Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-09-06 / 205. szám
2 milyen az üzlete, forgalma, különösen pedig az idegenforgalma, amelyre az ilyen modern, nagystílű szállodának a menetelét kockázat nélkül bezirozza-e vagy sem. És ha igen, nagy kérdés, hogy az eddig befektetett, közel egy millió pengőt megfogja-e kapni érte a város. Alig hiszem. Azt pedig, hogy akár veszteség árán is, túladjanak rajta, ez a város vezetőségéről fel sem tételezhető. A bérbeadás módját és lehetőségét már letárgyalták és ezt elvetették — mint keresztűl- vihetetlent. Tehát, maradt az egyedüli helyes megoldás, melyre a város vezetősége is helyezkedett, t. i., hogy a Korona saját kezelésében marad ás ennek a kezelését egy olyan megbízható szakférfiúra bízza, aki szak- képzettségénél fogva, a kor igényeinek megfelelően, magas színvonalon tudja majd vezetni. — Természetesen, az összforgalomnak — a város által (és nem szűkkeblűén) megállapított százalék ellenében. Ezenkívül alkalmazásba kell venni egy — több nyelvet beszélő portást (ez az idegenforgalomnak egyik kelléke), aki a szálloda szobáit nyilvántartja s ellenőrzi, végül egy rendes könyvvezetőt, aki a napi, heti és havi forgalomról, megbízható kimutatást készít. Nagyon természetei, hogy az említetteken kivűl még megfelelő segédszemélyzetre is szüksége lesz a szállodának, de ez a kiadásoknak a legcsekélyebb részét fogja csak képezni az üzem- fentartás költségelőirányzatában Ha azonban, a város vezetősége, ősi magyar szokás szerint, és az oly sokat hangoztatott takarékossági elvek mellőzésével — a felsoroltakon kivűl, még külön állásokat óhajt kreálni, nevezetesen: egy főigazgatót, egy helyettest, két aligazgatót, három ellenőrt, két pénztárnokot, egy bor, egy ételkezelőt és egy — a várost képviselő reprezentánst; akkor mér most megjósolhatom, hogy a Korona csődje elkerülhetetlen. Mert van egy régi, de bevált közmondás, hogy a sok bába között elvész a gyermek. A város vezetősége egyben gondoskodjon és saját kebeléből jelöljön ki, egy felügyelő bizottságot, a mely bizottság vagyon és t büntetőjogi felelőség terhe mellett utasittassék, hogy a szálloda üzemet nap-nap mellett ellenőrizni köteles. Ha tehát ilyen, szigorúan vett takarékossági elvek mellett kezdi meg a Korona a működését, akkor erős a hitünk s reményünk, hogy Isten segítségével fel fog lendülni és idővel a befektetett tőke meghozza a maga gyümölcsét. M. B. V *' EGRI NÉPÚJSÁG J s Vl Turista szállót, kislakásokat, iskolát épit Gyöngyös A kincstár egyemeletes postapalotát építtet Gyöngyösön. Húszévi lejáratú, négyszázalékos kölcsönt kapott a város. Beszélgetés Puky Árpád polgármesterrel. Gyöngyös, szeptember 4. Az Egri Népújság szerkesztője beszélgetést folytatott dr. Puky Árpáddal, Gyöngyös város polgármesterével, aki a következőket mondotta Gyöngyös város időszerű kérdéseiről: — Gyöngyöstől 13 kilométernyire, a Mátrában, a parádi úton, 740 méter magasságban turista-szállót építünk. A 120—140 ágyas turista-szálló berendezés nélkül 130 ezer pengőbe kerül. A szál lodának külön vízmüve van. Magasabban fekvő hegyi forrást foglaltunk erre a célra, ahonnan csövön vezetjük le az üde kristálytiszta vizet a turistaszálló 30 köbméterei víztartályába. A turista-szállót a Gyönemeletes postaépület költsége 350 ezer pengő. Hatvan kislakás. — Építünk hatvan kislakást, egy szobás, konyhái lakásokat, kisemberek részére. Ennek költségeire 350 ezer pengőt irányoztunk elő. Hatvanezer pengőt a város előlegez a magáéból, 320 szer pengőt pedig kölcsön- képpsn kaptunk húsz esztendőre évi négy százalékos kamat mellett. (Ezt a kölcsönt a kormány adta Vass miniszter úr jó indulatából.) Annak ellenére, hogy ez a kölcsön olcsó, ma még nem tudom, hogyan hozom ki ezekből a házakból a 4 százalékos kamatot. Legjobb esetben 3—3% százalékra számíthatok, de e kislakásokkal körülbelül kiküszöböltnek tekinthető 1928. szeptember 6 i ——— mbmm—b■— mim ■— Mm a lakásnyomor. — Iker házak lesznek ezek (két lakás egy házban), és a püspöki oldalon, a 120 lakásos űj telepen épülnek fel egyik jeles magyar^ építészünknek, — Medgyaszay Istvánnak tervei szerint. A vízvezeték. — Hogy