Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-10-20 / 242. szám
Előfizetési díj postai szállítással : egg hónapra 2 pengő 50 fillér, 1/* évre 7 pengő, egyes szám ára 10 fillér, vasár- » nap 20 fillér. * Szerkesztőség és kiadóhivatalt Eget, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések# milliméteres dl}« szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Br. HIBÁK QSJSETÁV POLITÍKHI NÄPILÄP * Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOK ma ... ■—»» ■ ......mmmmamm mmuaaammm\\mMwamaaauamaaaaaaaaaamaaBmuMKmmaaMaBmaamaaBBammaammBmamwaaamamaamKKammmmaBSBBammmaam X L V. év/. 242. szám ♦ Szombat ♦ Eger, 1928. október 20. Magyar segélykiáltás j Erdélyből. I Pontosan abban az idöböD, J amikor a* miniszterelnök nagy- i cenki és soproni beszéde elhang- j zott, az erdélyi magyarság táborozásra gyűlt össze a székely raboabánok ősi fészkében, Székelyudvarhelyen s ott is felhangzott az erdélyi magyarság »Carmen lugubre« ja. A Széchenyi- idézet nam volt soha aktuálisabb, mint most, amikor a magyar igazán nem tudja, hogy »ciontjai hol fognak porladni ?« íme, az erdélyi magyarság összegyűl ■ amíg az ezeresztendős homzerző ivadékok arról tanácskoznak, hogy hogyan védelmezzék meg gyermekeik anyanyelvit, templomaik szentélyeinek szentségét s a mindennapi betevő falatot, az ezeréves történelem fejfáit, addig Bukarestben új magyargyilkolő határozatot kovácsolnak, ott is a Szé- chenyi-mondási írják fal a székely kapukra, az elnémult harangoknak szállást adó toronylábakra. Erdély magyarjai nem tudják, hogy csontjaik hol fognak porladozni. Bukarest kiadta a jelszót, hogy mint uj honfoglaló, nem tűrnek magyar szót, magyar kritikát, magyar kalapácscsatto- gást; nem tűrik a magyar fűrész sivitő zenéjét, a fejsze — forgácsot csattogtató— csapását, nem tűrik Erdélyben a magyar munkás munkáját, a magyar ember kultúráját, a magyar szó zenéjét, a magyar irás varázsát, hanem kiparancsolják fészkéből a magyart, földönfutóvá teszik a székelyt, ■ úgy tesznek csúfot az elárvult, megcsonkított magyarsággal. Erdélyben összeírás van! A Székelyudvarhelyen gyülé- sező erdélyi magyarokra fájóan tekint la az öreg Budvára, a hófődte Hargita, s az őszi, havas, korahideg megrázza a fehér házak ablakait, ? felriasztja az álmodozó magyarokat: jön a bukaresti parancs, újból százezreknek kell elhagyniok ősi szülőföldjüket, menniök kell a bizonytalanságba, a hontalanságba. Csonkára szabott, meg- csufolt, maradék MagyarorszáMárton Lajos festőművész gyűjteményes kiállítása Eger, október 19. Máríon Lajos festőművész képkiállítása tegnap, ciütörtőkön délután hat órakor nyílt meg a ferencesek fehértermében. Nagyszámú előkelő közönség gyűlt egybe az ünnepélyes megnyitásra. A kiállítást dr. Hedry Lőrinc főispán, fővédnök nyitotta meg a kiállító művész egyéniségét és képeinek hangulatát méltató beszéddel. — Márton Lajos nemcsak a rajznak és az ecsetnek művésze, hanem az ifjúság nagy barátja is. Képei leginkább azt a bort ábrázolják, amelyre visszaemlékezni mindnyájunk legkedvesebb szórakozása. Meleg szívének Aladin-lámpásával bevilágít a fiatal lélek rejtelmeibe, hogy felhozza onnan azokat a kincseket, amelyek a szebb jövő hajnalhasadását ígérik. Az ifjúságaak apró örömeit és könnyes ki* szomorúságait senki sem tudja olyan hűen elénk varázsolni, mint Márton Lijos. * És most pár szót Márton .Lajosról. * A művész: gyermek. Csak a gyermek tud a világ mindennapos felfedezésével elébe-örülni vagy elébe-sírni azoknak, amiket az élet mutat neki. Szépet vagy jót, vagy bűnt. A művészet : életábrázolás 8z ábrázolón keresztül; a legszubjektívebb gunk rettegve gondol arra, hogy újból megindulnak a vasutak bús menekülteket ontó csatornái, b önteni fogják a hazájukban is hontalan magyarokat. Magyar