Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-09-28 / 223. szám
£löfizetési dij postai szállítással : egg hónapra 8 pengd 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egges szém ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér. * Szerkesztőség és kiadóhivatalt Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám; 11. ♦ Hirdetések# milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak.» Főszerkesztő: Dr. UHBÁN SUSZTÁV « POLITIKAI NAPILAP «► Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOB XL V. év/. 223. szám ❖ Péntek # Eger, 1928. szeptember 28. Védőbeszéd. Porba tiport nemzetünk láng- tzavú védőügyvédje, gróf Ap- poryi Albert fáradhatatlanul küzd Genfben nyolcvankét év lúlyával vállán, de a legyőzhetetlen igazság testet-laiket meg- ifjitő hitével szívében az egyelőre béklyóba vert, lealázott igazság érvényesülése mellett. A népszövetség urainak már sokszor volt alkalmuk Apponyi ékesszőlásában gyönyörködni, de ilyen beszédet, ami kedd este hangzott el a szemfényvesztőkhöz címzett fényes népszövetségi gyülekezetben, még nem hallottak eddig a patriarka korű magyar államfárfiű ajkáról. Apponyi keddi beszéde a legmaröbb vádbeszéd volt, legleplezetlenebb feltárása azoknak az olcsó fogásoknak, trükköknek, rzeaafény- vesztő zsonglőröaködéaek, mely- lyel a népszövetség titkolni és takargatni igyekszik a tényt, hogy olyan kétszínű politikát folytat, mely állandóan békét hirdet, de valójában két részre osztja Európa nemzeteit; győzőkre és legyőzőitekre. Apponyi az emberi méltóság hangján s az erkölcs örök törvényei nevében bélyegezte meg azt a politikát, melyben csak a győzőknek vannak jogaik, azoknak biztonságuk érdekében tank-, léghajó- parkot tartani s a haditechnikának minden egyéb embergyil- kolő szerszámát szaporítani, míg a teljesen leszerelt Magyarországnak azt sem engedték meg, hogy lakosai számára gáztámadások ellen álarcokat készíthessen. Ez a politika nem az erkölcsi kiengesztelődés útja. Egy becsületes nemzetet nem lehet jogi inferioritáaba sülyeszteni s ezt a helyzetet azzal sz indokolással rákényszeríteni, hogy ez a nemzet állítólag erkölcsi inferioritást képvisel. S a legbosszantóbb, hogy azok mernek erkölcsi in- ferioritásaal egy ártatlan nemzetet megvádolni, akik nyugodt lelkiismersttel, világraszóló cécők közepette aláírják a Kellog-féle háborűellenes paktumot s alig két hétre kiderül róluk, hogy a paktummal egyidejűleg háborús és biztonsági egyezséget kötnek egymással, miként az indiszkréi Rendkívüli közgyűlésen tárgyalja j Eger képviselőtestülete az 1929. évi költségvetést Eger, szeptember 27. Trak Géza polgármester szeptember 29.-én d. u. 4 órára rendkívüli közgyűlésre hívta össze Eger város képviselőtestületét. A közgyűlés egyetlen tárgya: A háztartási, a villamosmű, a jóggyári, a vízmű és a csatornázás 1929. évi költségvetésének tárgyalása és ezzel kapcsolatban a csatornadíjak megállapítása. Egerből kapott imaki a szerb rendőrség Miasszonyui Nagybecskerek, szeptember 27. A rendőrség tegnap délután három órakor váratlanul megszállta az itteni Miasszonyunk- ről nevezett római katolikus zárdát és este kilenc óráig senkinek sem engedte meg a zárda épületébe való be- vagy kilépést. Ez idő alatt rendőrök és detektívek kutatták át a zárda minden helyiségét, estéra azonban üres kézzel távoztak és még ciak jelentést sem adtak ki arról, hogy miért történt ez a különös házkutatás. A városban elterjedt hírek szerint az apácáknak imyvek után kutatott a nagybecskerek! Bk-zárdában Egerből kapott imakönyvei után kutattak, amelyeknek egyes szövegrészeit