Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-09-07 / 206. szám
MZMWisittjnu&KHtBtmij Előfizetési di) postai szállítással: egg hónapra 8 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egges szám ára 16 fillér, vasár- • nap 24 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatalj Eger, Liceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések ♦ milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. ORBÁN GUSZTÁV # POLITIKAI NAPILAP * Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XLV. évf. 206. szám ♦ Péntek ♦ Eger, 1928. szeptember 7. Albrecht kir. herceg Egerben Fő a feje mindenkinek, honnan szerezhet majd a város még pénzt a halaszthatatlan szükségletekre és befektetésekre. Felmerült az a nézet is, hogy a vízvezeték és csatornázás és a legszükségesebb útburkolások befejezése után vigye a város a takarékosságot oly messzire, hogy a meglévő épületeit is hagyja inkább pusztulni, de pénzt ne költsön semmire. Tény az, hogy a jelenlegi mértéken túl az adóterheket emelni nem lehet, mert az adókulcs egy bizonyos fokon, a fizetőképességen túl emelve, már nem emelkedő, hanem csökkenő bevételeket eredményez. Ilyen viszonyok mellett a városi financpolitika, ha még oly zseniális is, csődöt kell, hogy mondjon. Kölcsönöket sem lehet vég nélkül felvenni, mert azokat csak fokozott városi jövedelmekből lehet visszafizetni. Úgylátszik tehát, hogy Eger város pénzügyei egy áttérhetetlen circulus- ben örvénylenek a csőd felé. Nem volna hát itt semmiféle segítség ? Hiszen már voltak más országok és városok még sanyarúbb pénzügyi kátyúkban is, mégis kilábaltak belőle, még pedig főnyeremény, nagy örökség és csoda nélkül. A jövedelmek fokozásának t. i. az adóemelésen kivül van még egy másik útja is. Hosszabb ugyan és göröngyösebb, de feltétlenül sikeres. Ez a tágabb horizontú gazdasági politika útja, mely szívós kitartással új kereseti alkalmakat teremt, új magánvállalkozásokat kezdeményez, elősegít és támogat. Természetesen kár volna üvegházi ipart és kereskedelmet felnevelni. Ebbe a hibába esnénk, ha oly vállalkozásokat akarnánk itt meghonosítani, amelyeknek itt nincsennek meg természetes előfeltételeik: Eger helyzete nem oly reménytelen, hogy itt semminemű ipart nem lehetne letelepíteni. Szinte a csodával határos fatalizmus eredményének kell tekintenünk pl. azon tényt, hogy a mérhetetlen Bükk erdők lábánál semminemű házi faipar e vidéken és a városban nem fejlődött eddig. A Eger, szeptember 6. Pénteken délelőtt Albrecht kir. herceg Budapestről Péchy Kálmán ezredes kíséretében autón Egerbe érkezik. A főherceg városunkban dr. Szmrecsányi LaErdély városai. — Az erdélyi A bukaresti állami statisztikai hivatal időnként számadat-léggömböket bocsát fel, amelyeknek célzatosságát mindig bizonyos külpolitikai vonatkozással kell kapcsolatba hozni. A francia nyelvű félhivatalos: a L’Independence Roumain néhány hőnap óta szinte nap-nap után ■zámoszlopokkal van tarkítva és szédületes perspektívát nyújt hol ,a gabonatermés bőségéről, hol a talaj gazdagságáról, a petroleumterületek kihasználásáról (ez a téma az ismeretes óriási panamabotrány óta egyébként szégyenkezve letűnt a napirendről) és a folyók, az őserdők energiamennyiségéről. Amikor Bukarestben a lakosság számával és számarányával kezdenek matematikai műveleteket végezni, mindig meglepetést várnak a magyarok. A statisztikai léggömbök bombával vannak tele, amelyek rendszerint a kisebbségi népek fejére hullanak. Most megint kifőztek valamit Bukarestben. A Siebenbürgisch Deutsches Tageblatt legutóbbi száma népességi statisztikát közöl Erdély lakosságáról. Az adatokat a bukaresti központi statisztikai hivatal adta. A statisztika szerint Erdélygyümölcsfeldolgozó ipar hiányát és ennek