Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-10-10 / 233. szám
1928 or. Előfizetési dij postai szállítással: egg hónapra 2 pengő 50 fillér, '/< évre 7 pengő, egges szám ára 10 fillér, vasár- » nap 20 fillér.* 10 filléÍl á* Szerkesztőség és kiadóhivatal i Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám; 11. ♦ Hirdetések* milliméteres díj» szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ főszerkesztő: Dr. CBBÁN 8GSZTÁV * POLITIKÄ1 MÄPILÄP * Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDQB . mii'iimflmBmngHBBafimM wrr wiiimnmmvmxssr^sam inrii n ■hiiib■iiiibibiiiiiiiiih11 imi nmm— X L V. évf. 233. szám # Szerda # Eger, 1928. október 10. A pengő becsülete. Még mindenki emlékezhetik azokra az időkre, amikor az új magyar pénz, a pergő bevonult a magyar gazdasági életbe. A lehetetlenül megállapított szorzó- szám miatt támadták, ahol érték, ahol csak hozzáférhettek: parlamentben, a piacokon, a köz- gazdasági és kereskedelmi életben. És a pengő bevonulása után becsülettel állta a harcos támadások pergőtüzét és nagyszerűen megállta a helyét olyannyira, hogy rövid idő után Európa egyik legértékesebb és legkomolyabb pénzévé vált a nemzetközi viszonylatban is abszolút becsületet szerzett a magyar névnek. És most, mikor már mindenki megnyugodott a magyar pénz szilárdságában, mikor már mindenki bizalmának százszázalékát vetette a mpgyar pénz becsületébe, egyszerre azt látjuk, hogy a mi kezűnkben a jő magyar pengő úgyszólván napről-napra értéktelenebb eszköz lesz. Hogy ez miért van így, arra az az index adja meg a legautentikusabb feleletet, amellyel hivatalos fák* torok hőnapről-hőnapra a drágulás fokozatait szokták kimutatni. Igen, az egyre fokozódó drágaság teszi folyton kisebbedő értékké a magyar pénzt és ez a drágaság veszi el a magyar pénz nagynehezen megszerzett becsületét és azt a tekintélyét, amelyet óriási erőfeszítéssel sikerült megszereznie a külföld pénzpiacain. És beállott ma már az a lehetetlen helyzet, hogy a jó és értékei magyar pénz csak külföldön jő és értékes, csak a külföldi piacok érdekeltjei előtt van meg a becsülete, de idehaza annál kevésbbé, azon egyszerű oknál fogva, mert napről-napra kevesebbet lehet érte vásárolni. Ha nehéz is letörni az egyre növekvő drágaságot, legalább gátat kellene vetni eléje és meg kellene akadályozni a terjedését, mely nemcsak a magyar családokat dönti nyomorba, hanem elveszi jó magyar pénzünk becsületét és tekintélyét is. Legalább arra kellene tekintettel lenni, hogy világviszonylatban mennyire értéktelenedik az a pénz, amelynek stabilitása elé itthon állítjuk a legnagyobb akaNem egymillió, hanem csak 844 ezer pengőbe kerül az egri Korona A képviselőtestület hosszú vita után megszavazta a 150 ezer pengős berendezést. — A Korona bérbeadására szűkebbkörű bizottságot küldött ki a közgyűlés. — Újabb hitelműveletek. Eger, október 9. j Tegnapi számunkban közöltük \ a városi közgyűlés lefolyásának | első részleteit. A közgyűlés leg- I fontosabb tárgya a Korona szálloda berendezésére és bérbeadására vonatkozó javaslat volt. Kálnoky István dr. előadó részletesen ismertette ennek az ügynek körülményeit. Elmondotta, hogy a Korona berendezésére zártkörű pályázatot tartottak, mert ilyen esetben megengedett a zártkörű pályázat, de így is 65 céget szólítottak fel és 30 ajánlat érkezett ba. Az ajánlatokat a számfejtések után a képviselő- testület által kiküldött szűkebbkörű bizottság bírálta el, amelynek tagjai Trak Géza polgár- mester elnöklete alatt Frank Tivadar dr., Kálnoky István dr., Radii Károly, Polatsek Jenő és Weinberger Zsigraond voltak, bútorszakértője pedig Paulovits Lajos egri bűtorgyáros volt. A bizottság előterjesztésére a pénzügyi bizottság és az állandó választmány javasolták, hogy a bútor-berendezésre Lingl és