Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-09-13 / 210. szám
m 2 EGRI NÉPÚJSÁG ' 1928 szeptember 13 Eger érseke megszentelte és elhelyezte a miskolci Munkásotthon alapkövét A miskolci felsővárosi plébánia százéves jubileuma. Miskolcról jelentik: Vasárnap reggel kezdődött a felsővárosi plébánia centennáris ünnepe. — Az előző napok előkészítő ájta- tossága után vasárnap délelőtt fél 10 őrabor kezdődött a hála- adó istentisztelet, amit Ssmre- csányi Lajos dr. egri érsek pontifikáit, nagy papi segédlettel. Ezen a szentmisén vettek részt a különböző világi hatóságok kiküldöttei, akik közül Hodobay Sándor dr. polgármester a város közönsége és Lenz Albin tábornok, vegyesdandárparancmok pedig a nemzeti hadsereg nevében még a templomajtőban üdvözölte az érseket. A szentmise alatt az érseknek vitéz Subik Károly érseki iroda- igazgató, Kronberger József apátkanonok, Rétay Kálmán apát- plébános, Török Kálmán prépost- kanonok, Grosch Adolf prépostkanonok, Mayer Géza c. kanonok, Szita Gyula görömbölyi lelkész, Lékő Béla hittanár, Király Kálmán, Énekes Tibor, Hercegh Lajos, Schernhardt Kornél káplánok és Petrőozky Lajos érseki jegyző segédkeztek. A szentmise alatt a Feliömii- kolci Dal- és Önképzőkör adott elő alkalmi éneket, majd Török Kálmán prépost mondott ünnepi szentbeszédet, a centennárium jelentőségét domborítva ki nagyhatású beszédében. Az érseki mise Te Daum-jaal végződött. Szentmise után délelőtt 11 érakor Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek kíséretével a különböző küldöttségek tagjaival, valamint a nagyközönséggel a templomból átvonult a Szent István-téren épülő Kulturotthonboz, ahol ün- I nepélyss keretek között történt meg az alapkő elhelyezése. Az egri érsek beszéde. Az impozáns ünnepséget Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek beszéde vezette be. — Az itteni plébániái templom száz éves fennállásának megünneplésébe — mondotta az érsek — méltóan illeszkedik bele a munkás társadalom javára és hasznára emelkedő kultúrotthon alapkövének megszentelési ünnepélye. A kegyuraség segítségével ős a hívek nagy áldozatkészségével megújított templom a mai díszes alakjával az idők különböző szükségleteit mindig megértő és ápoló örökifjú anya- •zentegyház képét tükrözi elénk. Mikor én az oltártól távoztam, felemelt lélekkel közeledtem ez épület felé és készülök alapkövét elhelyezni. Ez ez alapkő jelképezi azokat az eszméket, melyek szerint élni kell a munkástársadalomnak. Nagyon jől tudjuk, hogy a polgárság legszélesebb rétege között a munkásság az a réteg, amely a legmozgalmasabb életet éli. Épen ebben az otthonban fognak azok a kérdések életre kelni, melyek a munkásság életének irányt szabnak. Nagyfontosságű tehát, hogy milyen szellem tölti el ezt a kulturotthont. A higgadt megfontoltság vagy a szenvedélyé, amely mindent eléget, ami a közelébe jut. Itt annak a szellemnek kell uralkodnia, amely a templomból árad felénk, ahol megtanuljuk, hogy nem az anyagi boldogság az ólet tulajdonképenl célja, nem a szenvedélyek szabnak irányt életűnknek és nem az erőszakból emelkedik ki a jog. Plósz István: Az űtrendészettel kapcsolatosan kéri, hogy ne túl- szigorúan . büntessék a lovasgazdákat. lég egy felirat a kormányhoz. Szent-lvány