Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-10-21 / 243. szám
Előfizetési di) postai szállításul: egg hónapra 2 pengő 50 fillér, '/< évre 7 pengő, egges szám ára 10 fillér, vasár- * nap 20 fillér. ♦ EPÜKIG Szerkesztőség és kiadóhivatal t Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ / főszerkesztő: Br. ORBÁN GUSZTÁV * POLITIKAI NÄPILÄP «► felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOB XL V. évf. 243. szám ♦ Vasárnap ♦ Eger, 1928. október 21. Nem is legény a legény, amig katona nem volt A katona-avatások sorrendje Heves vármegyében. Adj Uram esőt, de mindjárt. így »óhajt fel «ok gazda vak türelmetlenségében, amikor az ég csatornái már hetek óta nem akarnak megeredni ■ földjét a szárazság végveszélye fenyegeti. Adj Uram revíziót, de mindjárt. Sok elkeseredett lelkű magyar kapna most kapára-kaszára a menne fejjel a falnak, csehnek, rácnak, oláhnak, vagy ha már nem ronthat neki a trianoni határnak, porolná hátát a Bathlen- kormánynak, miért is nem hogy erőszakolja ki végre a revíziót. Rothermere lord frakkja szárnyába is ím jő sokan reménykedve ctimpajkodnak, hajlandók lennének kedves jő fiát is magyar királynak megtenni, csak csinálná meg már egyszer a derék ánglius azt a kis kikanyarí- tást a Kárpátok körül, c«ak kaparná ki nekünk a tüzből: a revíziót. Szörnyű divatos lett manapság a revízióról beszélni. Örökkévalóságnak tetsző tiz hosszú esztendő után ez is eredmény. Mert 9—10 évig nem igen beszéltünk róla. Mint megsebzett szarvas, elrejtőztünk nyomorúságunk sűrű erdejében s kínnal nyalogattuk szörnyű sebeinket. Aztán kimerészkedtünk nagysokára az élet tisztására s hogy ránkmoiolygott innen onnan egy francia szenátor, egy-egy angol lord, az olasz Duce, hirtelenében úgy láttuk, hogy nem is olyan reménytelen a sorsunk. Csak ágálni kell és kiabálni, teljes tüdővel követelni a revíziót: majd csak megijednek azok, akiknek meg kell ijedni. De valahogy úgy látjuk a dolgot, hogy nem igen ijedeznek körülöttünk a lármától. Érzik és tudják, hogy nagyobb az egyéni lárma, mint a munka komoly erőfeszítése. A revízió sorsára is ráillik a francia politikus mondása : »Mindig rágondolni, sohasem beszélni róla.« A revíziót nem kikövetelni, hanem hosszú, szívós, vállvetett munkával kiérdemelni lehet. De mint hogy ha ehhez előbb revízió alá kellene venni a magyar szalmalángot és széthúzást?! Dr. Urbán Gusztáv. A hadügyminiszter a honvédséghez való önkéntes belépésre hívja fel a 18—25 éves életkorban levő magyar ifjúságot. — Aki katona akar lenni, jelentkezik községének vagy városának elöljáróságánál, amely a városokban és járási székhelyeiken megjelenő törvényhatósági avatő-bizottság elé állítja a jelentkezőt. Az avatások Egerben a vár- megyeházán, Gyöngyösön a városházán, a járási székhelyeken pedig a községházán történnek ez 8lábbi sorrendben, mindenütt délelőtt 9 órai kezdettel: Tiszafüred: október 22. Eger: oki. 23. és 24. Hatvan: okt. 25. Gyöngyös: okt. 26. és 27. Heves: okt. 29. Pétervására: okt. 31. Azokat a jelentkezőket, akik az előirt feltételeknek megfelelnek és ügy testileg, mint szellemileg alkalmasak, a honvédséghez felavatják. A jelentkező csapattestet is választhat és kérését a lehetőség szerint teljesítik. Egy hónapi prőbaazolgálat után elbocsájtását is kérheti a felavatott, vagy ha meg nem felel, ekkor elbocaájtja a parancsnokság. Minthogy ez utóbbi napokban hirtelenül több vörheny (earlach, scarlatina) eset lépett fel a város különböző pontjain, minden valószínűség szerint behurcolás folytáD, szükségesnek tartok egyet-mást tájékoztatásul elmondani. Annál is inkább, mert a tapasztalat szerint, ha nem is mindig járványszerüleg, de idö- szakonkint tömegesebben szokott fellépni ez a betegség. Ez évben szeptember 10.-ike .