Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-08-30 / 199. szám
Gáspárdy Elemér országgyűlési képviselő beszámolója Erken. Tudósítónk írja Erk községből: Gáspárdy Elemér, országgyülőii bépviielő Erken beszámolót tartott. Beszámolójában méltatta a kormány nemzetmentő munkáját. Részletesen foglalkozott a faluk, különösen az alföldi faluk rendkívül súlyos gazdasági bajaival s mindjárt rá is mutatott azokra az eszközökre, melyek segítségével azokon lényegesen lehetne segíteni. A beszámolót a többszéz főnyi közönség nagy tetszéssel fogadta s képviselőjét hatalmas ovációban részesítette. Tömeges hús- mérgezés a romlott sertéshústól. Budapet, augusztus 29. A Budapest közvetlen szomszédságában fekvő Törökbálint községben negyven ember kapott húsmérgezést romlott disznó- hústól. A betegek közűi egyik ma reggelre meghalt. Egyik törökbálinti hentestől vásárolták a húst, aki viszont budapesti hizlaldából hozta a sertést. A kir. ügyészség elrendelte a helyszíni vizsgálatot a tömeges húsmér- gezés ügyében. Miért nem engedik az egri háztulajdonosok a szennyvízcsatorna csatlakozó vezetékeinek elkészítését? Mert félnek az újabb borsos számláktól. Kaptuk a következő levelet: Igen tisztelt Szerkesztő úr! AzEgriNépujság vasárnapi számában közölt »Szeptember közepére elkészül a városi szenny- vízcsatorna« c. cikkben a közművek építésének általam nagy- rabecsült vezetője azt a kijelentést tette, hogy : «... a háztulajdonosok nagy része azon téves hitbeD, hogy a m. kir. belügyminiszter a kén y szer bekapcsolás- hoz nem fog hozzájárulni, nem engedi meg a csatlakozó vezetékek elkészítését és emiatt késik az utcák rendbehozatala is.» — Kedves Szerkesztő úr, ezt a kijelentést helyre kell igazítani. Mi, háztulajdonosok, nem ezért idegenkedünk a csatorna házi csatlakozásának kiépítésétől, hanem azért, mert félünk, hogy úgy járunk itt is, mint a vízvezeték házi csatlakozásainak kiépítésénél és borsos számlákat kapunk, ha kiépül a csatlakozás. Az ismert nagy számláktól félünk mi csak és semmi mástól. Mert ebben némi tapasztalatot már szereztünk a vízvezetéknél. S azt suttogják, hogy a csatorna házi csatlakozásának számlája még nagyobb lesz. Innen van, instálom, az a bizonyos «idegenkedés.» Tisztelettel: (Aláírás.) EGRI NÉPÚJSÁG Tíz évi fegyházról két évi fogházra szállította le a tábla a vécsi erdőőr gyilkosának büntetését Két évvel ezelőtt Vécs község | határában a község melletti haraszti erdőben ismeretlen férfi holttestére bukkantak. A nyomozás megállapította, hogy a halott Balázs Lajos erdőör, akit revolverlövés ölt meg. A talált lábnyomokból kiindulva, kiderítette a nyomozás, hogy a gyilkos Kecsmár János aldebrői földmives, akinek a cipője teljesen beleillett a lábnyomokba. A ciendőrség letartóztatta és az egri királyi törvényszék szándékos emberölés bűntettéért tíz évi fegyházra Ítélte Kecsmár Jánost, aki fellebbezést jelentett be az ítélet ellen. Ma tárgyalta az ügyet a budapesti királyi ítélőtábla Kállay- tanácsa. A periratok ismertetése után dr. Lázár Béla ügyészségi alelnök kérte az ítélet helybenhagyását. Sándor László védő ezzel Egyik kirándulásunk alkalmával Jászárokszálláson a Csörsz Vezér Szállodában «ülünk meg.» A sarokaszlalnál reggelizünk. Mellettünk két ünneplő* magyar diskurál. Beszédjükről értem, hogy egyik csak a jász, a másik szomszéd, — hevesmegyei. Nem egyeznek. Egyik is, meg a másik is (gondolom: községi képviselők) községének fejlődését vitatja. Csak akkor hallgatnak el, amikor ««tenyér mellől» észreveszik, hogy figyeljük őket. Da kisvártatva újra kezdik: — Kendtek is beszélhetnek, hiszen emberemlékezet őta az összeomlásig egy iskolát sem építtettek?! Tizenhárom tanítójuk volt, nekünk meg négy, amikor Jászárokszállásnak 15.000 