Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-10-11 / 234. szám
u 2 r~\ l i EGRI NÉPÚJSÁG 1928. október 11. A kormányzó válasza a 60.-as veteránok hódoló táviratára méb9 vette az elbiiárőságokat éi indityányára a közigazgatási bizottság úgy határozott' hogy egyelőre nem mondja ki az anyagi fele- i lőssóget, hanem ciak utasítja az elöljáróságokat az adók legszigorúbb behajtására. 107.961 pengő. Az Egri Népújság egyik számában Kürti Menyhért főigazgató elárulta, hogy a zirci ciszterci anyaház a fenti összeget küldte Egerbe az elmúlt tanéviben az egri gimnázium céljaira. Több, mint 100.000 pangő igen nagy pénz és jellemző az a nagylelkűség, mely ezen összeget minden dob- és trombitamző nélkül, űri éa nemes zajtalamággal évről-évre városunkba küldte. Küldte, da nem hányta fel sohasem, nem panaszosan, nem sajnálva, sem nem gőgösen, mellet verve, sem nem sápítozva és rimánkodva hozzá. Nem várt és nem kért érte soha köszönetét, vagy hálát, vagy tömjénillatot. Mégis most, hogy kipattant, szólni kell róla, mert ez a nagy summa csaknem egészen Egeré marad, városunk vérkeringésébe ömlik s így már csak ebből a szempontból is hatalmas jótétemény Egerre. És hogy a ciszterci gimnáziumokban minden a legmodernebb, legtudományosabb, legjobb, legcélszerűbb le- gyeD, talán e célból a legnagyobb áldozatot maguk a rend tagjai hozzák, mikor mesz- sziről sincsenneb úgy megfizetve ezek az abszolút műveltségű, □ agy lelki és szellemi igényű derék tanárok, mint azt megérdemelnék. Ember még nem hallott a szájukból panaszt és az erős lelkes munka mellett talán eszükbe sem jut nekik ilyesmi. Amit ez a nagyszerű taiüíió- rend megtehet, arra nem kell őt sem buzdítani, sem felszólítani, azt saját maga által kitalálva és végrehajtva úgyis megteszi. Eger népének dolga vele szemben csak az elismerés, köszönet és hála lehet. Erről az utóbbi szóról jut eszembe egy kis legenda, melyet elmondani, úgy vélem, aktuális. Leküldte egyszer az Űr egyik angyalát a földre, hogy szedje össze egy tarisznyába az összes erényeket és hozza fel az égbe. Úgy történt. — Mind itt van ? — kérdé az Úr. — Egy hiányzik, Uram! —. szólt egyik föangyal — és pedig a hála. — Uram, Istenem, — mente- getödzött az angyal, — ilyent én a földön nem találtam! Kádár József. Jelentette annak idején az Egri Népújság, hogy a boszniai okkupációban résztveti 60.-af;ok ötvenéves bajtársi találkozójukról hódoló táviratban üdvösölték Magyarország kormányzóját. A táviratra most a következő válasz érkezett: Arnőlhfalvy István ny. tábornok úrnak Eger. A volt c®. és kir. 60. gyalogezrednek a boszniai hadEger, október 10. Tegnap Egerből motorkerékpáron Jászberénybe mentek Klimkó Béla és Őz István m. kir. honvédfőhadnagyob. Mindkettőjüknek «Gillet»-gépjük volt. Baj nélkül jutottak el Jászberénybe, ahonnan rövid idő múlva Budapest felé folytatták útjukat. Elől robogott Őz István főhadnagy, mintegy száz méterrel utána Klimkó Béla. Délután félnégy óra tájban Jászberény és Nagykáta között, 6 km. Jászberénytől, egy személyautó jött szembe az országúton, óz István ki akarta kerülni a személyautót, de mint kezdő motoros nem biztos kézzel foghatta a kormányt, mert motorkerékpárjával nekirohant az űt szélén állő fának. A gép darabokra törött, a főhadnagy pedig koponyaalapi töréssel, véresen és eszméletlenül feküdt mellette, amikor társa, Klimkó főhadnagy a Andornak, október 10. Mi egriek gyakran eldöcögünk mellette az eger—füzesabonyi csendes vonaton és látjuk az ipartelepet, a sodronypályát, a gyárkémányt, a nagy alakűszürke téglák millióit, de alig tudunk valami közelebbit az évekkel ezelőtt megépült andornaki tufatégla gyáráról, amelynek termékei mostanában oly sokat szerepelnek a sajtóban, a közgazdasági életben es az építkezéseknél. A reggeli vonattel kimentünk az andornaki tufa-téglagyár telepére, ahol Komorner Arthűr járatban résztvett tisztjei, altisztjei és legénysége nevében előterjesztett hódolatot a kormányzó Ő főmőltő- sága köszönettel kegyeskedett tudomásul venni és megbízni méltőztatott, hogy üdvözletét tábornok úrnak, valamint az összejövetelen megjelenteknek tolmácsoljam. Vitéz