óta 8 esetet jelentettek. Ez ideig mind kedvező lefolyásuaknaa látszanak. Az a körülmény, hogy ez a 8 eset a város különböző pontjáról mindjárt a tanév kezdetén ily rövid időn belül jelentetett, valószínűvé teszi azt a feltevést, hogy a jelen iskolaévben várható a vörheny esetek felszaporodása. A vörheny, a legveszedelmesebb gyermekbetegségek egyike, melynél lázas izgalom én toroktünetek mellett, a bőr felüA jelentkező 12 évi szolgálatra kötelezi magát. Az első három évben 4 — 4 heti, azután 5, majd 6 heti szabadság jár. A belépettek a következő zsoldot kapják havonta: Honvéd (közlegény) 39 pengő. Őrvezető: 41 pengő. Tizedes: 47 pengő. Szakaszvezető: 50 pengő. Azonkívül minden családtag (feleség, gyermek) után havi 12 pangó 40 fillér családi pótlék jár. Mindezeken felül ruházatot, lakást, élelmezést kap a katona. A szolgálat alatt úgy a tisztesi, mint az altiszti rendfokozatok elérhetők, másrészt pedig bizonyos iskolai előképzettség is elsajátítható, amelynek segítségével később a polgári életben könnyebb lesz az elhelyezkedés. A szolgálatból való kilépés esetén elősegítik a rendőrség, csendőrség, vámőrség és folyamőrség kötelékébe való felvételt. Örvendetes jelenség, hogy ma már mindenütt újból azt tartják, hogy: nem is legény a legény, amíg katona nem volt. Mások mint megélhetőségi lehetőséget fogják fel a katonáskodást és szívesen jelentkeznek a biztos kenyeret adó szolgálatra. létén sűrűén pontozott, élénk- piros, ujjnyomásra eltűnő skarlát pirosság, bíborpirosság fejlődik és annak elhalványulása után a kiütéses felület lehámlib. A vörheny nagy fokban ragályos. A ragályozás nemcsak a beteggel való közvetlen érintkezés folytán, hanem közvetve, azaz harmadik személy,f illetőleg tárgyak (ruha, bútor, könyv, levelek, stb.) által is létrejön. Minthogy a prohylacticus oltásokkal eszközölt kísérletek nem igen hozták meg a várt eredményt : ma is egyedüli biztos óvintézkedésünk a szigorú elkülönítés, ami feltétlenül biztos védekezési mód, nem úgy, mint a kanyarónál, azonban az elkülönítésnek öt, esetleg nyolc hétig kell tartania. A korai elkülönítés által a további fertőzésnek útját vágjuk. A vörhenyben szenvedő gyermek testvéreit legjobb a háztól elküldeni, természetesen olyan helyre, ahol nincs gyermek, de más városba sem» mert könnyen megfertőzhetünk más várost is. A védekezéshez a hatóságnak feltétlenül szüksége van a lakosságnak saját érdekében történő jőakaratú segítségére. Itt megemlítem, hogy a szeptember őta bejelentett esetek leginkább idegenből érkezett ée azzal összeköttetést fenntartó tanulóknál fordultak elő. És minthogy tapasztaljuk évek őta, hogy az Egerbe mint iskolavárosba jövő tanuló ifjúság behurcolja a ragályos betegségeket, javaslatot tettem illetékes helyre oly ér- talmü országos rendelet kiadása iránt, hogy az idegenből beérkező tanulók köteleztessenek arra, hogy beérkezésükkor magukkal hozott hatósági orvosi bizonyítvánnyal igazolják ragálymentességüket, illetve azt, bőgj' családjukban az utolsó hat hét- ben ragályos betegség nem for- dűlt elő. A hathatós védekezésnek legelső feltétele a ragályos betegek bejelentése. A bejelentél legelső sorban az orvosnak kötelessége, de ha ez nem történik, mert orvos nem látta a beteget, úgy kötelessége az büntetés terhe alatt bárkinek, aki tud róla. Vegyük komolyabban figyelembe a kifüggesztett piros cédulákat és kerüljük az érintkezést a ragálylapos családokkal ! Sajnos, még mindig dívik a lakosság alacsonyabb értelmi- ségű rétegénél az a szokás, hogy a figyelmeztető piros cédulát nem tilalomnak tartja a látogatásra, hanem egyenesen meghívónak. A szomszédasszony, komaasz- szony kötelességének tartje, hogy ha beteg van a háznál, amint azt a piros cédula jelzi, kíváncsiságát kielégítse, azt meglátogassa néha gyerekkel a karján, hazavivén magával emlékű), sokszor örök emlékül, a ragályt! Avagy vörhenyes beteg környezetéből kellő átöltözés nélkül moziba és más nyilvános társas helyre, társas körbe elmennek egyesek, és hogy néha szamár* köhögös gyerek zavarja meg az anyja karján az előadást, arra itt csak jőakaratú figyelmeztetéssel célzok ! Sok tennivalója van még ezen a téren a nevelésnek, iskolának és az orvosi propagandának ! Hogy a védekezés hathatós legyen, a ragályos beteg környezete megkapja nyomtatásban az utasítást, hogy mi a szigorúan betartandó kötelessége az irányban, hogy a ragályt ne terjessze. Időszerű tudnivalók a ragályok, betegségek, különösen pedig a vörheny elleni védekezésről
