Egri Népújság - napilap, 1928/2

1928-10-12 / 235. szám

Előfizetési díj postai szállítás­sal: egy hónapra 2 pengő 50 fillér, '/< évre 7 sengő, egyes szám ára 10 fillér, vasár- * nap 20 fillér. ♦ 7^ t Szerkesztőség és kiadóhivatali Eget, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Sír. ÜBBÁN ÜUSZTÁV ♦ POLITIKAI NAPILAP « Felelős szerkesztő: KELEMEN AND01 XL V. évf. 235. szám ♦ Péntek # Eger, 1928, október 12. A nagykanizsai választás Kállay Tibort nagy többséggel választják meg. Féltizenegykor a szavazatok állása a következő A szociális gondolkodás tisztasága. A napokban lezajlott katho- likus nagygyűlés ismét bőven foglalkozott izociális problémák­kal ■ a szociális gondolkodás diedalrajutását sörgettr. Ebben az agyonkulturált korban, ami­kor az egyén és a társadalom felfokozott igényei már kilépnek a morális keretek közül, amikor a közélet és a társadalmi élet roskadozik a féktelen szenve­délyek iszonyú hajszájában, min­dig időszerű egy ilyen sürgető sző. Tele van a levegő szociális kérdésekkel. Több, jobb, embe­ribb életet sürget a társadalom minden rétege. Szooiális meg­értés és megsegítés után kiált a nagy tömegek szava. De ez a sző egyre hangosabb és kö- vetelőbb lesz ott is, ahol már nem az egyéni lét kér méltó megélhetést, hanem ahol a túl­hajtott életigőnyek és vágyak tüzelnek a lelkekben, ahol a fényűzés és tékozlás kapaszko­dik a szociális gondolat tenge­lyébe. A szociális gondolat ne­mes fényét meghamisítja a bűnös luxus megtévesztő ragyogása. A kenyárkérdést elnyomja a mozi, a selyemharisnya, a brilliáns, a strand és korzó meztelensége. Mindez a «szociális igény» jegyé­ben és a szociális gondolat ro­vására. Pedig ha valaha, úgy most van szükség a tiszta, hamisítatlan szociális gondolat szolgálatára. Le kell fejteni a szociális gon­dolat megváről a durva kérget: vissza kell szorítani a felfoko­zott, bűnös életigényeket a mo­rális rend keretei közé. Új tár­sadalmi életformát kell terem­teni, amelyben az egyén meg­találja önmagát; kibontakozni egy közénk befurakodott idegen szellem kerítő csábításaiból, az­tán hazatérni ebből a társadalmi tékozlőfiuságből az igazi tiszta szociális gondolathoz : az emberi szolidárizmus gondolatához. Ezt a mementőt elsősorban az intelligenciának kell meghallania, amelynek szociális téren nagy elhivatottsága van. A vezető ér­telmiségnek kell felemelkedni a tiszta meglátások horizontjára, Nagykanizsa, október 11. Az egész ország közvélemé­nye nagy érdeklődéssel fordult a nagykanizsai képviselőválasz­tás elé. A kormánypártból ki­lépett Kállay Tibor dr. a Bethlen kormány volt pénzügyminisztere az egyik jelölt. Az egységes párt nem állított feljhivatalos jelöltet Eállayval szemben. A nagyka­nizsai egységes párt azonban felléptette Bazsó József kocsi­gyártőt, a nagykanizsai ipartes­tület elnökét. A választást nagy korteshadjárat előzte meg. Az izgalom “mára elmúlt és csütör­tökön reggel 8 órakor teljes rendben kezdődött meg a sza­vazás. Eger, október 11. Heves vármegye közigazga­tási bizottságának október d.-i ülésén Rüsztök Károly kir. tan- felügyelő a vármegye népokta­tásügyi állapotáról többek között ezeket jelentette: — A vármegye népiskoláiban a tanítás szeptember hó 4.