Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-10-05 / 229. szám
előfizetési di) postai szállítással: egg hónapra 2 pengő 50 fillér, ’/< évre 7 pengő, egges szám ára 10 fillér, vasár- • nap 20 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal i Eger, Licenm, földszint, balra. Telefonszám; 11. ♦ Hirdetések# milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak.« főszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV -> POLITIKAI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XIjV. évf. 229. szám ♦ Péntek ♦ Eger, 1928. október 5. Küzdelem a t. b. c. ellen Ne engedjék meg az egészségtelen vályogházak építését! Eger, október 4. Az erdélyi szászok nagyszebeni gyűlésén viharosan robbant ki a mérhetetlen csalódás ét az elégedetlenség hangja. A felszólalók egymás után röpítették legsúlyosabb vádjaikat a román imparium ellen, mely ördögi tervszerűséggel igyekszik úgy politikailag, mint gazdaságilag tönkretenni a német kisebb* légeket is, ■ ádáz gyűlöletében a szász kultúrintézményeknek 8zzal a dühhel ront, amilyennel a magyarságot pusztítja. Pedig a szászok mindezidáig a gutgesinnt kisebbség közé tartoztak, akik első pillanatra behódoltak a román uralomnak s idáig közömbös passzivitással nézték a magyarság kínlódását és üldöztetését. Pedig tudhatták volna, hogy a magyarok leszorítása után okvetlenül előbb utóbb reájuk kerül a sor, mert hisz az elvakult román nacionalizmus nem ismer sem jogo*, sem történelmet s a maga balkáni mohóságában tűzzel-vassal irt ói pusztít mindent, ami nem román. Távol áll tőlünk a káröröm érzete. Inkább szomorúsággal konstatáltuk a lefolyt évtized alatt, hogy az erdélyi szászok megfeledkezve a magyarsággal harmóniában átélt hosszú századokról és az ez idő alatt létrejött szoros társadalmi, politikai és gazdasági kapcsokról, nem támogatták a magyar kisebbség szervezkedését és küzdelmeit. Mert ha ezt tették volna, nagyon megnehezítették, majdnem lehetetlenné tették volna az ádáz kisebbségirtő hadjáratot s így nehezebben és később került volna reájuk is a sor. Kétségtelen, hogy a szászok nem fognak megelégedni a tények konstatálásáva), hanem eszközöket is keresnek arra, hogy helyzetüket megjavítsák. Ennek módjául önként következik a magyarsággal való véd- és dacszövetség. Balpolitikaiiag a magyarság és szászság összefogása olyan ellenzéki erőt képvisel, mely a mindinkább növekvő románellenes európai közhangulattal együtt, okvetlenül a túlzó román nacionalizmus bukására kell, hogy vezessen. Ezek ez erők feltétlenül ki fogják vívni a kisebbVitéz Subik Károly epét, érseki irodaigazgatő a városi kép* viselőtestület legutóbbi közgyűlésén felhívta a figyelmet arra a szomorú jelenségre,^hogy Eger város lakói között veszedelmesen pusztít a tüdővósz. Az érseki irodaigazgatő a tüdő- beteggondoző intézeti! nagyobb mértékben óhajtotta támogatni a város által, amikor a mentőállomás céljára előirányzott tekintélyes összeget a tüdőbeteggondoző segítésére fordítani javasolta. A tüdővész nemcsak Egerben, hanem egész Hevesmegyében pusztít, — hogy hazánk többi területéről ne is beszéljünk. Orvosaink borzalmas adatokat szolgáltathatnak arról, hogy úgy Egerben mint a vidéki falvakban tizedeli a lakosságot a t b. c. A tüdővész ellen küzdeni nemcsak emberi, hanem hazafias kötelességünk is. Mert az egyre jobban elhatalmasodó szörnyű betegség egész nemzetünket sírba viheti, ha idejekorán nem intézkedünk a felvilágosítás ős tanítás fegyvereivel, valamint a védekezés sok más módjával a baj ellen. Fokozottabb mértékben, behatóbban beli foglalkozni az Í8kolánkivúli népoktatásnak a »t. b. c.