Farkas indítványozta, hogy írjon fel a közigazgatási bizottság a kormányhoz a szálas takarsnányfélék, valamint a tengeri és a burgonya kivitelének az eltiltása, a behozatali vámok mérséklése és a vasúti tarifa leszállítása érdekében. Graefi Jenő az indítvánnyal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy biztosítani kell a szabad forgalmat és elegendő, ha a kormány engedélyhez köti a takarmányfé- lék kivitelét, de azt teljesen meg nem tiltja. A közigazgatási bizottság elfogadta Szent-tvány Farkas indítványát. — Gyöngyöstarján község képviselőtestülete megfelebbezte a vármegye alispánjának azon határozatát, mely mellőzte a Gyön- gyöipatához csatolt Cserepes- puszta Gyöngyöstarjánhoz való visszacsatolását. A felebbezés körül kisebb vita fejlődött ki; Borhy György ős Török Kálmán Gyöngyöstarján, Szent-lvány Farkas pedig Gyöngyöspata pártjára állott. A közigazgatási bizottság végül is úgy döntött, hogy mivel az alispán a határozatai meghozatalánál a törvény értelmében járt el, a fe- lebbezést elutasítja. aflKeBaBSSMEBBHfiBBaasKtB&aatKw Az Urak Kongregációjának gyűlése. Az Urak Kongregációja szeptember 13. án, szerdán délután 6 órakor gyűlést, 5 órakor magistratust tart a Szent Ferenc Otthonban. Azok az urak, akik ezelőtt valamely Kongregációnak tagjai voltak, és még nem tagjai az egri Urak Kongregációjának, bár Egerben laknak, a szabályok 47. pontja értelmében kérhetik fölvételöket az egri Urak Kongregációjába. P. Erdős Apollinár O.F.M. prézes. Utinapló. (Harmadik füzet: Taliánországban.) i Irta: Hevesg Gusztáváé. XXIX. A Sancta Maria Maggiore bazilika barokk homlokzatán gyönyörködve, kedves legendával gazdagodik lelkünk. Ugyanis azt tartják e remek templomról, hogy egy dúsgazdag, gyermektelen római pat- riciusnőnek megjelent a Bold. Szűz s meghagyta neki, hogy ahol másnap reggel havat talál Rómában — forró augusztus volt — ott az ő tiszteletére templomot elteljen. — Úgyis történt. Másnap reggel a Mons Esquilinuson, a bőséges hóval borított dombtetőn, a pápa jelenlétében, hozzá is kezdtek az építéshez. A hószinü márványoszlopok, remek padozata, kazettás menyezete, — melyet az Amerikából legelőször hozott arannyal díszítettek — pompás mozaikképek, méltán avatják e bazilikát Róma legelső, „legnagyobb Maria templomává.“ : Délután a katakombákba igye; keztünk. Autóbuszba zsúfoltan ro- | bőgtünk el a Constantin diadalív I alatt, majd a Via Gregorián, (balra Caracalla thermainak romjai, hol a remek farmesei bika szoborcsopor- tozatot találták, mint már azt, Ná- polynál említettem is) a Porta San Sebastiano festői látványt nyújtó, toronydíszes kapuzatán át, a Via Appia-ra mentünk. Csalódtam benne. Aki a Quo Va- dis színes meséjét olvasta, az szürkének, ridegnek találja a magas falkerítések közé szorított keskeny, rázós utat. Egy útkereszteződésnél leszálltunk egy szerény kis kápolnánál. Neró üldözése elől menekülő szt. Péter, e helyen találkozott a vállán keresztet vivő Üdvözítővel. „Domine, que vadis“ ? — kérdezte tőle szt. Péter, nagy meglepődöttséggel. Az Úr így felelt: Megyek Rómába, hogy újra megfeszítessem magamat. Erre visszafordult a megszégyenült szt. Péter, de lábnyomai a kemény kőben ma is láthatók. A ciprussoros kertbe lépve, trappista atyák fogadnak