Egri Népújság - napilap, 1928/2

1928-07-11 / 158. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1928. július 11. Az aliapáni jelentést egyhan­gúlag tudomásul vette a bizott­Több, mint húszezer éves ősállat csontjait ásták ki Egerbocson Hét láda mammut-maradványt szállítottak Egerbe. ség. Ezután az egyes előadók tették meg jelentéseiket. A je­lentéseket lapunk más helyén, részben pedig holnapi számunk­ban közöljük. Az Egri Bükkosztály erdei kirándulása. Eger, július 9. Kiválóan siserült egész napos kirándulást rendezett a Magyar Turista Egyesület egri Bükk- osztálya a Várhegy lábához. A programmhoz hűen, szombaton este pompás tűzijátékban gyö­nyörködhetett Eger lakosága. Az agilis rendezőgárda fél tíz óra tájban rakétákkal, csillag- szórókkal, tarka görögtűzzel valóságos fényárba borította a vén Eged ormát. Vasárnap már kora hajnalban megindult a népvándorlás a Várhegy felé. Több mint kétszázan résztvettek a kiránduláson. A gyalogosokat dr. Cservény Istvánná vezette, az iparvasuton dr. Temesvdry István helyezte el a közönséget, sokan pedig autón, kocsin kö­zelítették meg a Várhegy tövét. Odakönn, a szépen feldíszített menedékház előtt dr. Szabó Oszkár ü. v. elnök fogadta a vendégsereget. Tiz órakor Ma- tuszka Mihály plébános-kanonok mondott csendes misét a tábori oltárnál, azután megszentelte a Bükkosztály költségén helyre­állított kitűnő vizű várkűti-for- rást, majd szent-beszédet tar­tott. — Nemsokára ebédhez te­lepedett a társaság; ott láttuk a turisták régi gárdáját, az al­kalmi kirándulók csoportját, va­lamint városunk társadalmának számos előkelő tegját, A rende zőség gondoskodott arról, hogy a szabad tűzhely mellett meleg ételhez jusson a közönség, a hideg ételeket, süteményeket pedig a Köztisztviselők Szövet- kezeténak kiváló büfféje s a Kalmár-cukrászda szállították. Ebéd után cigányzene mellett táncraperdült a fiatalság « a leg­jobb hangulatban, kihaiználva a kitűnő időt, a késő esti órákig élvezte a szabad természet min­den örömét. A kellemesen lefolyt kirándu­lás beszámolójából nem felejt­hetjük ki a rendezőgárdát meg­illető őszinte dicséretet sem. Dr. Szabó Oszkár, Hubay József, Kalmár László, Pitfkó Béla és Peskovits Miklós erejüket egybe­vetve valóban mindent elkövet­tek, hogy a kirándulás emléke­zetes, sikeres és kifogástalan le­gyen. Áthelyezés. Baloghy Iván ká­polnai m. kir. dohánybeváltó hi vatali tisztet a pénzügyminiszter a jászberényi dohánybeváltóhoz helyezte át. Eger, július 10. Műit csütörtöki lapunkban hírt adtunk az egerbocsi nevezetes mammut-leletről. Azóta a Dobő- és a Bornemissza-cierkészek váll­vetett buzgalommal napvilágra hozták a több, mint húszezer éves ős­állat csontjait. A mammutot Szecskő Barát József gazda udvarán fedezték föl. A ház ugyanis sziklás hegy­oldalba van építve, a gazdának szüksége volt a hegyhátra és bontotta a sziklás talajt. A csá­kány a hófehér agyarba vágó­dott. Csendőrök jelentése hozta Egerbe a hírt a vármegyéhez, majd a budapesti Földtani Inté­zet megvizsgálta a felküldött mutatvány-csontokat. A fővárosi tudósok közül dr. Sehréter Zoltán a munkálatok folyamán megtekintette a leletet. Ekkor már dr. Pálosi Ervin jogtanár vezetésével 15 cserkész kubikolta nagy szorgalommal a földet az óriási méretű csontok­ról. Dr. Sehréter Zoltán szakvé­leménye szerint a sok rengés, vetődés és gyűrődés eltolta egy­mástól a hatalmas csontváz ré­szeit. Ez a tisztes kor volt az oka, hogy amint egy-egy csont a napvilágra került, azonnal szétesett, A föltárást félbe is kel­lett szakítani mindaddig, amíg nem érkezett meg Budapestről a csontpreparátor, ki aztán szak­értő kezekkel vezette a kiemelés Heves vármegye közigazga­tási bizottságának mai ülésén gróf Keglevich Gyula, a péter- vősárai választókerület ország­gyűlési képviselője felszólalt és bejelentette, hogy Pétervásárán föllépett a lépfene és veszedel­mesen pusztítja a szarvasmarha- állományt. Három nap alatt hat Portengerben úsznak j az egri utcák. A nagy nyári hőség kellemet­len állapotokat idézett elő az egyes egri utcákon. Ez az álla­pot nehéz de mégis feltétlenül teljesítendőfeladatokat ró azokra, akiknek gondjuk és tisztük a város utcáinak ápolása. Kell, hogy Eger város közönsége itt is érezze a súlyos terhek vál­lalásával megépített vízvezeték áldásait. A vátár alkalmával például a hnnvédkaszárnya előtti útvonal, különösen pedig a hon- védkőrház és tiszti üdülőtelep környéke föltétien megérdemelt