Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-09-12 / 209. szám
"Kl-C Előfizetési díj postai szállítással: egtj hónapra 8 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- * nap 24 fillér. ♦ ÄHJ 16 FILLÉR Szerkesztőség és kiadóhivatal s Eget, Licenm, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ főszerkesztő: Br. BEBÁN GUSZTÁV « POLITIKAI NAPILAP % Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOB XL V. év/. 209. szám + Szerda ❖ Eger, 1928. szeptember 12. Rákfenéfe az országnak, a megyének, a városnak, a járásnak, de még az ipari és kereskedelmi üzemeknek is, ha akár a vezető, akár az alantasabb állásokba oda nem való, a dolgokhoz nem értő, az emberekkel bánni nem tüdő, az életet nem ismerő, a munkájukat, hivatásukat nem szerető és általában a munkát sem kedvelő emberek ülnek. A különös mégis csak az, hogy ép ez a fajta hivatalnok és tisztviselő tud jobbau és könnyebben állást szerezni és előre jutni, mint az érdemes, a végzett munkája megbecsülésében bíző ember. Ezzel kapcsolatban ujből lehetne a protekció ellen dörögni és egy hálás vezércikk témát találnunk. Nem tagadhatjuk el azonban magunk előtt, hogy nem a protekció maga a káros, hanem az érdemtelenek protegálása. A hi- vetalfŐGÖknek egyenes kötelessége a rátermett és használható tisztviselő portálása. A főiskolai tanár is a legszebb kötelességét végzi, hogyha legtehetségesebb és jellemben is kiváló tanítványait ajánlja bárki figyelmébe, mert a hazának tesz vele szolgálatot, ha az állásokba tanult és jellemes embereket segít be. A protekció akkor válik rákfenévé, ha nem a tehetség és végzett munka a mérvadó az ajánlásoknál, hanem a rokonság, komaság, vagy ami még rosszabb, ha jövendőbeli ellenszolgáltatást várunk egy befolyásosabb egyén támogatásától. Ha úgy körülnézünk hivatalainkban, közüzemeinkben, majdnem mindenütt találkozunk a helytelenül gyakorolt protekció nyomaival. Talán még a legke- vésbbé tudott elharapődzni a zsidók által vezetett kereskedelmi és ipari vállalatokban, ahol a kereseti szempont az uralkodó és azért kimélet nélkül túladnak az alkalmatlan embereken. Közéletünkben, sajnos ennek az ellenkezőjét vagyunk kénytelenek lépten nyomon tapasztalni. A protekció néha valóságos csodabogarakat produkál, úgy hogy a józan ész szinte megáll, mert sehogyan se tudja megérteni. Az egri érsek a perecesi hívek között A magyar munkásság ünnepe volt a perecesi templomszentelés. Miskolc, szeptember 11. Rövid pár hónap leforgása alatt immár másodszor üdvözölte körében Miskolc katolikus- sága érsek-főpásztorát, Szmre- csányi Lajos dr.-t. Szmrecsányi Lajos egri érsek Kisasszony napján, szombaton reggel fél 9 óra tájban érkezett meg Miskolcra. Egerből autón tette meg az utat vitéz Subik Károly és Petrőczky Lajos érseki jegyző társaságában. Miskolcon csak kereeztülutazott és egyenesen a Vasgyárba hajtatott, ahol akkor már ünnepi díszben várták az érsekfőpáez- tort. A rövid fogadtatás után a templomból ez érsek baldachin alatt vonult a perecesi kisvasút végállomására, ahol elfoglalta helyét kíséretével együtt a fel- virágozott külön kocsiban. Fél 10 órakor érkezett mozsárdurrogás között a vonat Pere- cssre. Az állomáson diadalkapu alatt a leventék, élükön vitéz Holló levente főoktatőval, továbbá az egyenruhás bányászok és tűzoltók várták az érseket, akit küldöttség élén Lón- gauer Gáza helyettes gyárfőnök üdvözölt. Az érsek néhány keresetlen szóval köszönte meg a fogadtatást, majd a templom elé vonult. Az új templom a pályaudvarral szemben épült, két kis hegy között, festői szépségű erdőko- szoruzta részen. A templomot részint az egyszerű bányászok filléreiből, jórészt azonban az érsekfőpásztor adományából építették föl. Szmrecsányi Lajos éraefe alőször a templomot szentelte fel, majd a felszentelés után a