Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-09-29 / 224. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1928 szeptember 29. Szabó Gyula dr. főszolgabíró természetesen nem látta szükségesnek az ilyen nápgyűlés tartását és nem adott engedélyt. Erre pénteken hajnalban ismeretlen tettesek bedobálták a házakba Budavári László lapjának új számát, amely hangzatos hosszú cikkben elavult rendeletnek mondja a kényszer tagosítást és a tagoiítailan állapot mellett felhozott érvekkel a tagosítás ellen a füzesabonyiakat. A tagosítás ellen ír magyar toll, magyar lap a XX. században! Ez a megjegyzés elegendő is lenne e cikk befejezésére. — Mégis megemlítjük, hogy Váczy Mihály dr. tollából az elmúlt tavaszon jelent meg egy nagy tudással megírt könyv, amelynek címe: A nyomásos gazdálkodás Füzesabonyban. Ez a tudományosan is képzett mezőgazdák részéről nagy elismerésben részesült könyv megdönthetetlen adatokkal mutat rá a mai úgynevezett nyomásos gazdálkodás káraira, veszteségeire a nadrágízíjjakrahasogatoitsprő földparcellák miatt egyedüli orvosság gyanánt a tagosítást jelöli meg Füzesabony részére. Egyébként meg kell még említenünk, hogy hétfőn délután megjelent Füzesabonyban Krisztián Imre kápolnai kisgazdakép- viselő, akinek kérésére egybegyűltek a tagosítást ellenző gazdák. Krisztián Imre világosan bebizonyította, hogy a tagosítás áldásos lesz minden tekintetben. A nyugalom azőta helyre is állott és meg is marad, ha illetéktelenek újból bele nem avatkoznak a község nagyfontosságű ügyébe. Kiutasították a Coty-gyár budapesti ügynökét a dreguisták társasvacsorájáról. A budapesti droguisták csütörtökön este tartották szokásos havi társasvecsorájukat az egyik belvárosi étteremben, amelyen Hedvig Ferenc gyógyszerész, a francia Coty-cég budapesti képviselője az elnök szavai után szólásra jelentkezett. Hedvig azonban alig mondhatott néhány szót, a Bzenvedélyes felháborodásnak olyan vihara tört ki, amely a francia gyár ügynökét elhallgettatta. Balogh Gábor, a droguista testület díizel- nöke a banketten megjelent másfélszáz magyar droguista helyeslése közben megvonta a szőt Hedvig Ferenctől, aki megazé- gyenülten hagyta el a termet. — 6.000,000 bacillus van egyet- len légy lábain; egy amerikai tüdős mutatta ki lelkiismeretes kutatásai során, hogy ezt a töméntelen mennyiségű bacillust hordja magával egyetlen légy. Az élet rémregénye A dúsgazdag amerikai rokon kálváriája a szegény rokonoktól az őrültek házáig. Kál, szeptember 28. Tizenkét szép szál jegenye áll glédában a kál—kápolnai vasútállomás mögött. A komor jegenyék égbekapaezkodő lombjai szinte elrejtik a szem előljja mögöttük meghúzódó szálloda-vendéglőt. Pedig erről a szállodavendéglőről sok szó esik az alábbi elbeszélésben. Ott kell kezdenünk, hogy Szme- tanovics Eszter három hónappal ezelőtt, tizennyolc év után visszatért Amerikából szülőfalujába : a szabolcsmegyei Béltelek községbe. Szmetanovics Eszter erszényében bőven volt a dollárból és ámbár szép ház és szőlő maradt örökségül szülei után, elhatározta, hogy pénzének egy részét befekteti és tanyabirtokot vásárol. Nővére azonban lebeszélte erről a tervről és adott neki »jobb« tanácsot. Erre a »jobb« tanácsra Szmetanovics Eszter Kál községbe utazott, de előbb Nyíregyházán magyar pengőkre váltott át kb. tieenötezer dollárt Majdnem kilencvenezer pengőt kapott érte. Kálban özv. Kelemen Jőzsefnétöl negyvennégyezer pengőért megvásárolta a vasútállomás mögött lévő vendéglőt és szállodát. Szmetanovics Esztert a nővére összehozta egy feldebrői származású asztalossal: Plősz Istvánnal. Szmetanovics Eszternek azt mondotta a nővére, hogy neki a férje után rokona a Plősz István ős felesége, adja nekik bérbe a vendéglőt és szállodát. Szmetanovics Eszter, mint az alábbiakból is kitűnik, könnyen hívő és gyenge akaratú nő, s így szép ígéretekre meg- fogadta a testvéri tanácsot. A szerződés szerint Szmetanovics Eszter tíz évre bérbeadta a vendéglőt Plősz Istvánnak és feleségének. A tulajdonosnő a bérlőktől csekély bérösszeget, de lakást és teljes ellátást kap. A rokonok között azonban rövid ideig tartott a jő viszony. Szmetanovics Eszter megtudta, hogy Plősz István asztalosnak nem felesége a társnője, hanem csak vadházactársa. Közben a dúsgazdag amerikai rokont a saját nénje elcsalta Debrecenbe különféle bevásárlások ürügye alatt. Csellel fölvezette egy épületbe és Szmetanovics Eszter csak amikor vstköztetni kezdték, akkor vette