rossz és Jugoszláviában is közepesen aluli. Ez az oka annak, hogy nagyobb osztrák bevásárlások nálunk az uj borokban nem igen történtek, mert hiszen az ő rossz minőségük számára a mi kevésbbé jó minőségünk nem felel ma meg. A jugoszláv cukrozott borok úgy Ausztriában, mint Csehszlovákiában konveniálnak és elég magas áron kelnek el. A bolgár piac az idén nem szerepel. A magyar piacon a gyenge mustok körülbelül 2 filléres klos- terneuburgi százaiékonkénti alapon adatnak el, míg a mustokat magasabb áron fizetik. A budapesti nagykereskedelem lanyhább, a vidéki kereskedelem élén- I kebb. Megállapítható, hogy az
