Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-09-18 / 214. szám
1. 2 iiniiU I mini mu u mi ifnagrrr-irrrr "r-r-^^**a*-**ar:*a*: nek lelkében él a szeretet a minden jó és nemeinek kútforrása: a katholikus hit iránt, Krisztus királysága iránt, amelyhez ragaszkodni annyi, mint az élet boldogulásának alapjaihoz ra- gaizbodni. Erre int bennünket a legfőbb pásztor. — Amidőn én tavasszal a magam köteles hódolatét bemutattam Őszentsége előtt és hallottam ajkáról szokat a szavakat, amelyekből meleg érzés áradt a magyar nemzet felé, felhatalmazott engem a Szent Atya, hogy mindazokra, akik az Ű hívei között apoitoli munkát végeznek, az Ö áldását adjam. — Legyen a jóakaratű hívek törekvésén az Isten áldása a mai nap nagy művén, hogy az maradandó nyomokat hagyjon maga után! Szűnni nem akaró taps és éljenzés zúgott föl az érsekfő* pásztor fennkölt szavaira. Majd a dalkörökkel együtt a pápai himnuszt énekelte a közönség. Kriston Endre püspök, a Katholikui Népszövetség hevesmegyei szervezetének elnöke, lépett ezután az erkélyre és magasan szárnyaló, költői lendületű beszéddel nyitotta meg a katholikui népgyűlést. A piupöknek meleg ovációval fogadott szavai után Hsdry Lőrinc dr„ Heves vármegye főispánja emelkedett szólásra és beszédében a következőket mondotta : — Igen tisztelt katholikui gyűlés, kedves katholikus testvéreim! Abból az alkalomból, hogy a Katholikui Népszövetség Eger városában tartja népgyűlését, örömmel üdvözlöm a Ka- tholikus Népszövetség vezéreit éa a vármegye közönsége nevében szivem melegével üdvözöllek titeket, katholikui testvérek. Á hadgyakorlatoknak ideje van most. Bemutatása az erőknek. Bemutatása és megismerése mindazoknak a vezéreknek és harcosoknak, akikre a veszély pillanatában számítani lehet. Vannak azonban olyan gyakorlatok is, ahol az ellenfél formaruhájában ellenséget játszanak és élessel lőnek reánk. Mi a mi kötelességünk e támadásokkal izemben ? A mi hitünk itteni eredetű és ez nekünk felségei nyugalmat ed. Minekünk nincs szükségünk fegyver-csör- íetéire. Aki ma ebben a csonkaországban a felekezetek között egyenetlenséget szít, nem tesz jó szolgálatot sem önmagának, sem hazájának, sem felekezetének. Éppen ezért nem lesz ez a katholikui nap harci játék. Erősítsük egymásban a katholikui öntudatot ! Csak akkor tud a mi óriási fölényünk mások előtt is tiszteletet, tekintélyt páránEGRI NÉPÚJSÁG n i ii i ............... i mi .............. mu win mii in in mi inni ii d őlni, ha minden emberben él és cselekszik a katholikui öntudat. Megelégedéssel látom itt ezt a szellemet és tudom, hogy e falak között, hol minden a régi katholikui magyar hagyományokról beszél, a kaiholikus napon rajta lesz a Mindenható áldása. (Éljenzés és taps.) Trak Géza, Eger város polgármestere lépett ezután az erkélyre és Eger város közönsége nevében meleg szavakkal üdvözölte a kaiholikus népgyűlés közönségét, hálás szívvel és hódolattal köszöntötte az érsekfőpásztort, majd lelkesedéssel üdvözölte a katholikui élet vezéreit, akik e gyűlésen messze- hangzó szavaikkal megmutatják a békülés útját. Ernszt Sándor prelátus országgyűlési képviselő, a keresztény gazdasági és szociális párt vezére emelkedett ezután szólásra és többek között ezeket mondotta: — Benn a timplomban a katolikusok egyetértenek, de kinn az életben nem tartunk össze. A katolikusokat minduntalan támadják ée nem véletlenül, ha- nem megfontoltan, mért a ka* tholikus közvélemény nem az az erő, aminek lennie kellene. Ha azt látom, hogy a régi ellenségek a régi táborból sokan támadnak bennünket, nem vehetem el a jogát másoknak, de kaiholikus testvéreimet arra kérem, őütsük meg egymást és nézzünk szemébe ezeknek a támadásoknak. Ha én a múltra gondolok, itt Egerben, ahol óriási történelmi emlékeit látom a magyar katholicizmusnak, föl kell kiáltanom : Ki lehet elsőbb Magyarországon, mint a kaiholikus ember, a ka- tholikus püspökök, a kaiholikus érsekek? Itt az egri vár mutatja, milyen kötelességeket teljesítettek a katholikus püspökök a hazával szemben. Az a hatalmas nagytemplom tanti reá, hogyan teljesítették kötelességeiket főpapjaink az Istennel szemben. Az óriási főiskola, ez a cső dálatosan szép egri Lyceum bizonyság reá, mit tett a katholikus főpapság a magyar tudományért. (Úgy vanl Éljenzés!) — A háború előtt elég erővel figyelmeztettük a nemzetet a következő bajokra és az idő igazat adott nekünk. A háború után békét ás rendet teremtettünk. Magyarországnál ma rendezettebb állama nincs Európának I Hitet adtunk az embereknek a magyar jövőbe. A szántóföldek egynyolcad részét