meg vagyunk-e elégedve a vízvezetékünk működésével ? A legteljesebb mértékben. A legbővebb vizű harmadik ku- tunk még nincs készen, de a meglévő két kutunk is elégnek mutatkozott. A legforróbb napokon is kiadta 24 óránként a 12 ezer hektoliter vizet. Sohasem volt vízhiányunk annak ellenére, hogy mindig bőven locsoltuk utcáinkat és parkjainkat. Öt negyedév alatt mindössze egy csőrepedés fordult elő. A víz minősége is jő. A legutóbbi vegyvizegálat eredménye szerint vastartalom nyomokban sincs vízvezetékünk vizében, a legújabb bakteriológiai vizsgálat szerint pedig vizünk úgyszólván teljesen ctiramentes. Halálos szerencsétlenség Bátor község határában A homokbánya leomló földrétege maga alá temette Ficzere Károly földmivest es tízéves kisfiát. gyösi Mátra Egylet, a kormány, Gyöngyös város és a társadalom adakozásából építjük fel. — A tűristaszfiliót nem a városnak, hanem a nemzetnek építjük. Meg akarjuk szerettetni a Mátrát a kirándulókkal. A fajtának, a nemzetnek érdeke ez ! El akarjuk vonni a kávéháziéi és alkoholtól, egészségesebbé akarjuk tenni az űj generációt a természet szépségeinek megismerése és megszerelése által. Csak természetes, hogy az idegenforgalmat is elősegítjük ezzel. Nem álmodozás a Mátrát naggyá tenni I Két órányira tőlünk milliós város van: Budapest. Kicsi vonatunk van a Mátrába. A városnak ez a vonatja 1926.-ban nyolcezer, 1927.-en tizenkétezer, 1928.-ban eddig tizenhétezer utast vitt fel a Mátrába. Ezt a három számadatot csak bizonyítékképen említem, hogy az élet igazolja a turista-szálló gondolatát. Iskola-építés. — Gyöngyösön építünk egy iskolát is, de tufatégla nélkül. Az építés költségeinek 80 százalékát a kultuszkormány adta, a többit a város. A 6 tantermes iskola (Míg Eger 50-et kapott, mi csak ennyit kaptunk. Szerencsés Eger, hogy a kultuszminisztert annak idején képviselőnek választotta!) 110 ezer pengőbe kerül. Ezt egyébként a leégett iskola helyett építjük. Posta-palota — tufából. — A kincstár Gfyöngyősön postapalotát építtet, ezt azonban már — tufából. Az emeleti válaszfalakat ugyanis andornaki tufatéglákból rakják. Az egyBátorból jelentik: Ficzere Károly 35 éves bálori földmives és 10 éves kisfia: József, Bátor község határában az egyik lazább kötésű domboldalból homokot bányászott. Egy három méter mély üregben dolgoztak, amikor váratlanul leszakadt a felettük fekvő, mintegy négy méter magas földréteg és maga alá temette úgy az apát, mint a fiút. A földomlást senki sem látta A kompról a Tiszába zuhant egy hevesi teherautó. A soffőr belefulladt a folyóba. Tiszaroff, szeptember 5, Gross- ner Lajos 23 éves soffőr tegnap este a Hevesi Borkereskedelmi R. T. teherautóján Tiszaroff mellett olyan sebességgel futott a kompra, hogy áttörte a korlátot és a kompról belezuhant autójával együtt a Tiszába. A soffőr belefúlt a vízbe. Az autónak más utasa nem volt. — Jugoszlávia demarsot küldött Tiranába, melyben tiltakozik, hogy Zogu, az új albán király, a »minden albánok királya« címet viselje, mert Jugoszláviában hatalmas albán-kisebbség él. s így senki sem siethetett a szerencsétlenek segítségére. Ficzere Károly nagyobb zúzó- dásokat szenvedett, de óriási erőfeszítéssel kimászott a földrétegből és nekilátott fia keresésének. A 10 éves Ficzere József már csak holtan került elő a nagy mennyiségű föld alól. Az eddigi megállapítás szerint a szerencsétlenségért senkit sem terhel felelősség. Október 1.-én Országos Társadalombiztosító Intézetté alakül a Munkásbiztosító. Budapest, szeptember 5. Most jelent meg Foss József népjóléti miniszter rendelete az öregségi és rokkantsági biztosításról szóló törvény végrehajtásáról. A rendelet részletesen intézkedik az összes öregségi, árvasági, özvegység)', rokkantsági biztosításokról. A rendelet szerint az Országos Munkás- biztosító Intézet október 1.-én Országos Társadalombiztosító Intézetté alakúi át. »»□eaauM»BasBBaa?£98!jsa&»aasi — A községi segédjegyzök érdekes mozgalmat indítottak: azt kérik, hogy a segédjegyzők elérhessék a VIII. fizetési osztályt és azt, hogy az adóügyeket önállóan intéző segédjegyzök tagjai legyenek a községi elöljáróságnak és képviselőtestületnek.
