Egri Népújság - napilap, 1928/2

1928-09-16 / 213. szám

Előfizetési díj postai szállítás­sal: egu hónapra S pengd 20 fillér, neggedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- $ nap 23 fillér.« Szerkesztőség és kiadóhivatal i Eget, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések ♦ milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ A H A 24 főszerkesztő: Br„ ORBÁN GUSZTÁV > POLITIKAI NAPILAP * Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOK XL V. év/. 213. szám * Vasárnap * Eger, 1928. szeptember 16. Befejeződött a zárógyakorlat A meghívott társadalmi előkelőségek is végignézték a Pünkösd-hegy elfoglalását. Ä lelki erők Az isteni gondviselő« útmuta­tásába vetett hitünk mondatja velünk, hogy nem puszta vélet­len a fegyveres erőnek s a lelki erő fegyvereseinek időrendben oly egymásután való felvonulása Eger utcáÍD. Eger környéke sz idei nagy katonai gyakorlat színtere volt. Barnapiros arcú magyar fiúk masíroztak végeláthatatlan me­netben, fegyvereik hegyén tán­colt a jövő reménység sugara; a testvért nézők szíve hango­sabban dobbant meg látásukra: maroknyi hadseregünk keményen éli a hűség, a hazaszeretet s a vitézcég vártáin. Átvonulnak ütemesen, dobpe­regve, víg zeneszóval. A tisztek valahol térképeik fölé hajolnak, parancsok jönnek-mennek, hadi- rendek 8lakulnak, ágyúk dörög nek, rohamra fújnak s a nagy gépezetnek minden pici srófja pontosan tudja a kötelességet. S alig hogy elhal a szellő szár­nyán a trombitasző, újabb csa­patok jönnek, új hangok kava­rognak a meghatóan sejtelmes szeptemberi levegőben. Nem kürt­szó, de ájtatos zsolozsma fosz­lányait hozza felénk az őszi szel­lő. Egy új hadsereg jő minden­felől, fáradtan, nagy terhekkel megrskodtan, de az életöröm s alázatos isienszeretet tiszta láng­jaival a szemekben. A lelki erők hadgyakorlatára messze földről egybesereglö katholikus hívek akarnak itt egyesülni az egri katholikus lélektömegekkel, hogy diadalra vigyenek egy magasz­tos ügyet: sz egri katholikus napseregszemléjének «zentügyét. Nem hisszük, hogy akadna botor ember, aki kétségbevonná a katonai gyakorlatok fontossá­gát és szükségességét. Mert hiá­ba van kiképezve az egyes em­ber a legkitűnőbben, hogy mi a tennivalója sorsdöntő pillanatok­ban, ha a részek munkáját a gyakorlat tüzében ki nem pró­bálják a harmónia szempontjá­ból. Ép így vagyunk az ország minden részén megismétlődő ka­tholikus seregszemlékkel is. Hiá­ba élünk itt is, ott is példás hit­életet, hiába lobog a bit lángja csöndes tűzhelyek mélyén, ha egyszer-egyszer táborba nem széliünk, nem vesszük számba erőinket egymás erősítésére, a kishitű csüggedők bátorítására, s a rontásunkra törő ellenségek megfélemlítésére. Sokaknak bizonyára nem tet­szik sz ilyesfajta hadgyakorlat. Vöröseknek, radikálieőknak, sőt a legutóbbi idők szomorú ta­pasztalata szerint egynémely Orle-kongreiszistááknak szálka hadgyakorlata a szemben mindenféle katboii- kus megmozdulás. Hiszen eddig még nem volt katholikus élet­megnyilvánulás, melynél az u. n. »magyar sajtó« 90*/»-a a fontosat el nem hallgatta, a lényeget el nem sikkasztotta s a valót ki ne forgatta volna, ahogy éppen el­tompult szájvízének megfelelt. Szerencsére a magyar kaího- licizmui nem kérdezi meg sen kitől sem aktivitásának mérté­két, csakis saját meggyőződésére hallgat. A katholicizmus imma­nens erők és értékek foglalata, mely nem függ attól, hogy mit mond emez és mit állít amaz, s amely tudja, hogy nélküle a had­sereg fegyvere nádczál, a kul­túra üres máz, az egyén a sár­hoz kötött, a nemzet élete pedig ingoványbán tévelygő. Ha talán az elmúlt két évszázad egocent ribu* vüégnézet-'obződása ho­mályba látszott vonni azt a tényt, hogy a katholicizBQul? az erköi esi, a szellemi s a nemes érte­lemben veit anyagi fejlődésnek legfőbb tényezője volt bét évez­reden keresztül, ez nem bizo­nyítja e tény belső igazságának hiányát, minthogy a világháború szörnyű világosságánál látóvá tett szemek előtt ismét felderen­gett ennek, fénye. Épen ezért van szükség az ellenséges támadások pergőtüze közepet e, gúny, rágalom és le­kicsinylés fegyverhasználata da­cára seregszemlére, a felismert igazság mellett való bátor hit­vallásra. Nagynevű, kipróbált vezérek jönnek le ilyenkor kö zénk b kidolgozott terv szerint csoportosítják a különféle fegy­vernemeket. Az egyik a hitélet mélységeiben s magasságaiban mutatja meg nekünk a tündöklő izépséget, a másik a szociális feladatok krisztusi értelmezésé­vel felolvasztja bennünk az em béri jóságot, a harmadik éles elmével zúzza össze