Egri Népújság - napilap, 1928/2

1928-07-07 / 155. szám

ssmmmiamM&mmuswM Előfizetési díj postai szállítás­sal: egg hónapra S pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- • nap 24 fillér. ♦ Ä H it 16 FILLÉR GRI riÉPU rkess kiadóhivat iceum, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV * POLITIKAI NAPILAP * Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOB XLV. év/. 155. szám ♦ Szombat * Eger, 1928. július 7. A m. kir. földmivelésügyi miniszter kinevezte a heves- megyei bor ellenőrző bizottságokat Testyéri munka. Irta: Kálmán Jenő országgyűlési képviselő. A gazdasági élei egész terü­letén, az egész műveit világon egyre inkább utat tör az a fel­fogás, hogy minden gazdasági értők és általában minden érték felett való legfőbb ériék maga az ember és annak lelke. Az ember lelkének legfőbb joga az, hogy üdvösséghez jus­son. Az ember fizikai és kultu­rális lényének pedig már elvi- tázhaiatlan joga az, hogy em­berhez méltő élethez jusson, olyan élethez, amelynek elérése elé ma még az akadályoknak ezerfélesége állít sorompót, tila­lomfákat. Az igazságos gazdasági rend sohasem épülhet fel az egyéni haszonhajhászái elvén. Nem ma­radhat fenn sokáig az a hely­zet, hogy egyesek rideg kimé- letlenaege másoknak gazdasági leszorításával kihasználja- a hely­zetadta lehetőségeket. Osszerop- pan önmagában az a társadalmi szerkezet, amelyben nagyon so­kan vannak olyanok, akik min­den áron boldogulni kivánnak és nagyon kevesen vannak olya­nok, akik nem tartják tisztelet­ben embertársaik érdekeit, azo­kat az érdekeket, amelyek? ezek­nek emberi mivoltából fakadnak és származnak. »A szabadság nem bírja el a szabadosság terhét, az egyenlő­ség pedig nem bírja el a test- vériség teljes hiányát. Igazságos gazdasági és társadalmi rend csak ügy alakulhat ki, ha az egyetemes érdekeltség elvén épül az fel, ha annak a társa­dalmi és gazdasági rendnek pil­lérei az egyik oldalon a kölcsö­nös segítés, a másik oldalon pe­dig a testvéri munka lesznek. Ilyen társadalmi berendezkedés mellett jöhet csak el az a jobb, az a megnyugtató társadalmi rend, amelyben a munkás és munkaadó egyaránt betöltheti a saját hivatását, ha mindenik a maga feladatkörében szolgálja a közjót, szolgálja az egyéni jót. Nem ringatom magam az áb­rándozásnak redő nélkül való nyoszolyáján, nem is hiszem, hogy a szociális teóriának káp­rázatos szépségei, elméletben alig megdönthető igazságai em­beröltökön keresztül a maguk teljességében megvalósulhatná­nak. Én ügy (gondolom, hogy ezek az élet való utain járó em­ber előtt csak szépséges álmok, amely álmokból való felébredés kiváltja a lehangoltság érzését. A társadalmi rendet, a gazda­sági rendet a mai alapokon kell, hitem szerint, fejleszteni, javítani és ennek mulasztásait Eger, július 6. A m. kir. földmivelésügyi mi­niszter a bor előállításának, ke­zelésének és forgalmának a sza­bályozásáról, valamint a borha­misítás tilalmazásáról szóló tör­vény végrehajtása tárgyában kiadott rendelet alapján a Heves vármegye területére illetékes borellenőrző bizottságok elnö­keivé és tagjaivá az 1929. év vé­géig terjedő időre a következő­ket nevezte ki: 1. az Eger város borellenörző bizottságba a) elnökké Russin Bsrtalan szőlőbirtokos, b) ta­gokká Ringelhann Imre és Pa- ulovits Lajos egri, 2. a Gyöngyös város borellen­őrző bizottságba b) elnökké Cser­jén Károly földbirtokos, b) ta­gokká dr. Libiseh Károly és Dredor Ferenc gyöngyösi, 3. a pétervásárai járási bor- ellenőrző bizottságba b) elnökké Hunyadi Búzát Bél*, b) tagokká Bocsi József é* Cseszmej Antal Régóta harcol a magyar sző­lősgazdatársadalom a borfo­gyasztási adó eltörléséért. Sok ígéret hangzott el az illetékes körök részéről a terhes és a sző­lőgazdaságot teljesen megbénító adónemnek a megváltoztatásá­ról, illetően áthárításáról, azon­ban több év pergett már le anélkül, hogy ebben az annyira sürgetett ügyben bármiféle cse­kély intézkedés is történt volna. Ez alatt az idő alatt mindjobban pótolni; pótolni pádig abban az irányban, hogy az úgynevezett proletariátust ki kell ragadnunk a sötétségből, a nyomorúságból, amelybe, nagyon sokszor, saját hibáján kívül még ma is széles, nagy rétegek kerülnek. A könyörtelen bellum omnium contra omnes — mindenki harca mindenki ellen — helyébe el kell jönnie annak a