-én kezdetét vette. Az iskolábajárók száma az elemi népiskolákban általában emelkedett, a polgári iskolákban, kiváltképen a pol­gári leányiskolákban ellenben csökkent. Az elemi népiskolának VII. osztályát Egerben és Hat­vanban külön fiú és külön leány­osztályokkal megszerveztem. hogy onnan szétárassza az egész­séges konzervatív erők társadal­mat fenntartó és megújító szel­lemét. A vezető értelmiségnek oda kell mennie ahhoz a tömeg­hez, mely szabad préda gyanánt hullott a szociáldemokrácia kar­jaiba. Közösséget kell éreznie a magyar néppel, látni kell közel­ről bajait, nehézségeit. La kell volt: Kállay: 1922, Bazsó: 880. Háromnegyed egy órakor a szavazatok állása: Kállay: 2428, Bazsó: 1034. A szavazás minden incidens nélkül, rendben folyik. Délután két órakor a szavazatok állása: Kállay: 2504, Bazsó: 1090. Kállay Tibor megválasztása ezek szerint nagy többséggel bizto­sítottnak látszik. A szavazást délután 5—6 órakor zárják le. A községek 1928. évi költség- vetéseit jóváhagyó belügymi­niszteri rendelet szükségesnek mondotta ki, hogy a felekezeti iskolák szükségleteit megállapító egyházi hatóságok a politikai község által viselt iskolai fenn­tartási kiadásokat a jövőben a politikai közBég bevonásával a község és az adózók teherbíró képességének figyelembe véte­lével a legmesszebbmenő taka­rékosság szem előtt tartásával állapítsák meg. Miért is javaso­lom a tekintetes közigazgatási bizottságnak, szíveskedjék az egyházi főhatóságot megkeresni és megkérni oly értelmű rendel­mondania arról a kényelemről, ami távoltartja a szociális kér­déstől. Meg kell regulázni azt a helytelen felfogást, hogy az ilyen társadalmi önkéntes munkakör «nem hozzá illő.» Megjavítani önnönmagunkat ■ megadni mindenkinek a magáét, ez a szociális gondolkodás tisz­tasága. kezés kiadására, amelyben a fe­lekezeti helyi iskolai hatóságok köteleztessenek arra, hogy a fe­lekezeti iskolai költségvetéseket a politikai község bevonásával! és a legnagyobb takarékosság szem előtt tartásával állítsák egybe, annál is inkább, mivel jövőben az iskolai terhek csak azon esetben állíthatók be a község költségvetésébe, ha az iskolai költségvetés a politikai község bevonásával állíttatott össze. Ugyancsak miheztartás végett javasolom annak közlését isr hogy a párbőr és egyházi depu- tátum mint a hívőknek az egy» házzal szemben fennállő kötele­zettlégei, a politikai község költ­ségvetésének keretein kívül ál­lanak, annak kivetése és besze­dése tehát az egyház feladata. Természetes, hogy behajtás ese­tén a politikai község az egy­háznak jogsegélyt nyújt. Ilyen értelemben javasolom a községeknek is a megfelelő ren­delkezés kiadását. Ezzel kapcso­latban két aggályomat nem hall­gathatom el. Az egyik az, hogy mi lesz akkor, ha a politikai község és a felekezeti iskolai helyi hatóság az iskolai költség­vetés egyes tételeiben nem tud­nak egyöntetű megállapodásra jutni? ! A másik pedig az,hogy — és ez a súlyosabb ! — mi lesz az iskola fejlesztés, az iskola építési lehetőségekkel ? ! Az első aggodalom egy erre vonatkozó rendelkezéssel meg­szüntethető. De a másik ! ? Tekintetei közigazgatási bi­zottság! Vármegyénkben az is­kolák zsúfoltságának megszün­tetésére szükséges még 170 tan­terem és 88 lakás. Ha a tanügyi költségvetés té­teleinek állandó csökkentésétől, összezsugorodásától tarthatunk, hogyan épülnek fel ezek az is­kolák ? Pedig a 8 osztályos nép­iskola törvényjavaslata is készül már, ami pedig újabb tanterme­ket és további terheket kiván. Nemzetünk 75 %-a azzal a lelki kultúrával, azzal a lelki fel­készültséggel és tartalommal éli le életét, szolgálja családját, köz­ségét és hazáját, amennyit a népiskolából űtravalőúl magával visz bi az életbe. Kérdem, lehet-e A belügyminiszter szerint a legnagyobb takarékosságnak kell érvényesülnie a felekezeti iskolák kiadásainál Rusztek Károly kir. tanfelügyelő jelentése Heves vármegye népoktatásügyi állapotáról.

Next

/
Thumbnails
Contents