Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-09-14 / 211. szám
nr * ä a *» W. 2 0. R 16 FILLÉR \ Előfizetési tíij postai szállítással: ega hónapra 8 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal s Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11, ♦ Hirdetések« milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak.« fiszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV ♦ POLITIKAI NAPILAP * Felelős szerkeszti: KELEMEN ANDOK XLV. év/. 211. szám ♦ Péntek $ Eger, 1928. szeptember 14. Barát, vagy ellenfél? Ezt a kérdást Németországnak kell felvetnünk, amellyel tudvalévőén a legszorosabb baráti viszony kötött össze bennünket úgy politikailag, mint gazdaságilag. Da az utóbbi időben ez a baráti viszony nem hogy elmélyült volna, mint azt a helyzet logikája kívánja, hanem elmér- gesedeti és pedig gazdasági vonatkozásban, amelyben a németek velünk szemben a fegride- gebb álláspontra helyezkednek. Most már köztudomású, hogy a kereskedelmi szerződéseink megkötésekor hibákat követtünk el, amely hibák a külkereskedelmi mérleg deficitjénél lelhetők fel legszemléltetőbbea. A legnagyobb és legsúlyosabb hiba volt a Németországgal megkötött egyoldalú kereskedelmi megállapodás, amely lehetővé tette a németeknek az összes kedvezmények kihasználását a magyar területre behozott árúknál és viszont egyre lehetetlenebbé tette a magyar árúknak Németországba való bevitelét. így tehát a Németországba való exportunk egyre csökken és a német behozatal ezzel szemben egyre emelkedő tendenciát mutat. Németország ma már a második helyen áll azon államok között, amelyek a legtöbb árút szállítják Magyarországnak e mi nem tudjuk elérni, hogy exportunk lépést tartson az eddigi németországi exporttal. Mezőgazdaságunk úgyszólván semmi hasznát sem látja a szerencsétlenül megkötött német szerződésnek, de Németország, még a cseheket is túlszárnyalva, minden lehető előnyt kihasznál a magyar piacokon. Ezek az állapotok érlelték meg aztán az illetékes tényezőkben azt az elhatározást, hogy a kereskedelmi szerződéseket revízió alá kell venni, vagy pedig föl kell mondani a rossz megállapodásokat és újakat kell kötni, mielőtt még végzetessé nem válik a hiba. És itt jön aztán a legnagyobb bökkenő. Németország hallani sem akar a magyarnémet kereskedelmi megállapodás revíziójáról és makaóiul ragaszkodik a szerződés előnyeinek kihasználásához — ellenérMagyarország előkelőségei és a külföldi katonai attasék is megszemlélik a honvédség záró-gyakorlatát a Pünkösdhegyen Pénteken reggel kezdődik és szombaton délelőtt végződik a zárógyakorlat. Eger, szeptember 13. A trianoni békeszerződés fájdalmasan ciekély létszámú honvédséget engedélyezett Csonka- magyarorizágnak. Mégis sze- münkfénye kell, hogy legyen a kisszámú hadseregünk is, mert magyar, mert a mienk, és bízva bízunk, hogy szükség esetén kis hadseregünk is nagy feladatok megoldására lesz képes, mert a magyar mindig katona-nemzet volt és a magyar vitézséget, az atyáinktól öröklött harci erényeket semmi földi hatalom nem irthatja ki a magyar leikekből. Nemzeti öntudatunkat és a magyar jövőbe vet6tt reménységünket nagyban erősiti annak látása, hogy ha kevesen is, de vannak még magyar katonák, akiknek kezében a Trianon által meghagyott kevés fegyver is félelmetes eszköz lehet az eltemetett Igazság sírjának őrzői ell9n. Büszkeséggel, szeretettel, a testvén érzés melegével simogatja szemünk a magyar katonát, a magyar sors és a magyar jövendő legfőbb letéteményesét, a legszebb, legszentebb nemzeti hagyományaink tovább hordozóját, nemzeti újjászületésünknek, Nagy Magyarország feltámadásának legerősebb biztosítékát. Büszkén, a szebb magyar jövő iránt bátrabb bizakodással néztük napok óta az Egerben és környékén összegyűjtött kicsiny honvédségünknek felvonulását, meneteit, harcedző gyakorlatait. Örülünk, hogy a mi környékünket választották a nehéz, fárasztó gyakorlatok színteréül és fájón gondolunk rá, hogy két nap múlva eltávoznak tőlünk kis helyőrségeikre és nem gyönyörködhetünk tovább napbarnított arcuk biztató tekintetében, dübörgő lépéseikben, a válogatott daliák délceg lovaglásában és újból szomorúan kell éleznünk, hogy milyen kevés magyarnak szabad ma katonának lenni . . . * Az Eger környékén rendezett őszi hadgyakorlatot szombaton délelőtt fejezi be a honvédség. A záró gyakorlat pénteken reggel kezdődik és szombaton délelőtt az Egertől Kereosend felé vezető országút mellett fekvő PQnkösd-hegyen fejeződik be. A zárőgyakorlatot végig nézik: Janky Kocsárd a m. kir. honvédség főparancsnoka, Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter, Algya-Papp Sándor él Gömbös Gyula honvédelmi államtitkárok, az angol, olasz, francia, szerb, román és cseh katonai attasék. Az országgyűlési képviselők szombaton reggel külön vonaton érkeznek Egerbe és innen autókon vonulnak ki a záró- gyakorlat színhelyére. Szombaton reggel a zárőgye- korlatot megtekinti Szmrecsányi Lajos dr. belső titkos tanácsos egri érsek is, továbbá Kriston Endre püspök és az egri főkáptalan több tagja, valamint Hedry Lőrinc dr. főispán, Óko- licsányi Imre alispán és Trak Géza polgármester. Meghívást kaptak a zárőgyakorlat megtekintésére a sajtó képviselői is. Felső Magyarország minden részéből óriási tömegek indulnak az egri katholikus napra Wolf Károly, P. Bangha Béla, gróf Károlyi József, Czettler Jenő, Haller István, Ernszt Sándor az egri katholikus gyűlésen. Eger, szeptember 13. Az egri plébánián mozgalmas élet folyik. Matuszka Mihály apát, kanonok, Eger város plébánosa kezében folynak össze az egri katholikus nap rendezésének szálai. A kanonok plébános a vezérkari főnöke annak a többszáz főnyi rendezőbizottságnak, amelynek szakosztályai egymás után tartják értekezleteiket a plébánián. Egerben még sohasem volt olyan nagy arányú katolikus nap, mint amilyennek ez a mostani ígérkezik. A rendező bizottság felhívására a csonka ország északi határvidékétől le az egri ték nélkül. Hiába minden békéltető közbelépés, hiába minden próbálkozás ebben az irányban, a németek hajlíthatatlanok és nem engednek egy jottányit sem. Elmondottuk már százszor is azokat az indokokat, amelyek részünkre szükségessé teszik a magyar-német szerződés revízióját, minden hiába, mert Németország hallani sem akar róla, tudni sem akar a tarifális szerződés megkötéséről és makacsul ragaszkodik a mai állapotokhoz. Azok a németek, akik a világháború alatt szövetségeseink voltak, akiknek annyi emberünket bocsájtottuk rendelkezésükre, hogy a tűzvonalba küldhes- sék őket. És ezek a németeké • ezek az egykori barátok és fegyvertársak most azok, akik megnehezítik országunk gazdasági előrehaladását. A barátból ellenfél lett gazdasági előnyök kihasználása miatt és a volt barát már n8m hajlandó a régi baráti kapcsolatok alapján reviziő alá venni egy elhibázott cselekedetet.