tem- plomajtőban állva mondotta az első szentbeszédet a templom előtt összesereglett, mintegy ötezer főnyi közönségnek. Lajos érsek befzéde. — A kegyes isteni gondviselés — mondotta a főpásztor — megengedte, hogy a mi forrő óhajtásunk valóra válhassék. Itt, a komoly, nehéz munka telepén, távol a nagyvilág zajától, itt épült fel a templom, az Isten háza. Itt áll a templom és int mindenkit az' Istenre, akinek a hajléka itt áll előttünk. Amint ez a táj többé el nem képzelhető templom nélkül, ép úgy el nem képzelhető az igazi keresztény ember szíve Isten nélkül. Itt a templomban találjuk meg azt az igaz egyenlőséget és igaz testvériséget, amit mindenkinek ápolni kell. Itt mindenki kiönt- heti szíve bánatát, mert meghallgatásra talál. — Ide kell jönni mindenkinek, aki szereti a jót, az igazat, mert mindaz, aki idebent buzgón imádkozik, úgy érzi, hogy mint több ember, jobb felebarát, jobb munkás távozik innen. — A mai nehéz viszonyok között könnyen megrendül a lélek egyensúlya. Jöjjetek mindnyájan ide hozzám, akik terhelve vagytok én enyhülést kerestek, jöjjetek ide a templomba, amely a tiétek, amit ti építettetek magatoknak és ezzel együtt felépítettétek leltetekben az erkölcsi élet alapját. — Öregségemnek legnagyobb vigasza, hogy ezt, a hívek álMagyarország képviselői a párisi főiskolai diákkongresezuson csupa olyan emberekből állottak, akik teljesen járatlanok voltak a nemzetközi érintkezési nyelvek legfontosabbikában, amely ez esetben a vendéglátó állam nyelve is volt: a francia nyelvben. Különös játékot űzhetett a protekció a józan ésszel, hogy egy ország olyanokat küld ki egy kongresszusra, ahol azok a tanácskozó nyelvet sem értik. Da amilyen némák voltak képviselőink a tanácskozásoknál, amelyekre kiküldettek, ép oly hangosak voltak tanácskozások után a Montparnasse mulatóiban. Még vigaszul szolgálhatna az, hogy ott a saját pénzüket költötték, de sajnos erre sincs garanciánk. dozatkészségéből épült templomot megnyithatom s e templom küszöbén kérem az Atyát, áldja meg azokat, akik látogatják e templomot és tegye igazán be- reszténcyé e bányatelep lakóit Az érsek meglátogatja a bányászokat. Az őrsek-főpásztor megnyitó szavai után kinyílt a templom ajtaja és élükön a főpásztorral az ünneplők bevonultak ez új templomba, amely ezúttal szűknek bizonyult a tömegek befogadására. Ezután mondotta el az érsek nagy papi segédlettel az első szentmisét, amelyen résztvettek az összes küldöttségek és a Perecesre érkezett vendégek. A szentmise után az érsekfőpásztor baldachin alatt a kíséretében lévő papsággal együtt elhagyta a templomot. A templom 8jtajában egy őszhaju bányász, Czapák Antal köszönte meg bányásztflraai nevében a főpász- tornab, hogy magas bora ellenére eljött a bányászok ünnepére és felszentelte az űj templomot. Majd az érsek kíséretével együtt a perecesi róna. kaíholibus elemi iskolába ment, ahol résztvett a közebéden. Ebéd után a főpásztor felkereste otthonában Laczfalvy Ferenc üzemvezető főmérnököt és nagy elismerését fejezte ki azért a szép munkáért, amit a főmérnök a bányászok között az ünnepély érdekében kifejtett. Majd Czapák Antalt, az öreg bányászt kereste fel otthonában, amikor kifejtette, hogy csak hajlott kora gátolja meg abbén, hogy Pereces minden bányászát saját otthonában látogassa meg s kérte az öreg bányászt, hogy üdvözletét tolmácsolja az összes bányászoknak. Az ősz bányász könnyező szemekkel köszönte meg társai nevében azt a magas kegyet, amivel 8z érsekfőpásztor a látogatásával ujből kitüntette a bányászokat. sesMseaíSstEjsasaeasisiafiaaiasBsnK Időjárás. Hazánkban a nagy meleg tegnap is még tartott. A hőmérséklet maximuma mindenütt meghaladta a 30 C. fokot és éjjel is magasabb volt a normálisnál. Jóslás : Növekedő felhőzettel és esetleg kisebb esőkkel némi hősülyedés