Somkuthy ezredes, a katonai iroda főnöke. szerencsétlenség színhelyére érkezett. A személyautó az eszméletlen főhadnagyotbajtársának, Klimkó Bélának segítségével beszállította a jászberényi kórházba. A rögtöni orvosi közbelépés sem tudott azonban már segíteni a halálosan sebesült főhadnagyon, aki este fólkilenc órakor kiszenve dett anélkül, hogy eszméletét egy pillanatra is visszanyerte volna. Őz István főhadnagy 29 éves volt. Két és fél esztendeje került Egerbe, ahol barátai, ismerősei nagyon szerették a főhadnagyot, aki kedvelt személyiség volt az egri társaságokban is. Úgy bajtársai, mint barátai és ismerősei körében mély részvétet keltett tragédiájának híre. Temetésén, amely október 11.-én délelőtt 10 Órakor lesz Jászberényben, igen sokan jelennek meg az egri helyőrség tisztikarából. vezető főmérnök kalauzolásával megtekintettük az egéBZ tufaipartelepet. Az aedoraaki dombokból pneumatikus kalapácsokkal és robbantással kibányászott tufakövet hatalmas sodroDypálya szállítja a gyártelep zűzőjába. A morzsává és porra őrölt tufát külön gép keveri cement és más anyagokkal és valami bonyolult, elmés szerkezetű masina már mint megöntött kész tufa-téglákat ontja magából a. szárítóba a keveréket. Mint valami óriási automata, úgy működik a gyártelepnek ez a része. Gép végez mindent. Egyik oldalon még hordőnsgyságű darabokban zúdítják a sodronypálya kosaraiból a zúzőba a tufakövet, a másik oldalon pedig már viszi egy érdekes szerkezetű sodronymű a kész tufatáglát a gőzszárítőba. A modern technikának egyik csodája ez az elmés gép. Alig egy-két ember áll mellette : egri és a környékről való értelmes parasztfiűk, akik gyorsan megtanulták tennivalójukat a felügyeletet végző rajnamenti német mester nagy megelégedésére. A magyar munkás az iparban is megállja a helyét. A német látogatók csodálatukat fejezték ki nem egyszer ezeknek a földmives fiúknak gyors tanú- lékoByeágáD. Naponta ötvenezer táglát csinál az ipartelepnek ez a része. Ezek a téglák egyszerak- korák mint a rendes égetett téglák. És ebben van a tufa versenyképessége. Ezer tufatégla ugyanis kétezer rendes téglának felel mag. Ezer tufatégla ára viszont ciak 70 pengő, míg kétezer rendes tégla ára 100— 120 pengő. Természetesen a tufa nem teszi egészen nélkülözha- tövé a rendes téglát, csak kisebb építkezéseknél, földszintes házaknál éa az emeletre való ráépítésnél, válaszfalak emelésénél stb. Igen nagy megtakarítást jelent, egészséges és olcsó a vele való építkezés. Még fütő anyag is kevesebb kell a tufa- téglából épített lakásokban. Ma már annyira kedvelik a tufát országszerte, hogy a gyártelep teljes erőfeszítéssel sem képes eleget tenni a mc-grende- lőseknek. Kislakásokat, gyárépületeket, villákat, kulturházakat, iskolákat építettek az andornaki tufából a Dunántúlon éppenúgy mint az Alföldön vagy Budapesten. Az egri iVa^y-testvérek Hevesen tufatéglával építették az Or- solya-rendi apácák iskolájának emeletét, vitéz Kánya Nándor a nagytályai új iskolát. Ebben az évben az ország minden részébe már 1300 vagon (egyenként 15 tonnás vagonok) lufatéglát szállítottak el Andorrákról. Ennek a mennyiségnek az állami megrendelések csak igen csekély részét teszik ki. Érdekes, hogy az andornaki tufa-telep nsgyobb vasúti teherforgalmat csinált, mint az egri vasútállomás. A most készen álló tufatégla millióinak 75 százaléka már előre le van kötve, a válaszfallapokat pedig száz százalékban lekötötték. A nagy jövőt ígérő ipartelepnek nagyon sok köze van Egerhez úgy gazdasági, mint szociális tekintetben. Már eddig is néhány száz munkás embernek ád a tufa Halálos motorkerékpár-szerencsétlenség áldozata lett egy egri főhadnagy Öz István honvédföhadnagy motorkerékpárjával egy fának rohant a Jászberény—budapesti országúton. — A jászberényi kórházban belehalt sebeibe. — Csütörtökön délelőtt temetik el Jászberényben. Országos nevezetességű, virágzó iparteleppé fejlődött az Eger melletti tufatéglagyár Az egész országba szállítják a tufatéglát — Az ipartelepnek jóval nagyobb vasúti teherforgalma van, mint az egri vasúti pályaudvarnak. — Országszerte folyik az olcsó és egészséges tufa-építkezés.
