Egri Népújság - napilap, 1928/2

1928-10-19 / 241. szám

ah» 10 FILLÉH Előfizetési díj postai szállítás­sal: egg hónapra 2 pengő 50 fillér, 7* évre 7 pengő, egyes szám ára 10 fillér, vasár- ♦ nap 20 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal i Eger, Licenm, földszint, balra. Telefonszám; 11. ♦ Hirdetések* milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. * Főszerkesztő: Dr. UKBÁN GUSZTÁV * POLITIKAI NAPILAP * Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOK XL V. évf. 241. szám ® Péntek # Eger, 1928. október 19. A fővárosban 17, a vidéki városokban 16, a községekben 14 százalék lesz a házadó kulcsa Annál nagyobb hullámköröket vet a vízben a bedobott kő, minél súlyosabb és minél nagyobb energiával rö­pült ki a kézből. Nem csoda, hogy a magyar kormány elnö­kének soproni beszéde oly nagy hullámköröket vet fel a külföld bizonyos politikai köreiben, mert az a kő, amit a Hűség serlegé­vel kezében bevetett a körülöt­tünk élő népek gyűlölet-tavába, súlyát és erejét a magyar igazság bátor megváltásából nyerte. Nem baj. Gyurüdzék ciak az igazság, sőt vesseD minél na­gyobb hullámokat a köztudat­ban. Hadd érezze meg az el­altatott lelkiismeretű külföld a magyar kormány fejének szavai mögött egy ártatlanul elitéit nemzet jogos elkeseredését. Tudja meg most is s a jövő­ben is Ausztria, bogy nem ment­jük fel soha a rablás vádja alól, amig Burgenlandot kezében tart­ja. Hiába erősítgeti, hogy ez a terület erőszakos eszközök alkal­mazása nélkül került birtokába. Az ántánt-hatalmak ciak por- hintéi okából hirdették, hogy a wilsoni pontok értelmében állapítják meg Európa új tér­képét, de kérdezzük : hol maradt a népszavazás, amelyet minden vitás területre bekonferáltak, hol maradt az az elv, hogy népek, megkérdezésük nélkül, nem kény­szeríthetők idegen impérium alá? Ki kérdezte meg Erdélyt, ki a Felvidéket, ki a Bánátot, ki «Burgenlandot» ; hogy jól érzi-e magát a magyarsággal való kö­zösségben vagy másfelé vágyik? Senki. Sopronban és környékén rendeltek el egyedül népszava­zást és íme a lelkiiimeretlenül Ausztriának Ítélt Sopron és környéke impozáns módon tett bizonyságot Magyarországhoz való hűségéről. Az igazság hirdetésétől, a re­vízió követelésétől sohsem kell félnünk. Tiltakozó szavunk úgy lehet ma még csak a Hűség ser­legében levő bor gyönge gyön- gyözése, de nemsokára a papír- határokat elmosó igazság ten­gerének haragos hullámzása. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában ; Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában!« Budapest, október 18. Wekerle Sándor páDzügymi- niszter törvényjavaslatot terjesz­tett be a házedő kivetési kulcsá­nak újabb megállapításáról. A törvényjavaslat tudvalévőén kapcsolatos a lakbérekre vonat­kozóan hozott minisztertanácsi határozattal, amely a lakbérek további emelését megtiltja s a lakbéreket az eddigi 85 száza­lékban stabilizálja. Ezzel szem­ben kártalanítás gyanánt a ház­tulajdonosok terhét azzal csők­A megszállott Felvidéken kéz- röl-kőzre jár egy tótnyelvű bro­súra, amelynek szerzője a csehek által külföldre kiüldözött neves tőt politikus, dr. Jehlicska egye­temi tanár. A csehszlovák köz­társaság 10 éves fennállása al­kalmával megjelent füzet az egyiptomi 10 csapással ha­sonlítja össze a cseh diktatúra 10 esztendejét és egyenként sorolja fel, mint szállották meg az országot cseh hivatalnokok, kereskedők és ka­Miőta a tengert elvesztettük, ránk nézve, különösképen négy- jelentőségűvé vált a légi forga­lom, mert, hiszen csak ezen ke­resztül tudunk a nagyvilággal összeköttetést találni. A párisi egyezmény újabban olyan engedményeket tett szá­munkra, amelyek alapján mi, a kereskedelmi