észre, hogy az őröltek házában van, ahová saját nővére vitte. Több napon át tartott a megfigyelése. Az orvosok végül is belátták, hogy teljesen épelméjű nő és el- bocsájtották az elmegyőgyinté- zelből. Visszautazott Kálba. A tulajdon vendéglőjében, illetve lakásán drága amerikai bőröndjeit, koffereit feltörve és nagyrészt üresen találta. Ékszerei, gyöngyei, briliánsai nagyértékű fehérneműi és drága ruhái eltűntek. A szerencsétlen Szmetanovics Eszter felelősségre vonta a bérlőket, majd feljelentést tett a csendőrségnél. Sorsa azonban egyre szomorúbb lett a vendéglőben, végül már nem is a szobájában, hanem a moső- konyhán kellett étkeznie. Ruhái, holmijai egyra tűntek, fogytak és a magával hozott nyolcvan pár finom harisnyából csak két pár maradt meg neki és megtörtént, hogy lyukas harisnyában kellett neki bemsnnie Egerbe. A napokban még szomorúbb eset történt Szmetanovics Eszterrel. Egyik estén leitatták, eszméletlen állapotban kocsira tették és bevitték Egerbe az irgalmasnő- vérek elmegyógyintézetébe azzal, hogy őrölt és szabadon nem járhat. A már másodszor is az őrültek házába erőszakolt nő idegeit nagyon megviselte a sok szenvedés és kevés híja volt, hogy valóban bele nem őrült, amikor arra eszmélt, hogy másodszor is a bolondok házába vitték rokonai. Dr. Szilágyi József kórházi orvos mindenre kiterjedő gondos figyelme néhány nap alatt felismerte, hogy Szmetanovics Eszter milyen borzalmas kegyetlenséggel jutott az élőhalottak házába és az emberies gondol- kozásű derék orvos nyomban intézkedett, hogy a szerencsétlen üldözött mint épelméjű, azonnal elhagyhassa a szomorú kórházat. Azőta már nem a vendéglőben, hanem Kál község egyik gazdájának házában lakik a szegény gazdag Szmetanovics Eszter. A megkínzott nő borzalmasan sötét részleteket mesél el a kálváriájáról. Hihetetlenül hangzik elbeszélése, mint valami irtózatos rémregény. De ő szomorúan integet, hogy igaz. Mi holnap újabb részletet közlünk 6bből a rém- regényből, de a közigazgatási hatóságok addig is intézkedhetnének az ilyen szerencsétlen nő védelméről. (n. r.) A hazai táblaüveg védelme. A kereskedelmi miniszter figyelmeztette a hatóságokat, hogy 4 mm vastagságig van magyar gyártmányú táblaüveg és igy minden előforduló esetben szigorúan ellenőrizendő, hogy középitkezéseknél csakis magyar gyártmányú táblaüveg kerüljön felhasználásra. A jászközségek villamosítása. A Hatvan-jászberényi magasfeszültségű távvezeték felülvizsgálata. Hatvan, szeptember 27. Tegnap történt meg a Hatvanjászberényi magasfeszültségű {hatvanezer voltos!) elektromos távvezeték felülvizsgálata. Ezen sz üzembahelyezést megelőző felülvizsgálaton Heves vármegye, illetve az itteni államépítészeti hivatal részéről Steiger József főmérnök jelent meg. Ez a távvezeték, amely Salgótarjánból Hatvannak ée a jászközségeknek közvetíti a villamos áramot, tulajdonképpen már egy része annak a nagy villamosítási műnek, amelyet a Salgótarjáni Bánya r. t. tervbevett. A Salgótarjánban, Szolnokon és Csepelen megépítendő villamos centrále ennek a tervnek az alapja. A Salgótarján—Hatvan és Jászberény között felépített távvezeték már belekapcsolódik ebbe a háromszöget képező villamos hálózatba, illetve tervszerűen már egy részét képezi annak. A 60.000 voitos fővezetékről Hatvan község részére irányított áramot 3000 voltosra alakítja át a transzformátor. Nagyarányú lakásépítési akció indul a köztisztviselők részére? A köztisztviselők lakáiépitési ügye újabb fázishoz ért. Az érdekeltségek már régebben érintkezésbe léptek a népjóléti minisztériummal, kifejtették, hogy a köztisztviselőket lakáshoz akarják juttatni azon az alapon, hogy megfelelő külföldi tőkét bocsátanak az építkezők rendelkezésére s ezeknek a hiteleknek a törlesztésére és fedezésére a köztisztviselői lakbérek szolgálnának. E kérdésben Wekerle Sándor pénzügyminiszter a következőket mondotta : — Helyeslem, hogy a köztisztviselőknek lehetővé akarják tenni lakások építését és én a magam részéről a külföldi tőke ilyen irányú felhasználását helyesnek tartom. Tudomásom szerint a népjóléti minisztérium foglalkozik az ügygyei és én, amikor a kérdés financiális részét elbíráltam, már felügyeleti jogomnál fogva is arra fektettem a fősulyt, hogy a köztisztviselők olcsón jő és egészséges lakásokat kapjanak és hogy a kis családi házak ne jelentsenek számukra a mostani lakbéreknél nagyobb megterhelést. Szükségletét mindenkor helybeli iparosnál és kereskedőnél szerezze be!