társadalmi rendnek, amely a kölcsönös se­gítésen és testvéri munkán épül fel, ahol minden ember elérheti az emberhez méltő életnek szük­ségleteit és lehető feltételeit. La­4. a tiszafüredi járás borellen­örző bizottságba a) elnökké dr. Schleiminger László, b) tagokká Létay Menyhért és Kovács György tiszafüredi, 5. a gyöngyösi járás borellen­őrző bizottságba a) elnökké Bor- hy György földbirtokos, b) ta­gokká dr. Szohner Lajos gyön- gyöshalmaji és Ragó Ferenc es­peres abasári, 6. a hatvani járás borellenőr­ző bizottságba a) elnökké Szent- Ivány Farkas földbirtokos apói, b) tagokká Könyves Árpád ecsédi és Petheő Ferenc tari, 7. a hevesi járás borellenörző bizottságába a) elnökké Buczkó János esperes hevesi, b) tagok­ká Dobócsky Dezső hevesi és Rézbányái Béla boconádi, 8. az egri járási borellenőrző bizottságba a) elnökké Kristófig jőzságigazgató kápolnai, b) ta­gokká Ridárcsik Miklós kápol­nai é# Turner Dezíő füzesabonyi kiélésedéit a magyar szőlőgaz­daság válsága. A szőlősgazdák odajutottak, hogy boraikat nem tudják értékesíteni, mert számot­tevő kivitelre nincs remény, a belső értékesítést pedig a bor- fogyasztási adő megakadályozza. A magyar szőlőgazdaság válsá­gos helyzetén ezidöszerint csak a belföldi fogyasztás emelésével lehet segíteni és a hazai bor­gazdaságnak csak a belföldi fo gyasztásra lehet támaszkodnia. tagadhatatlan jelenség, hogy a ma még alsóbb színvonalon állő emberosztály most már minde­nütt keresi az érvényesülés le­hetőségeit, tör az emberhez méltő életmód felé. Fel is fog emel­kedni, nem azért, mert egyik vagy másik párt így hirdeti és programmjáva teszi, hanem azért, mert a fejlődésnek ez a sora; mert valamennyien érezzük, hogy minden törvényhozásnak legáldottabb munkája az, amely az emberi érzések legnemesebb­jéből, az áldozatos emberszere- tetböl fated. A pénzügyminiszter a közel­múlt napokban a szőlősgazdák küldöttsége előtt kifejtette, hogy a belföldi fogyasztás emelésére mái eszközök is állnak rendel­kezésre. így utalt arra, hogy a vendéglősiparnak más üzleti el- y veket kellene vallania. A ven-f déglösipar ugyanis túlságos árai-M val elidegeníti a bortól a fo- J gyasztőközönséget és valósággal arra kényszeríti, hogy a fogyasz­tást redukálja, holott, ha kisebb haszonnal beérné, a fogyasztás emelkedne. Bizonyos, hogyha a vendéglősipar változtatna árpo­litikáján, talán számítani lehetne a belföldi fogyasztás kisebb mé­retű emelkedésére, azonban az így megnövekedett fogyasztás vajmi keveset segítene a szőlős­gazdák kritikus helyzetén, mert — amint a vendéglősipar han­goztatja, — a borfogyasztási adő mellett olyan áraalkulációről aligha lehetne sző, hogy az ma­ga után vonná a nagyobb fo­gyasztást. A szőlősgazdatársadalom to­vábbra is a borfogyasztási adő eltörlésében, illetően mérséklésé­ben látja a borgazdaság válsá­gának megoldását s éppsn ezért tovább küzd a borfogyasztási adő ellen. A szőlősgazdád ami­kor azt hangsúlyozzák, kogy olyan bizonytalan alapra, mint a borfogyasztási adő, a közsé­gek háztartását nem szabad fel­építeni, szükségesnek tartják, hogy a borfogyasztási adő ügye még az idei szüret előtt napi­rendre kerüljön és az illetékes körök eddig az időpontig dönt­senek véglegesen ebben az any- nyira sürgetett kérdésben. Most már teljesen bizonytalan, hogy mit hoz az idei szüret, ba azonban ebben az esztendőben is megoldatlan marad a borfo­gyasztási adő ügye, úgy szőlő- gazdaságunk menthetetlen. Az összes érdekeltségek, mind a a gazdák, mind a kereskedők arra kérik az illetékes köröket, hogy Oldják meg a borfogyasz­tási adó ügyét, még a szőlő- és borgazdaság összeroppanása előtt. Utalnak arra, hogy az évek során keresztül benyújtott kü­lönböző javaslatok között akad olyan javaslat is, amely alkal­masnak bizonyul a borfogyasz­tási adő problémájának a meg­oldására. — Július utólső napjaiban kez­dődik Hágában a Nemzetközi Sakkszövetség világkongresszu­sa, ugyanekkor rendezik a sakk- világbajnokságot, amelyben a magyar csapat favoritként indul. — A francia szenátus leszavaz­ta a köztisztviselők fizetéseme­lését. pétervé»arfn, lakotokat. A szőlősgazdák sürgetik a borfogyasztási adónak még a szüret előtt való megoldását A községek háztartását nem szabad a borfogyasztási adó bizonytalan alapjára felépíteni.

Next

/
Thumbnails
Contents