« elleni akcióval. Egységes, tervszerű propagandát kell indítani a kór terjedésének megakadályozására. Sajnos, ennek a bajnak legfőbb okozója a szegénység. A szegénység bacillusai ellen pedig még nem találták fel a megfelelő szérumot. A szegénység okozza, hogy úgy a városi, mint a falusi népnek egy nagy része nyomorúságos egészségtelen lakásokban él. ségek kulturális és politikai szabadságát b ebben könnyen megrendülhet Nagyrománia is, mely csak addig erős, amíg a nyugat- európai közömbösség homályában pandúrral, cenzúrával, »fei- ■ajátítássalc és iskola-elkobzá sokkal dolgozhat. Ennek a rendszernek pedig immár a napjai A mi népűnk lakásai igen sok helyen szinte melegágyai, kitenyésztői a tüdővész veszedelmei bacillusainak. Sokszor nem is egy, hanem két-három család lakik, étkezik és alszik együtt, egy szobában. A házhelyrendezés nagy munkájának befejezése után lassan mégis megindult az új házhelyeken az építkezés. Megyeszerte új házcsoportok teteje piroslik a községek szélén, Egerben is épül itt ott egy-egy házacska a kiosztott házhelyeken. Aki azonban utazik és megnézi legalább a vonat ablakából az új házhe- lyesek építkezését, megdöbbenve látja, hogy ez az építkezés sok esetben nem egészséges. Látjuk például, hogy sok ház épül vályogból az új házacskák között. A vályogból épített házban pedig nedves a lakás, itt ver ki- pusztíihatatlan gyökeret és innen terjed tovább a tüdövész. Nem lesz elég a mátrai nagy szanatórium, sót hiába építenek újabb és újabb nagy szanatő riumokat, ha az építkezésekre nagyobb gondot nem fordítunk, És ezen a téren volna igen fontos, a nemzet jövőjére kiható négy feladata a Falusi Kisla- kásépítő Szövetkezetnek. Ne csak egy üzletnek lebonyolítója legyen ez a szövetkezet, amelyet az állam hozott létre, hanem segítsen, irányítson, tanácsoljon, védjen az építkezéseknél és ne engedje, hogy vályog viskókban húzódjék meg a magyar ember. Hiába harcolunk akkor az egyke ellen, ha a gyermekektől a tüdövész fosztja meg az anyákat. Le kell szoktatni a népet a vályoggal való építkezésről. Elvégre nem sokkal drágább a többi építő anyag sem. Különömeg vannak számlálva s ha ennek a megdőlte után a kisebbségek erkölcsi, kulturális és politikai fölénye visszanyeri természetes akciőképességői, meg fogjuk majd látni, mivé zsugorodik a konjunktúra által jelentőséghez jutott pán-román államalakulás. len Eger környékén, ahol oly ■ok a tufa-kő. De a téglagyárak és az andornabi tufatéglagyfir között megindult versengést is ki kell használni. Nekünk azt mondotta egy erre illetékes férfiú, hogy a tufatégla olció, egészséges és jó építési anyag. A tégla- gyárosok kartelje nem nézi jő szemmel a tufa-tégla gyártást. A téglakartel panaszkodott is az űj gazdasági miniszternek, de Búd János találóan felelte r >adja olcsóbban a téglát a tég- lakartel, akkor azt veszik majd az építke&ők!' Mindegy egyébként atüdövőiz elleni küzdelemben, hogy mivel csak ne vályoggal építsék az űj házakat, hanem száraz anyaggal. Foglalkozni kell ezzel a kérdéssel, de sürgősen intézkedni ii kell benne, mert szégyene az országnak a vályogház. Egységes fuvarlevél Európában. Október elsejétől lépett életbe az európai nemzetközi szállítmányozási egyezmény, amelyhez eddig 22 állam csatlakozott. Ez az az egyezmény a nemzetközi vasúti és hajózási forgalomban teljesen egységes fuvarlevelet ír elő. Az egyezmény szerint a fuvarlevelek szövegét francia, német vagy olasz nyelven kell feltüntetni, de természetesen a fuvarlevél szövegét minden állam először a saját nyelvén állapítja meg és francia szövegű fordítással látja el. A meglévő készletét minden állam még ez év végéig használhatja, de csak belforgalombac. — A hajdúszoboszlói gázkút a maga hévizével eddig is csodaszámba ment, pár nap óta pe* dig hatványoződott ritkasága. A mellette levő testvér kútja, amelynek fúrásánál most érték el 1402 métert, 100 fok melegnél nagyobb hőmérsékletet mutatott, vagyis ebben a mélységben már a viz csak gőz állapotban található. A czoboszlói első kutnál 1100 méternél tört fel a hővíz, a karcagi kutnál pedig 626 méternél. ___________ S zükségletét mindenkor helybeli Iparosnál és kereskedőnél szerezze be !