volna naponta néhány hatásos öntözést. Borzalmas volt ezeken a helyeken a por. Ruha és tüdő nehéz munkáját. így sikerült hét ládára való múzeumi ritkaságot kiásni. A munka érdekes és nehéz volt, egy hét alatt kb. 1500 ku- bik földet talicskáztak el a cser­készek »Koké« gazda udvaráról a bocsi őslakők nagy méltány­lása mellett, akik igen büszkék a nevezetes leletre; az egész falu apraja-nagyja állandóan ott pöfékelt és pletykázgatott a cser­készek között és élvezte hogyan verítékeznek a nehéz szikla- bontás mellett. A mammutról nóta is járja Egerbocson, amely így kezdődik: Kokónyi mamusz van ... Azt már mind tudják, hogy a mammut afféle szőrös elefánt volt, óriási jámbor növényevő, amelyre vadászni nagy virtus volt. Vasárnap este hagyták el a cserkészek munkájuk színhelyét és a hét láda csontot beszállí­tották a Lyceumba. Munkájuk irányítását elsősorban dr. Pálosi Ervin, dr. Urbán Gusztáv és dr. Schönvitzhy Bertalan jogtanárok­tői nyerték, akik több ízben kint voltak Egerbocson. Ámbár teljes egészében nem sikerült a mammutot kiásni, mégis a cserkészek értékes da­rabokkal gazdagították helyi múzeumunkat és a tudományos körök is komolyan foglalkoznak az egerbocii lelettel. (Ch. i.) pusztít környékén szarvasmarha hullott el a lép- fenébeD. A képviselő ojtőanya- got kért a törvényhatósági ál­latorvos utján. Az ojtőanyag már meg is érkezett és a véde­kezés megkezdődött. A vesze­delmes baj a megfertőzött le­gelő által terjedt el az állatok között. sokat szenvedett itt. Ugyancsak a vásár alkalmával föl kellett volna: locsolni a, ,JCsiky Sándor u’cát.s ahol a forgalomnak igen nagy része bonyolódott le. — Ugyanez áll a 'Vörösmarty és a többi útvonalakra, amelyek kö­zel estek a vásár színhelyéhez. Ezeken kívül a vásárra való tekintet nélkül egész sora van az egri utcáknak, amelyeket soha sem öntöznek. Az utcák öntözése olyan fontos közérdek és városi érdek,';; hogy ennek irányításával olyan férfit kell megbízni a város vezetőségének, aki önállóan, figyelmeztetés nél­kül is tudja kötelességét pl. ilyen vásár alkalmával. Minde­zeken kívül pedig arra is ügyelni kell a városnak, hogy lehetőleg minden utca részesüljön öntö­zésben. Elvégre van víz és van­nak tűzcsapok az utcákon. Na­gyon kérjük a gyors intézkedést ezekre a panaszokra! HSUK ara iasnausca m *ss am sasa cas Huszonötéves találkozó. Eger, július 10. Igen szép, megható ünnepség keretében tartották j nng a fő­reáliskolában a 25 év előtt vég­zett diákok negyed-századot évfordulójukat, július 8 án. A volt diákok az intézet tanári szo­bájában gyülekeztek össze, ahol dr. Isaák Gyula főügyész he­lyettes emlékezett meg az el­múlt 25 év történetéről, vissza­idézve az elmúlt deákévek szép emlékeit. Nagy hálával köszön­tötte a jelenlévő tantestület tag­jait, kiknek nevében Kántor Nándor és Knicsner Ágost taná­rok idézték fel a már-már el­halványuló diákéveket. A tár­saság az egész napot meghitt baráti körben töltötte együtt és este 30 terítékes bankett volt az érsekkerti kioszkban, a hon- nét a késő esti órákban jó han­gulatban búcsúztak a legköze­lebbi találkozásig. Jelen voltak: dr. Abonyi Ist­ván ügyvéd (Mezőkövesd), Bán- hidy Ödön főreáliskolai tanár (Eger), Binét Miksa földbirtokos (Eger), Id. dr. Braun Ferenc földbirtokos (Tarnaszentmiklős), Csatő Lajos mérnök (Budapest), Domán Sándor jegyző (Ujlőrinc- falva), Dienet Szilárd kataszteri irattári főtiszt (Eger), Gulyás Béla ny. állomás elöljáró (Eger), dr. Isaák Gyula főügyőszhelyet- tes (Budapest), Lőw Andor ügy­véd (Budapest), Magnin Alfréd főjegyző (Füzesabony), Marosi Imre szállodás (Eger), P^nczél Árpád gyógyszerész (Eger), Tár- kányi Jenő tanár (Budapest), és Vass István pénzügyi főtitkár (Pozsony.) Kedvező a vármegye közegészségügye. Eger, július 10. Heves vármegye közigazga­tási bizottságának ma délelőtti ülésén dr. Csekkel Ferenc vm. tiszti főorvos többek között eze­ket jelentette a vármegye köz­egészségügyi állapotáról: Heves vármegye közegészség- ügyi állapota folyó évi június havában általában kedvező volt. A fertőző megbetegedések kö­zül: Hasihagymáz 3 (1 halál­eset), fültőmirigygyulladás 7, ka­nyaró 34, vörheny 6, hökhurut 20, diphteria 3, malária 1, teta­nus 1, bárányhimlő 6 és mikros- poriasis 1 esetben fordult elő. Összesen 86 fertőző megbete­gedés közül egy volt halálos ki­menetelű. Orvosrendőri boncolás, illetve hullaszemle volt 5 esetben. liépfeue Pétervására

Next

/
Thumbnails
Contents