kifogásolják. A szokatlan megszállás és házkutatás nagy felháborodást kelteti Nagybecskereken, annál is inkább, mert a jugoszláv rendőrség immár másodszor jár el ily módon zárdával szemben. Néhány hónappal ezelőtt ugyanis Újvidéken tartottak hasonló módon házkutatást imaköayvek miatt az ottani egyik zárdában, sót vád elá is helyezték Mária Foüxéna ÍÓnöknőt, akit azonban a bíróság jogerősen felmentett. Egymillió hftro szikes f Csonka-Mag Ebből nyolcszázezer holdat meg miniszter szerint. — Mész-isza talajok megjavításának eszköze, környéke riolit-tufa rétegei akció Eger, szeptember 27. Nemcsak a magyar mezőgazdaságnak, hanem az egész ma gyár állam gazdasági életének történetében mérföldkövei jelentő, nagyfoniosságű ez ez akció, amelyet Mayer János föld- mívelésügyi miniszter a szikes- talajok javítása terén megkezdett. A földmívelésügyi miniszter szerint--mmBummmsssaasxse xsmssassaasseassssm aap m százezer hold “öld van yarorszagon lehet javítani a földmívelésügyi p vagy riolit-tufa-por a szikes — Óriási szerepe lehet Eger ‘elhasználásának a szikjavítási ban. egymillió háromszázezer katasz- trálfs hold területű szikes föld van Magyarországon. — Ebből nyolcszázezer hold a megjavítható terület. A földmívelésügyi minisztériumnak az a célja, hogy állami pénzen végezteti e! a szikes talajok megjavításának kísérleteit és azután a magántőkére bízza a tapasztalatok hasznosítását. ciő folytán napvilágra jutott angol—francia háborús szerződésből kiderült. Márványtáblára kellene vésni örök emlékezetül a mi Apponyink 1 ragyogd szavait, de a mai összetételű Népszövetség még nem érdemli meg ezt a márványtáblát díszéül. Előbb az erkölcsi igazság s megértés légkörének kell bevonulni a külsőben oly cifra genfi palotába. _A ezikjavíkás mai módszere a következő: Mélyszántással, lehetőleg traktorral feltörik a talajt és arra úgynevezett mésziszapot vagy szénsavdús mészport szórnak. A mésziszapből három vagon, a mészporből másfél vagon kell egy hold főidre. A költségvetésbe 2 620.000 pengőt vettek fel ezikjavítási kísérletekre. A földmívelésügyi miniszter 30.000 vagon mészpcr szállítására kiírt pályázatát a Talajmívelő r.t. nyeríe. A föld- mívelésügyi miniszter felhívására 90 községből 253 birtokos és bérlő jelentkezett, akik 2700 hold mészizegény, kötött, szikes szántóföldnek mészporral való ellátására kérték az állami kedvezményt. A talajjavítás költsége holdanként 250 pengőt tesz ki, de ebből 170 pengőt az állam visel: a mészpor, szállítás, szakértők stb. nyújtásával. A mészpor vagonja 48 pangójába kerül az államnak. Érdekes, hogy ezelőtt 100 pengőbe került egy vagon mészpor, da a szállítók versenye lenyomta az árakat. Kilátás van azonban arra is, hogy az eddigi nagy költségeknél jóval olcsóbban is lehetséges lesz. Rájöttek ugyanis arra, hogy az Eger környékén óriási tömegekben található ríolit-tufa porrá törve Ugyanazt a szolgálatot teszi a szikes talajok megjavításánál mint a mészpor vagy mészi8zap. Állítólag a kísérletek a tufa-porral több helyen eredménnyel kecsegtetnek és az andornaki tufa művek már szabadalmat is kértek a tufapornak a szikes talajok javításánál való alkalmazására. Ez esetben az Eger környékén hatalmas rétegű riolittufa iránt óriási érdeklődés fog megnyilvánulni és a nyolcszázezer hold területű szikes föld megjavítása nemcsak a csonka országnak hoz űj gazdasági konjunktúrát, hanem boldoggá teszi Egert és környékét is, mert az Egér- patak völgyében a riolit tufapor előállítása és nagyarányú szállítása űj, nagy gazdasági konjunktúrát hozhatnak e környék földtulajdonosaira és szegény lakóira i».