szétosztottuk a szegény emberek között, ezernyi iskolát építettünk s a kórházaknak és szanatóriumoknak egész sorát emeltük. És nem fogunk megállni. A'nemzet jövőjéért dolgozunk tovább. Egyik legelső feladatunkat képezi, hogy a legszegényebb emberek megélhetését agg-korukra biztosítsuk. Mindezekhez semmit sem kérünk tőletek, csak egyetértést. (Hosszantartó éljenzés és taps.) Haller István v. kultuszminiszter, az egri kerület országgyűlési képviselője többek között a következőket mondotta nagy tetszéssel fogadott beszédében: — Azt mondják a bajban levő embereknek, hogy most már új próféták után kell járni, mert a régiek nem tudnak orvosságot nyújtani és utasítják a szegény embert a szociálietákhoz, a kommunistákhoz. Ez bizony rossz tanács. Mert az új próféták nem gyógyítanak és mert nem tudnak segíteni, úgy tesznek mint a pelikán, de nem a maguk, hanem a mások mellét tépik. Éppen ezért vissza kell térnünk a a régi mesterhez, a régi tanítóhoz. Nem hiába mondják: régi jő idők. Valóban jobbak voltak ezok az idők, mert jobbak voltak az emberek. Krisztus urunk nem azt hirdette, hogy mások haljanak meg, hanem Ő halt meg értünk a Kálvárián. Cirkuszokon, máglyákon, vőrtanűsá- gon, kínszenvedésen át vezetett a kereszténység útja. De a kereszténység csak ment tovább a maga útján éa egyik oldalon templomok, iskolák épültek, a másik oldalon béke, megelégedettség és jólét termett a nyomában. — Nsta kell messze mennünk, csak Eger történetét nézzük. Itt még Szent István király idejében megépült az első katedrális, már 700 évvel ezelőtt letelepedtek itt a francisis árusok. A török hódoltság idején Gyöngyösről jártak Egerbe lelki vigasszal a derék ferencesek. A török kivonulása után a püspökök építették újjá a várost. Bir- kőczy püspök nagy építkezései után 1765 ben Eszterházy püspök felépítette Egerben a magyar egyetemet. 1828-ban Pyrker érsek állította fel Egerben Magyarország első r. katb. tanítóképzőjét. Bartakovicc érsek behozta ide az Angolkisasszonyokat. És ma nem az egyháznak köszönheti-e Eger annyi iskolájának felépítését? Nem a mai érsekfőpásztornak köszönheti-e Eger aünyi új palotájának felépítését? — Ma, —mondja az ellenfél — a r. kath. egyház a gazdagoknak az istápolója és nem a szegények mellett áll. Nem! Az Egyház sohasem változik. Hisz éppen azt vetik szemére a katholicizmusnak, hogy ma is az, ami 2000 évvel ezelőtt volt. Az 1928. szeptember 18. Egyház ma is szt a munkát végzi, amit 2000 év előtt és templomok, iskolák, kórházak teremnek munkája nyomán. —■ É* nekünk katolikusoknak ragaszkodnunk kell minden intézményünkhöz, a Líceumtól, annak főiskoláitól kezdve a legutolsó, a legkisebb elemi iskoláig! Semmit sem adhatunk fel, sem iskolát, sem mást, mert Magyarországon a katholikus egyház jobban betöltötte hivatását a közoktatás terén, mint maga az állam! (Ügy van! Úgy van! Hosszantartó taps és éljenzés.) Az állam csak hálás lehet az egyháznak. — Nem áll, hogy a szegény embert nem istápolja az Egyház. Az Egyház nem ítéli el a vagyont, de kárhoztatja azt, ha valaki nem tudja, hogy a gazdagság mire kötelez. A vagyont Krisztus szellemében kell felhasználni ! Az Egyház kárhoztatja azt, aki visszaél a vagyonnal és elnyomja a munkást. Gróf Károlyi József országgyűlési képviselő mondotta el ezután beszédében a következőket: — Ne szálljunk vitába azokkal, akik nyelvöltogetéssel támadnak reánk. A méltóságnak, az apai hatalomnak tekintélyével lépjünk fel ezekkel szemben. — A katholikus egyházzal ellenséges irányban, katholikuselle- ne8en tanították eddig a magyar történelmet. Nekünk mindig a polgárháborúk vezérei voltak a nagyhőseink. — Éa most tanulmányozom ezt a történelmet és kezembe került egy spanyol tábornoknak, a pápa egyik tábornokának könyve. A könyvet 1703 ban adták ki, tehát nem lehet azt mondani, hogy utólag írták. Ebben a spanyol könyvben elmondja a tábornok,- hogy Budavár visszavételénél annak idején a húszezer katona közűi csak hatezer volt a magyar, a többi a pápai hadsereghez tartozott. — A soproni ée a győri ezre- dekhez tartozó magyar csapatok a támadásban nem akartak részt- venni, mert az ostromlott vár bástyáján magyarűl beszéltek a védők. A könyv szerint ezek kálvinista magyarok voltak. (... tuerunt Calvini.) Szabadkán szintén az volt a helyzet, hogy a magyarok, akik kálvinisták voltak, a felszabadító keresztény seregek elől elmentek a törökökkel együtt a városból. Ezért kellett idegeneket betelepíteni sok helyre és idegenekre bízni a közigazgatást, ami később a Rákőczi-féle felkelésre vezetett. — Nekünk Pázmány Péterről,