fia budapesti bútorgyár 87.695 pengő, a szőnyegfelszerelésre Haas Fülöp és Horváth Mihály budapesti szőnyeggyára 15.095 pengő, az ágyneműek szállítására pedig a Freidinger Mór budapesti cég 32.618 pengő összegű ajánlatait fogadja el a képviselőtestület. Az említett szűkebbkörű bizottság, mielőtt határozott volnai Budapestre is felutazott és a tekintetbe vehető pályázók anyagait megtekintette. Azt is javasolta még az állandó választmány, hogy a Korona berendezésének erode tileg százhúszezer pengőben megállapított összegét százötvenezerre emelje fel a képviselőtestület és hatalmazza fel egyúttal a tanácsot, hogy e kereteken belül a szükségesnek mutatkozó módosításokat a berendezésnél eszközölhesse. Mivel pedig a bútorok árának megfizetésére Lingl Károly cégével olyan megegyezés történt, hogy a vételár 30 százalékát az átvétel alkalmával fizeti a város, a többiről az egri Egyházmegyei Takarékpénztárnál két évre váltót ad, amelyet Lingl Károly is zsirál, de kamatait és törlesztését a város köteles fizetni, azt is javasolta a pénzügyi szakosztály és az állandó választmány, hogy hatalmazza fel a képviselőtestület a polgármestert a százezerpengős váltó aláírására, amelyet az Egyházmegyei illetve a Pesti Hazai Takaréknál Bzámítoltat le a Lingl cég. Miután azonban a Korona berendezése sürgős, kéri az állandó választmány a megszavazásnál a birtokon kívüli felebbezhetőség kimondását is. Igen hosszú, órákig tartó vita indult meg a javaslat fölött. Kálnoky Viktor dr. szólal fel elsőnek: A Koronának ilyen grandiózus nagyságban való felépítése nem számol a város gyenge idegenforgalmával. Nem tesz szemrehányást ezért a város vezetőségének, mert a képviselőtestület szavazta meg az építkezést, amely most újabb súlyos áldozatot követel a város polgáraitól. Fölveti azt a gondolatot, hogy elkerülhetné e a város ezt a súlyos adósságot, ha olyan bérlőt keresne, aki a bérösszeg fejében berendezné a Koronát? Heller József dr.: A bérbeadás kérdését nyilt ülésen nem kellene tárgyalni. Ezt bizalmas értekezleten kellene megbeszélni. Hibának és mulasztásnak tartja, hogy a bizottság a pályázatnál azt írta k% hogy fődolog, hogy minél hosszabb időre hitelt adjon a pályázó. — Azt méltőztatnak mondani mindig, hogy birtokon kívüli fe- lebbezés kimondásával szavazzunk. Ennek egyszer már véget kell vetni! A vármegye ugyanit sokszor csak azért nem tudja helyrehozni a város hibáját, mert befejezett tények elé áilítjuk és már nem segíthet, mert birtokon kívüli felebbezést mondtunk ki. Ha megvan a módja, hogy az itt szükséges pénzösszeget előteremtse a város a szükséges időre, akkor készpénzért vásároljunk, mert drágán vásárol az, aki hiteibe vásárol. Láng Nándor: Mindig azt mondtam, hirdessük meg és keressünk olyan bérlőt, aki be is rendezi a Koronát. Ide olyan ember kell, akinek pénze is van! Az ajánlatok nincsenek elég szakértelemmel felülvizsgálva. Én ellenzem az egész berendezést és ellene szavazok. Lázár Bertalan dr.: A mai viszonyok mellett el sem képzelhető olyan vállalkozó, aki a Koronát berendezze. Az pedig tévedés, hogy mi itt hitelbe vásárolunk. Mi a oégektől készpénzért vásárolunk, mert a váltónkra nyomban kifizetik a száldályokat azzal, hogy megfosztjuk a rangjától, az értékétől és hitvány módra vetjük el magunktól mint értéktelen eszközt, amellyel már úgy Sem lehet vásárolni. Itt kezdődik az a fokozat, amely a gazdasági életben a züllés útjára vezethet. Ha már a magyar pénz annyi küzdelem árán jó pénz lett, értékes pénz lett és becsületet tudott kivívni magának a külföldi nagy valuták soraiban, akkor nem szabad engedni, hogy csak azért, mert bizonyos tényezők tehetetlenek a drágasággal szemben, ez a jő pénz elveszítse azt a becsületét, amelyhez hozzá van kötve a küzdő és dolgozó magyar nép becsülete is.
