Egri Népújság - napilap, 1928/2

1928-09-27 / 222. szám

4 Előfizetési di) postai szállítás­sal: egg hónapra 5 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- * nap 24 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatalt Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések ♦ milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ főszerkesztő: Dr. ORBÁN ÖÜSZTÁV * POLITIKAI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOH XL V. évf. 222. szám ♦ Csütörtök ♦ Eger, 1928. szeptember 27. Eger képviselőtestülete az új kir. Ítélőtábla felállítása ellen Erlach Sándor dr.: »Szerencsétlen, hogy az uj minisztériumok mellett még üj ítélőtáblát is kreáljunk.» A magyar városok sorsa. A megy&r közigazgatási jog új elrendeződése kútzőbön van ■ úgy lehet, hogy sokkal hama­rabb, mint gondolnod, a parla­ment elé kerül a közigazgatási reformjavaslat. Új eszméit ■ a jelen állapottal szemben fenn­álló változásait annak idején már bejelentette a közvéleménynek a belügyminiszter, azonban a ma­gyar közélet sajnálatos fásult­sága folytán sem a javaslatnak tényleg sikerült reformjai nem arattak oly zajos tetszést, amit a kompiláiorok elvártak,másrészt a veszélyesebb és sikamlősabb részek sem részesültek abban a jogos kritikában, melyet pedig a magyar alkotmány szilárd bás­tyáit féltők részéről megérdemelt volna. Most foglalkozott végre egy illetékes fórum: a magyar váro­sok Miskolcon ülésező kongresz- szusa a javaslatnak a városok­kal foglalkozó részével s bizony megállapította azt, hogy ez a reformjavaslat nem oldja meg a közigazgatás általános reformját, amit pedig megold, azt rosszul oldja meg. Ugyanis a városok oly szerves közigazgatási refor­mot várnak, mely a városok fej­lesztésére alkalmas s nem szo­rítja bele feltétlenül az amúgy is megszabdalni kívánt, szabad életmozgásában megbénított vár­megye kereteibe. Az új javaslat a városokat egy kalap alá hozza a megyék­kel, holott a város folyton fej­lődő, lüktető, produktiv közös­ség, melynek a megyétől eltérő műszaki, üzemi, szociálpolitikai stb. problémái vannak. Ezért a városok azt kívánják, hogy az 1912 : 58. t.-a-ben elrendelt külön városi törvényjavaslat terjesz­tessék a törvényhozás elé. Ennél azonban sokkal súlyo­sabb és alkotmányjogilag köny- nyen végzetessé válható hibája a javaslatnak, hogy a megyét és várost egyaránt teljesen meg akarja fosztani önrendelkezési jogától. Ugyanis a városi tanács helyére a mindenhatő kisgyűlés kerülne, melynek negyedrészét a főispán nevezi ki, az örökös ta­gok meghívására vonatkozó elő­terjesztést szintén a főispán te­Eger város képviselőtestüle­tének legutóbbi közgyűlésén NemeC8ek Aurél előadó ismertette az egri ügyvédi kamara tiltako­zását a miskolci kir. ítélőtábla felállítása ellen. Erlach Sándor dr. indokolta meg ezután részletesen az indít­ványt. Minden eszközt meg kell ragadnunk, — mondotta — hogy az új kir. ítélőtábla terve meg- hiűsíttassék. Heves vármegye legnagyobb része, a hevesi, a hatvani, a budapesti járás köz­vetlen közelébe esnek a főváros­nak. Ennek a vidéknek nagy sérelme lenne az, ha a miskolci táblához csatolnák. De szeren­Eger, szeptember 26. A Hevesmegye székvárosával szomszédos borsodmegyei két község: Kistdlya és Andornak, régóta panaszkodik azon, hogy bár úgy közgazdaságilag, mint a közigazgatási és kulturális kapcsolatokban Hevesmegyéhez, illetve ennek székvárosához, — Egerhez állnak legközelebb, — mégis Borsodmegye közigazga­szi meg, a közigazgatási gya­kornokokat a belügyminiszter nevezi ki, a kormánynak nem tetszőén működő törvényhatósá­gokat a belügyminiszter saját hatáskörében feloszlathatná stb. Ha a javaslat ily formájában törvényerőre