Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-09-02 / 202. szám
«MCUNMaMQttftißNAH^^ ah» 24 FILLÉR Előfizetési dij postai szállítással: egg hónapra 5 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- * nap 24 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések ♦ milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Fiszerkesztői űr. UHBÁN GUSZTÁV ♦ POLITIKAI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOB XL V. évf. 202. szám ♦ Vasárnap ♦ Eger, 1928. szeptember 2. Ki fizeti a vizdijakat? A népjóléti minisztérium válaszával még nem tekinthető A munka becsülete. Sokszor halljuk : Dolgozni nem szégyen! Én így mondanám: Nem dolgozni szégyen! Dolog minden produktív szellemi és testi munka, mely akár közérdek, akér magánérdek szolgálatában ál). A magyar társadalom, úgyszólván napjainkig egy elmaradt, s a régi nemesi privilégiumokból táplálkozó előítélettel fogadott mindenkit, aki nem leszármazásához, vagy társadalmi állásához méltó foglalkozást űzött. Lesajnálták, kerülték, megtagadták. Egy világégés kellett hozzá, hogy szakítsunk az előítéletekkel s közelebb jussunk a nyugati demokratizmushoz: a munka tiszteletéhez, a munkás megbecsüléséhez. A nehéz megélhetés, a mindennapi kenyér után való törtetős rést vágtak a társadalmi korlátokon. Közelebb jutottak egymáshoz a munkaadó és munkás, a dzsentri, a tisztviselő, az iparos. A trianoni átboa parancs összekovácsolta a magyar lelkeket egy nagy, egy hatalmas felszabadító küzdelem megvívásához, amelynek zászlójára arany betűkkel írtuk fel, hogy: a győzelemhez csak a munka vezet! Igen a munka, a kemény, kitartó munka. Sem az olasz barátság, sem a mi nagy Rothermere lordunk, sem a Fatőpálok délibábja nem hozza meg számunkra a feltámadást. Egyedül és csak egyedül a munka, amelyen Isten áldása van. Mindegy, hogy kapával, kalapáccsal, karddal, vagy tollal hasznosítod erődet. A munkának megbecsülés, tisztelet jár. Amikor alkotunk, amikor verejtéket hullatunk, mindnyájan egy szent cél szolgálatában állunk, s akár tudatosan, akár öntudatlanűl egy nagy, nemes küzdelem harcosai vagyunk, — akiknek napi munkájából tevődik össze az a hatalmas erő, az a vas ököl, amely majd szétzúzza a trianoni hitvány alkotást. Aki ettől a küzdelemtől félreáll, mert nem talál magához méltó munkát, az nem tudja, vagy nem akarja megérteni, hogy dolgozni hazafiul kötelesség. Az egyéni teljesítőképességnek teljes kihasználása emeli az általános jólétet, fejleszti a kultúrát és ezzel erősíti, hatalmassá, nagy- gyá teszi az országot. Amelyik nemzetben nem él ez a tudat, ahol a munkának nincsen becsülete, ott álom marad a revízió s nem jön feltámadás. Buday Elemér. befejezettnek az ügy. — Trak Eger, szeptember 1. Lapunk szombati számában részletesen ismertettük a népjóléti minisztériumnak a polgármesterek kérésére adott válaszát a vízdíjak és a csatornázási díjak ügyében. A Budapestről hazaérkezett Trak Gáza polgármester erre vonatkozóan, ma a következőket mondotta munkatársunknak: — Az Egri Népújság tegnapi száma foglalkozott azzal a válasszal, melyet Dréhr államtitkár a polgármesterek küldöttségének adott. — Tényleg ma az a helyzet, hogy a népjóléti minisztérium a lakásrendelet változhatatlan- ságának elvi alapján állva, a vízdíjaknak a lakókra átháríEger, szeptember 1. , Úgy a közügyek iránt érdeklődő egri közönségnek, mint a városi tanácsnak igen nagy gondot okoz az új Korona-szálló ügye. Az új szálloda ugyanis már felépült, most kezdődik a berendezés és a bebútorozás nagy munkája. Az közismert dolog, hogy az új szálloda költségei közel egymillió pengőt tesznek ki. Már nem segítenek az utólagos kritikák, amelyek szerint ennek a költségnek a felén egy Egernek megfelelő szállodát, másik felén pedig egy vásár- csarnokot is fel lehetett volna építeni. Itt most már csak arról lehet sző, miképpen tudja hasznosítani a város ezt a hatalmas szállodát. Bérbe nem adhatja a város az új szállót, mert nem akad bérlő, aki a nagy befektetéseknek megfelelő bérösszeget fizetni képes, hiszen a Korona költségeinek csak az évi kamata meghaladja a százezer pengőt, már pedig ilyen luxus-szállodáért sem fizetnek nagyobb bért, mint 30—40 ezer pangót, sehol az országban. Marad