bennünket. Vékony viaszgyertyácskákat kapunk s a lépcsőkön át megilletődött lélekkel igyekszünk a szt. Callixtus- ról elnevezett hatalmas katakombába. Több emelet magasságban húzódnak egymás felett a folyosók, ahol sok vértanú teste tette megszenteltté e helyet. Megpróbáltuk s a vulkanikus eredetű tuffában, puszta kézzel, pár perc alatt is lehet mélyedést, göd- nöt kaparni. Pápasirok, szt. Cecilia sirkamrája, sok-sok freskótöredék az őskeresztények üresen álló katakombáiban mind arról a hatalmas lelkikapcsolatról beszélnek, ami minden bajjal, veszedelemmel, üldöztetéssel szemben is össze tudta tartani őket, amely gondosan ápolt gyökérzetből aztán a kereszténység hatalmas, — már sok fejszecsapástól döngetett, de még soha meg nem ingathatott — az egész világot beágazó erőteljes tölgye sarjadott. Utána még elhaladtunk szt. Se— Jó tehát a templomból jönni ide tanácskozni, jő a templom szellemét magukkal hozni ide azoknak, akik itt tanácskoznak: Fegyelemnek kell jönni ide, ahonnan minden erő és minden boldogság jön : Isten házából. — így aztán elérjük azt, hogyan lesz igaz kullura közöttünk, hogy legyengült országunkat talpraállítjuk és kivívjuk jogainkat, melyekhez törbetellenül ragaszkodunk. Forró óhajtásom az, hogy azt a munkát, ami itt fog folyni, az Itten áldja meg. A nagy teiizétsel fogadott beszéd után az érsek megáldotta az alapkövet, amibe vitéz Subik Károly érseki irodaigazgatő helyezte el az alapkőletételi okmányt tartalmazó dobozt. Ezután a Felsővárosi D al-ás önképzőkör egyik tagja az alapköre helyezte a fedőkövet, amit Szmrecsányi Lajos érsek hagyományos módon kőtnüveskanállal és kalapáciüténel megerősített. A megszentelési és elhelyezési aktus után ismét elfoglalta helyét az emelvényen az érsek, akihez most Adorján Árpád elnök intézett hatásos beszédet a Felsővárosi Dal- és önképzőkör tagjai nevében. Az ünnepély színhelyéről ugyancsak harangzúgás közben vonult a menet vissza a templomba, ahol Szmrecsányi Lajos érsek diizes egyházi ruháit levetette. A templomból baldachin alatt a felsővárosi plébániára ment, miközben áldást osztott a hívekre. A plébánián a felsővárosi egyházközség tanácsa és a Felsővárosi Dal- és önképzőkör vezetősége tisztelgett az érsek előtt. Délután 2 órakor Rétay Kálmán apátplébános kőzebédet adott az érsek tiszteletére, aki ebéd után kíséretével autőba szállt és visszautazott Egerbe. bestyén temploma, Cecilia Metella kerek, kőből való sírépítménye mellett, Seneca sírja, (Nero nevelője) pogány templomromok, ifjú Plinius sírja mellett, (aki Pompeji pusztulásának hiteles történetét megírta, míg nagybátyja, illetve nevelőapja, a hires tudós, iró, idősb Plinius a katasztrófánál lelte halálát.) Majd Caius Cestius piramisán elbámulva, üjra a városban voltunk. A pompás üzletektől ragyogó Via Nazionalen sétáltam még egyet s a Diocletian thermáival szemben levő Piazza del’ Esedra villannyal kivilágított, hatalmas szökőkútjában gyönyörködtem. Midőn az egésznapos jövés-menéstől kimerültén végre lefeküdtem, ébrenlétem utolsó perceiben azon gondolkodtam, hogy vájjon, valóban érdemes vagyok-e ekkora kegyre, amiben a Jóisten részesít, hogy a világ természeti és művészeti kincseinek, csodáinak ekkora tömegével megismertet? (Folyt. köv.)