emelkedne, ez a városi autonómia halálát jelen­tené. Ilymődon lassan kipusz­tulna a társadalomból a közér­dek tisztelete, megszűnne az ön- kormányzat öntudatos és füg­getlen akaratnyilvánítása és meg­dőlne a törvényhatóságok alkot­mányvédő szerepe. Természetes következménye csétlen az ítélőtábla eszméje más szempontbői is. Szerencsétlen, hogy az új minisztériumok mel­lett még új ítélőtáblát is kreál­junk ! Egyébként pedig, ha si­kerül a Rothermere-akciő, Kassa visszakerül és akkor Miskolc a kassai ítélőtáblához fog tartozni. — Méltőztassék felirni az igazságügyi miniszterhez, hogy még akkor sem, ha felállítanák az űj kir. Ítélőtáblát, semmiesetre sem csatolják el Egert és Heves­megyét a budapesti kir. ítélő­táblától. Az indítványt egyhangúan el­fogadta a közgyűlés. tása alá tartoznak és ez az ál­lapot igen nagy hátrányára van a két községnek. Ugyancsak hasonló a hangulat a szintén szomszédos Ostoros községben is. Mint értesülünk, most komoly mozgalom indult meg abban az irányban, hogy ezeket a falvakat kivonják Borsodmegye közigaz­gatása alól és Hevesmegyéhez csatolják. lesz az autonómiák megcsonkí­tásának a bürokratizmus túlten- gése. A bürokratizmus kellemet­lenségeit csak a nyilvános kri­tika alá tartozó autonóm testü­letek tudták ügy ahogy mérsé­kelni. Ha azonban megszűnik a polgárok kritikai joga, félős, hogy valaha is mérsékelhető lesz ez az idegekre menő baj. Reméljük, hogy a közigazga­tási javaslat tárgyalásánál figye­lembe fogják venni a városok kongresszusának megjegyzéseit és panaszait, hogy ezáltal a ma­gyar városok sorsa életképes kerékvágásba terelődjék. Nemcsak Hevesmegye közi­gazgatását, hanem magát Eger város közönségét is élénken ér­dekli ez a mozgalom. Úgy Kis­tdlya, mint Andornak és Osto­ros, évszázadokon át szoros vi­szonyban állottak Egerrel. Tör­ténelmük is Hevesmegye szék­helyéhez fűzi őket, de gazda­ságilag is erős a kapcsolat. A mai helyzete ezeknek a közsé­geknek szinte nevetségesen kel­lemetlen a közigazgatás szem­pontjából. Ha törvény elé men­nek, ha a közigazgatási fóru­mokhoz fordulnak ügyes-bajos dolgaikban, nem jöhetnek az alig néhány perc távolságra fekvő Egerbe, hanem hevesme­gyei területen át Mezőkövesdre vagy Miskolcra kell utazniok, nagy költséggel és fáradsággal. Ami pedig a gazdasági indoko­kat illeti, ezek a községek Egerből élnek és Egerben érté­kesítik terményeiket. A tejgazdaságnak, meg a hí­res andornaki tufaműveknek is hasznára lenne a csatlakozás. Ezek a községek az Eger és Vi­déke Tej szövetkezetnek tejgyüjtő állomásai. Az andornaki tufamű­vek ipartelepét pedig szintén Egerből adminisztrálják. Bor­sodmegye bizonyára a közgaz­dasági szempontból oly nagy- fontosságú tufaművek miatt is ellenezni fogja Andornak ide- csatolását. Hiszen az itteni riolit- tufa művek után tetemes adó­bevételhez jut Borsod, másrészt pedig — az újabb megállapítá­sok szerint igen nagy jövő vár a tufaművekre. Az andornaki tufa-ipartelep iránt ügy a belföldön, mint Európá­ban igen nagy érdeklődés nyil­vánult meg a szakkörök részé­ről. Nemcsak Európából, hanem már Amerikából is jelentek meg itt szakemberek a tufa-tégla ipar tanulmányozására. Ebből a szempontból is fontos lenne, ha Hevesmegye és Eger város részéről komoly támoga­tásban részesülne az elszakadási akció. Nem lehetetlen, hogy Bor­sodmegye és Hevesmegye jő szomszédi viszonyára való te­kintettel sikerre vezetnének a kölcsönös jóakarat és megértés jegyében meginduló tárgyalások. Kistálya, Andornak és Ostoros el akarnak szakadni Borsodmegyétől Hevesvármegye szívesen fogadná a csatlakozást. — Hevesmegye közigazgatása alá kerülnek a hires andornaki tufamüvek.

Next

/
Thumbnails
Contents