segélykiáltás hallatszik Erdélyből, mint ahogy a török dulás előtt Erdélybe menekülő magyarok mentek hontalanságukban hazát keresni.Febzakad lelkűnkből a sirő sóhajtás, hogy hát meddig tarthat még a magyar nemzet súlyos megpróbáltatása? Nem marad a világ siket sem a cenki szózat hallatára, sem az erdélyi magyarok segőlykiáltá- eára. Hiszen, ha egy katasztrófa megrázza Olaszországot, ha egy valami, aminek legfőbb tényezője bizonyos sajátos, ösztönös életlátás. A felnőttek látása elkopott : leköszörülte a hétköznapok roppant köszörűje. A gyermeké friss,Q szép és igaz. Ezért mondtam, hogy a művész : gyermek. * • Aki nagy vásznakat és öles kompozíciókat vár, az csalódni fog. Kis festmények és lutrajzok, de mindegyikben egy világ mélysége. Ez a költészet. Márton Lajos művészete a legtisztább líra olajban, tusban és pasztellben. * Érdekes. (Mint ember is érdekes a képeiben.) Az életnek csak az egyik oldalát’látja, helyeseb ben csak egyféle mozdulatára reagál és ez különös ízt ad művészetének. Meztelenséget, az élet pirosabb örömeit, egyáltalában testet, mint olyat nem ta- lálnijnála. Olyan illat csap ki a képeiből, amilyennel hajnaltáj- ban egy percig illatosak a mezők. Ez a perc, ez az ellopott, halhatatlan perc Márton Lajos a magyar művészettörténetben. Hit és hit, következésképpen: harmónia és békesség. * Szimbolikus ábrázoló. Minden szimbólum, mihelyt mögéje nézünk, de nála minden fáradságunk nélkül forr ki a képből a lényeg: a gondolat. Két képet említek meg itt: A kis Jézus ül nevetőszemű és pirosszájú gyeszerencsétlenség gyászba borítja Franciaországot, Németországot, vagy a világ bármely táját, vagy a világ bármely nemzetét, hát ott van a magyar részvét őszinte szívből jövő megnyilatkozása... Hát, csak a magyar gyászban és csapásban ne osztoznának a kulturnemzetek ? Vagy ha van mód egy nemzet tragédiáé sorsát, kálváriáé útját megváltoztatni, ezt nem tennék meg a kulturnemzetek ? Nem volna kötelességük szembeszállani a buiturát- lansággal!? Hát vslőra válhatik az erdélyi magyarság télvíz idejére tervezett kiűzetése az ősi fészekből? Nem, nem, soha! rekek vállán. A másik : Prohászka utolsó prédikációja. Csodálatos. * Akik közömbösek, menjenek el és meg fognak tanulni érezni. . . . És már beszélnek mindenről: a komolykodó kis gyerekekről a pöttöm pufók szivekről, amik nek pelyhes ciibeezárnyuk nőtt a komoly portrék szépségéről, Márton Lajos hatalmas rajztechnikájáról, de hiszen ezeket mindenki megláthatja és nekem csak az volt a célom, hogy pár sorban a közönséghez közelebb hozzam Márton Lajos művészetének lelkét. K. E. A kényszerkölcsönt már csak az állam vásároltatja. A kényszert? ölcsönkötvények piacán már körülbelül fél év óta alig van forgalom. A kötvények árfolyama egymillió korona névérték után 52 pengőn stabilizálódott és ezen az áron csak az állam egyik intézetének megbízottja vásárolta. A bankkamatláb felemelése óta ez az árfolyam is lassan lemorzsolódott és mostmár csak 51 pengőért lehet ennek az intézetnek a kötvényeket eladni. Az 51 pengős árfolyam körülbelül 7.75 százalékos kamatozásnak felel meg, ami a belföldi tőkésközönséget nem nagyon ösztönzi a kötvények vásárlására, mert a mai pénzviszonyok mellett ezt a kamatozást a jobb középbankoknál is el lehet érni három havi lekötés mellett. Csökkentek a fizetésképtelenségek. Az augusztus havi fizetésképtelenségek száma az előző hónaphoz viszonyítva 42 °/o-os csökkenést mutat, amennyiben júliusban 115, augusztusban pedig már csak 62 fizetésképtelenségi eset fordult elő. Az összes fizetésképtelenségekből 22 esett Budapestre, 13 millió pengő aktívával, és 2 2 millió pengő pasz- szivával. A lebonyolított fizetésképtelenségek száma 139 volt. Szükségletét mindenkor helybeli iparosnál és kereskedőnél szerezze be1