légi forgalom te­rén, kell, hogy a kor követel­ményeinek megfelelően halad­hassunk. Az első lépés az volna, hogy a légjárás gondolatának népszerűsítése ős e gondolat biz­tosítása érdekében különös szak­ismeretekkel rendelkező vezető­kenti, hogy a házadó kulcsát leszállítják. A törvényjavaslat a követke­zőképen hangzik: I. szakasz : A hézadó kivetési kulcsa 1. Budapestén 17 száza­lék, 2. a törvényhatósági és ren­dezett tanácsú városokban 16 százalék, 3. egyéb helyeken 14 százalék. II. szakasz. Kis- és nagyköz­ségekben a befolyó házadónak évi 13,500,000 pengőt meghaladd része a községek segélyalapja javára számolandó el. landorok, mint fosztották ki és fosztották meg a felvidéki ipart, mint léptették életbe a katonai és polgári diktatúrát és mint fosztották meg a népet vallásá­nak szabad gyakorlásától. Hogyan lehetséges — veti fel a kérdést —, hogy a tőtság, amely 500 esztendeje ismeri a cseheket, nyakába engedte ülni ezt a fajzatot? A válasz erre az, hogy a tőtok nem hívták be a cseheket, hanem ezek csalás és hazugság űtjáu jutottak az egy­kori Felvidék birtokába. két tudjunk nevelni. Legelső fel­adatunk tehát a műegyetemen mielőbb aero­dinamikai és aero-technikai tan­széket állítani fel, hogy a műegyetemről szakkép­zett és a kérdések legfőbb inté­zésére mindenképen alkalmas mérnökök kerülhessenek ki. Má­sodik feladatunk a rendelkezés­re álló erők latbavetésével len­dületbe hozni a légi postafor- gahaat, a légi személyszállítás forgalmát. A versaillesi békeszerződés Németországban is csak keres­kedelmi téren engedélyezte a légjárást, Németország mégis nagy sikereket őrt el. Mikor a Deutsche Lufthansa 1926.-ban megalakult, alaptőkéje 50000 márka volt, de oly megértéssel fogadták az egyes közgazdasági körök, bankok, a birodalomnak államai és városai, hogy nem telt el egy félév sem és az alap­tőkét 25 millió aranymárkára emelték fel, ami azután lehetővé tette, hogy a Deutsche Lufthansa erősebben bekapcsolódjék a nem­zetközi relációkba. Németország eddigi vonalait 39-röI 50-re sza­porította és Páriscal közvetlen légi összeköttetést létesített, ugyancsak Moszkvával is, úgy, hogy az 1200 kilométeres, óriási, vonaton 65 óra alatt járható tá­volság ilyen módon 15 órányira csökkent. A múlt ősszel őszinte örömmel olvashattuk, hogy a magyar kormány Szombathelyen pilóta- iskolát létesített. Mindent el kel­lene követnünk, hogy a repülő- gépvezetó iskolának fejlődésé­hez szükséges feltételei megle­gyenek és hogy minél több kiváló, szakképzett pilótánk lehessen a legkülönbö­zőbb tipusu kereskedelmi gépek vezetésére. Nem akarok e tekintetben olyan messzire menni mint az oroszok, akik már egyetemi diplomát is csak annak szóig áltatnak ki, aki pilótáigazoIránnyal rendelkezik. A kormány, igen helyesen Székesfehérvárott repülö-kisér- leti állomást is létesített, ahol az aviatika összes műszaki pro­blémáival és azoknak a gyakor­latba való átültetésével foglal­koznak. Németországban, Berlintől őt kilométernyire, földalatti közle­kedés és villamosvasút összeköt­tetéssel közelíthető meg a Zen­tralflughafen. Az Unió kormá­nya kiadta azt a rendelkezést, hogy összes városai repülőteret létesítsenek. Nálunk e tekintetben Nyíregy­háza városáé az elsőség pál­mája. Mert legelsőnek fogta fel ennek rendkívüli értékét és re­pülőteret létesített. Nem tudom eléggé hangsúlyozni annak a jelentőségét, hogy a törvényhatóságok minél na­gyobb számban jöjjenek a kor­A cseh diktatúra 10 esztendeje és az egyiptomi 10 csapás A társadalom és az aviatika Minden vármegye legalább egy-egy repülőgépet ajánljon fel a magyar aviatikának! Irta: Karafiáth Jenő országgyűlési képviselő.

Next

/
Thumbnails
Contents