tehát az a megoldás, amelyet értesülésünk szerint a városi tanács is választott, hogy a Korona-szálloda vezetését egy szakképzett, alkalmas férfiúra bízzák, aki a forgalom után bizonyos százalékot kap. Ez esetben azonban számolnunk kell azzal, hogy évente hatalmas összegeket fizet rá Eger város adófizető közönsége a kölcsönből épített Koronára. Nem szükséges külön kiGéza polgármester nyilatkozata. tását ellenzi, bár mi reámutattunk egyfelől a háztulajdonos nehéz terheire, másrészt arra, hogy ez az álláspont véleményünk szerint nem jelenti a lakók védelmét, hiszen ha házbér alakjában fogja áthárítani a tulajdonos a vízdíjat, minden 100 pengőt 40 pengő közadó fog terhelni, — ennyivel tehát minimálisan reápótol a bérlő. — Az adott válasz mindazáltal nem jelenti az ügy végleges befejezését. Ugyanis a belügyminisztérium s a pénzügyminisztérium aligha fogja magáévá tenni ezt a felfogást, akkor pedig minden velőszinü- ség szerint minisztertanács elé kerül a kérdésnek megoldása. emelnünk, hogy a terhekkel amúgy is súlyosan megrakott és rossz gazdasági viszonyok ezer bajával küzdő egri polgárságot a Koronának a fenntartása is nehéz feladat elé állítja. Mindezeknek előrebocsájtása után bátorkodunk egy talán szokatlan megoldási módot ajánlani a városnak: Adja el Eger város közönsége az új Korona-szállót megfelelő áron. így megszabadul a terhektől, de elérte célját is: mert van a városnak egy az idegen forgalmat is elősegíthető, a legnagyobb igényeknek is megfelelő modern, nagy szállodája. Vevőt természetesen nem Egerben kell erre keresni. De magános tőkés sem igen vállalkozik ilyen üzletre. Ellenben megpróbálkozhatna a város olyan nagy vállalatokkal, amelyek ilyen üzem megvételére hajlandók volnának. — Több szakember azt mondotta nekünk, hogy valamelyik budapesti sörgyár készséggel kezdene Eger városával ez irányban tárgyalásokat. Ezeknek elmondásával mi a sajtő részéről el is végeztük feladatokat. A gondolatot felvetettük. Vizsgálják meg az illetékesek, hogy alkalmas é az a kivitelre. Vagy ha jobb megoldást tud valaki, álljon elő vele a város érdekében. (k. a.) Izgalmas vízipólómérkőzós lesz vasárnap délután Egerben az FTC. és a MESE. csapatai között. Megértés, szeretet... Az érsekföpásztor válasza a polgármester üdvözlésére. Eger város polgármestere szent Lajos király napján meleghangú levélben tolmácsolta úgy a maga mint a város jókívánságait Szmreesányi Lajos dr. egri érseknek. Az érsekföpásztor az üdvözlésre az alábbi fennkőlt levelet intézte a polgármesterhez: Nagyságos Trak Gáza Urnák Eger város Polgármesterének. Nagyságos Polgármester Ur! Az a meleghangú üdvözlés, melyet Nagyságos Polgármester Ur névnapom alkalmából kifejezni szíves volt, a mai viszonyok között nagy vigasztalásomra szolgált, felköltve bennem a reményt az iránt is, amit az üdvözlő becses iratban örömmel olvastam, hogy Székvárosomban is diadalmaskodni fog a megértés és szeretet, melyet a magam részéről » város előhaladása és felvirágzása érdekében ápolni soha meg nem szűnök. Fogadja Nagyságos Polgár- mester Ur hálás köszönetéin mellett kiváló tiszteletem őszinte kifejezését. Eger, 1928, évi augusztus hő 29-én. Dr. Szmreesányi Lajos, egri érsek. A szegénygondozó bizottság felhívása Eger város közönségéhez. Eger város Szegénygondozó Bizottsága sajnálattal tapasztalja, hogy azok a koldűsok, akiknek teljes ellátásukról gondoskodik, ismét vissza akarnak térni régi, káros szenvedélyükhöz, az alkohol-fogyasztáshoz. A borra és pálinkára szükséges összegeket ezek vagy úgy teremtik elő, hogy kiülnek az utcákra, nem kérnek, de úgy tesznek, minha koldulnának s így sok pénzt összegyűjtenek a megtévesztett közönségtől, — vagy kőport árulnak az egri piacon. Mivel pedig a legtöbb embert az átkos alkohol viszi a romlásba, a szegénygondozó bizottság ezúton kéri Eger város lakosságát: Ne adjon senki egy fillért sem, semmiféle formában a koldusoknak, hanem a rájuk szánt összeget juttassa el a szegénygondozó bizottsághoz, amely ismerve a segélyezésre szorultak viszonyait, a legmegfelelőbben tudja az igazi szegényeket istápolni, szem előtt tartva régi elvét: Oda kell a legnagyobb segítség, hol legnagyobb a nyomor! Adja el a város a Koronát!