hátrányait erősen érezzük, de eddig semmit sem tettünk annak elhárítása érdekében. Adőengedményekkel, készpénzbe nem kerülő egyéb támogatással ezeket az iparokat Egerbe lehetne ctalogatni és meghonosítani. Utánjárás, talpalás és kapacijos egri érsek vendége lesz. Albrecht kir. herceg a délutánt is Egerben tölti és estefelé Miskolcra indul gépkocsiján a szombati levente-ünnepély megtekintésére. magyarság valódi számarányai. □ek 5,114.124 lakosa van, ebből 2,930.120 román, 1,305.757 a magyar, 539.487 a német, 131.340 a zsidó. Ehhez a megállapításhoz a következőket fűzi a hivatalos jelentések alapján a szász újság: •A székelyföldi járásokat kivéve, az összes erdélyi járásokban a lakosság többsége román. A városokban a románság a következő helyeken van többségben: Ábrudbfinya, Nagybánya, Gyula- fehérvár, Karánsebes, Déva, Fo- garas, Szamosujvár, Hátszeg, Vízakna, Szászváros és Szászsebes. A németek hat városban, a magyarok huszonegy városban és a zsidók Mármarosszige- ten vannak többségben.» E statisztikai adatok végösz- ■zege szerint Erdély lakossága hat év alatt alig ezer lélekkel gyarapodott. Nyilvánvaló, hogy ez tévedés. A Bucsan-féle nép- számlálás adatait ezekért a tévedésekért annak idején nem is merték nyilvánosságra hozni. Azt állítja a statisztikai közlemény, hogy Erdély összes járásaiban többségben vannak a románok, kivéve a székelyföldi megyéket. Csak néhány adattal akarjuk megcáfolni ezt az állítást. A biharmégyei érmihályfalvi járásban a Dictionarul összegezése szerint 16.529 magyarral szemben 6.796 román volt. A nagytáláé nélkül azonban ez sem megy. Űj módszereket kell városi gazdasági politikánkba bevezetni és új célkitűzésekkel jönni, ha a pénzügyi helyzetet meg akarjuk javítani és ezzel lehetővé tenni, hogy Eger ne az elmaradott városok eleje, de a haladó városok csoportjának egyik méltó képviselője legyen. Bukarestben hamis statisztikát készítettek az erdélyi magyarokról szalontai járásban a románok és magyarok aránya a következő : 21.053 :11.636. A szalárdi és a székelyhídi járásban is túlsúlyban vannak a magyarok. Az utóbbi járásnál az arány: 19.413:1788 hoz. Brassómegyében a hétfalusi járás 13 253 magyarjával szemben 7593 a román. Kisküküllő-^ megyében a dicsőszentmártoni járás aránya mutat előnyt a magyarság javára. Es pedig i 12.863 magyar, 12.227 román. Az erzsébetvárosi járásban 13 ezer 184 románnal szemben 10 ezer 898 német és 5721 magyar lakik. Nagyküküllőmegyében a med- gyesi, kőhalmi és segesvári járásokban a szászok abszolút többségben vannak. Aztán északon, a nagykárolyi és szatmári járások lakossága mutat előnyt a kisebbségek javára. Temesme- gyének bét járásában a magyarok, illetve a svábok vannak többségben. A városok arányszáma sem stimmel teljes mértékben. Ab- rudbányának, Gyulafehérvárnak, Karánsebesnek, Szamosujvárnak, Hátszegnek, Vízaknának, Szászvárosnak és Szászsebesnek a lakőssága aránylag tényleg román többségű. De már Déva 8658 lakósa közül csak 4026 a román, Fogarason pádig a 2900 románnal szemben 2500 magyar, 967 német és 457 zsidó él. Érdekes, hogy Nagybányát is a román többségű városok közé sorolja a statisztika, noha az 1920-as eredmény szerint a románok alig vannak többen, mint a magyarok, viszont a városban ezenkívül még 3054 más nemzetiségű ember é). Német többségű város öt van: Nagyszeben, Segesvár, Medgyes, Beszterce és Temesvár. De Temesvárt is csak relativ többségben vannak a svábok: 29.188 német lakőssal szemben a városban 26.285 magyar és 15.892 román lakik. Magyar a lakősság többsége a székelyföldi városokon kivül Kolozsvárt, Tordán, Désen, ZU lahon, Szilágysomlyőn, Szatmji- ron, Nagykárolyban, Szászrőgen- ben, Marosvásárhelyt, Dicsfr- szentmártonban, Erzsébetv&fobaiS9 áaifiq i