az ellenfél eszméit s állítja elénk a tiszta igazságot, hogy azután felma- gasztoiulva, megindítva és meg­győzve mindnyájan, kicsinyek és nagyok, férfiak és nők, a sok kincsért hálát adva, alázatos szívvel boruljunk le a Krisztus- király fönsége előtt. Egriek, tegyük lelkünket por- hanyőssá a kegyelem áldott eső­jének befogadására ■ vegyünk mindnyájan részt egy szívvel- lélekkel a lelki erők szép had­gyakorlatán. Dr. Urbán Gusztáv. Ha sikerült felvételei lesznek az egri kath. nagygyűlésről, küldje be a Nemzeti Újságnak (Budapest V., Honvéd u. 10.) Eger, szeptember lő. A magyar királyi honvédség ezidén a tavalyihoz hasonlő sze­rény keretek között tartotta meg őszi zárő-hadgyakorlatait, me­lyeknél a fennálló alacsony lét- számviszonyok miatt, az egymás ellen küzdő vegyes dandárok általában csak egy-egy tüzér­séggel megerősített gyalogezre­det tudtak egymással szembe­állítani. Valamivel szélesebb keretek között folyt le szeptember 14.-én és 15.-én Eger környékén a miskolci és debreceni vegyes dandár záró-gyakorlata. E kőt vegyes dandár csapatai­ból egy gyenge hadosztályt ala­kítottak, melyei egy, a budapesti és a nyíregyházai husszárazrö dekből összevont -lovasdandár erősített meg. Az ekként megalakított harc- cioportok feladata az volt, hogy az Eger völgyében észak felől délnek előretörve az Eger vá­rosától délre egymással harcban álló főerők küzdelmébe döntően beavatkozzanak. Az említett fő­erők természetesen csak feltéte­lezettek voltak, s csak az ellen­séges fő8rök északi szárnyát jelezték gyenge katonai osztagok. A feltevés szerint a támadó csoport (ez a sapkáján kék jelzőst viseli), melyet Horváth Lászlő tábornok vezetett, Bélapátfalváról indulva már pénteken reggel megkezdte előnyomulását Eger felé, hogy e város környékén mérkőzzék a vődőcsoporttal, — melyet Görgey Miklós ezredes vezetett—, s azt lehetőleg vissza­szorítsa. A döntő ütközet Kerecsend és Egerszalók között játszódott le s legérdekesebb mozzanata az egész terepet uralő Pünkösd-hegy elfoglalása volt. Ennek a hegynek birtokba­vétele el is döntötte az ütközet sorsát, még pádig a támadó fél javára. A Pünkösd hegyen és a vele összefüggő tereprészeksn felál­lított védőállások megközelítése a pénteken végbevitt felderítés ős előnyomulás után, szombatra virradó éjjel megtörtént. így szombaton hajnalban megkezdő­dött a támadás. Horváth tábor­noknak négy katonai tudással és bámulatos körültekintéssel irányított csapatai mindent el­söprő lendülettel kezdték meg a döntő támadást. A számban jó­val csekélyebb, de védelmi állá­séiban kitünően elhelyezett el­lenfél szívósan védekezett. Gép­puskák kattogása, ágyúk dübör­gése, egy-egy rohamozó csapat «Hajrá !» kiáltása mellett szinte percről-percre érdekesebbre vált a helyzet a támadó és védő fői között. Reggel hat óra tájban a Pün­kösd-hegy mér a támadók kezé­ben volt. A védősereg még egy elkeseredett ellentámadással meg­kísérelte a támadás visszalöké- séj, de sikertelenül. Közben a támadó kék csapatok lovassága oldalába, majd mélyen a hátába került a védő-félnek, amely ez­után visszavonult. Gróf Csáky Károly honvédelmi miniszter és bulcsi Jar.ky Ko- ciérd lovassági tábornok, a na. kir. honvédség főparancsnoka e döntő baicok megtekintésére meghívták aképviselőház véderő- bizottságának tagjait, valamint a felsőház katona-tagjait, a két vegyes dandár parancsnoka pá­dig a körletének társadalmi elő­kelőségeit. A meghívottak pénteken este indultak Budapestről az esti sze­mélyvonattal és hajnali négy órakor autón mentek az egri vasútállomásról a Pünkösdhegy- re és innen tekintették meg a mindvégig érdekes mozzanatok­ban bővelkedő főütközetet. A gyakorlatot, amelyet László Mik­lós altábornagy vezetett, a kül­földi katonai attasék is végig­nézték. A gyakorlat után megbeszélés volt, amelyet a honvédség főpa­rancsnoka és a gyakorlat veze­tője tartottak a zárőgyakorlat- ban rászívott tisztekkel. Ezután a Pünkösd-hegytől nyugatra fekvő széles dombon díszszemlét tartott a honvédség főparancs­noka a felállított csapatok fölött. A díszszemle alatt a Himnuszt játszották az ezredek zenekarai. A díszszemle uián a csapatok díszmeneiben vonultak el Janky Kocsárd főparancsnok előtt. A záró-gyakorlat megtekinté­sére a kővetkező előkelőségek érkeztek : Szmrecsányi Lajos dr. belső titkos tanécsos, egri érsek, gróf Csáky Károly honvédelmi miniszter, Znivay Tibor a kép­viselőház elnöke, báró Hazay Samu ny. honvédelmi miniszter, vitéz Csanády Ferenc gyalogsági tábornok, So<5s Károly gyalogsági

Next

/
Thumbnails
Contents