a lélekszáma, a mienk meg csak 2,000. A «Gyarok-parton», meg a «Négyszálláson» (jászárokszál lási központi tanyák) a mi kondásunk tanította a betűvetést — mondja gúnyos mosollyal a szomszéd. A jásznak sem kell több: — Az csak volt, de nem úgy van most. Az összeomlás után megkezdődött a munka s azóta nem szűnik. Most már harminc tanítónk van. Fölépült négy tanyai iskola — öt tanteremmel a ugyanannyi tanítói lakással. — «Ágon» kápolna is épült, amelynek felavatásán Vass József népjóléti miniszter mondta az ünnepi beszédet. A városban meg (a jászárokszállásiak községüket 1756 augusztus 8. óta, amikor Mária Terézia azt városi | szemben a rendkívül súlyos ítélet megsemmisítését kérte, felhozva azokat a körülményeket, amelyek megerősítik a vádlott védekezését. Elmondotta, hogy az erdőőr a fegyver átadására szólította fel az orvvadászt, ráütött az orvvadásznak fegyvertartó kezére és a fegyver abban a kritikus pillanatban sült el, amikor az erdőőr az orvvadászt le akarta lőni. Rövid tanácskozás után hirdette ki ítéletét a királyi ítélőtábla, amelyet a felsőbíróság ítéletének megváltoztatásával Kecsmár Jánost gondatlanságból okozott emberölés vétségében mondotta ki bűnösnek és büntetését két évi fogházban állapította meg. A vádlott megnyugodott az ítéletben, mig az ügyész sémiéi- ségi panaszt jelentett be. rangra emelte, az 1886. évi XXII. t. c. ellenére is városnak hívják) emeletes iskola-palotát építettünk hat tanteremmel és tanítói lakással. Két és félmilliárd- ba került csak ez az egy épület ! Hát még a polgári-iskolák! — 1921-ben építtettük a rk. polgári leányiskolát — zárdával és kápolnával, — ahol most a szatmári irgalmas nővérek tanítanak. — Ugyancsak a leánypolgári keretén belül szerveztük meg a r. k. női iparostanoncok iskoláját, amely a maga nemében egyedülálló Magyarországon. Az emeletes állami «jászpolgári» fiú iskola és a beleépített hitoktatói lakás munkálatait 1924 ben fejezte be a község. Most építtetjük hozzá a tornatermet. Ezeken kívül — hozattunk öt harangot, a templomunkat renováltattuk és festettük, a templomteret parkíroztatok, műutat csináltattunk, villanyvilágításunk van s 300 jászdalia helyett is áll már ott — az ablakon mutatja — a hősök szobra . . . — Hát ez mind igaz — mondja meghunyászkodva a szomszéd. De ezek nem a jászok érdemei, hanem a Czettler képviselő úré, az Aczél főúrő és a Magyar főjegyző űré. Önérzetesen vág vissza a jász : Hát azok is jászok ám, mégpedig »árokszállásiak!« Tovább is folyik a sző a két magyar között, de mi már otthagyjuk őket. * Míg két társam a községházán 1928. augusztus 30 és másutt érdeklődik a község nevezetességeiről, én Aczél plébános űrhoz megyek. A gyönyörű »jászámbitusos« plébánia kertjében találom. Amikor a kerti asztalhoz ülünk, előadom, hogy Jászárokszállás nagyarányú kulturális fejlődéséről szeretnék egyet mást megtudni. A plébános úr erre átnyújtja az asztalon fekvő új könyvet. — Herbert: »Jászárokszállás nagyközség monográfiái«•« Most jelent meg, ebben mindent megtalálhat. — Da a jövő programmjáról is szeretnék valamit plébános uram! — A jövő prograramja ?! * .. a kezdet folytatása. A kultúra otthonára, iskolára van itt még mindig a legnagyobb szükség. De ha az Isten segít, 1930-ig már megépül a »felszögi« emeletes iskola is hat tanteremmel és tanítói lakással; ugyancsak újjáépül és kettérálasztődik a központi elemi iskola is — hét tanteremmel a fiúk és hét tanteremmel a leányok részére. Az apácáknak is nagyobb otthonuk lesz az 1929—30 ban épülő űj zárdában. 1929-ben az iparos tanoncoknak is meg lesz az otthonuk a 40.000 pengőért most vásárolt ipartestületi székház udvarán. Ezek a munkák a már megígért állami támogatással indulnak meg, de a költségek legnagyobb részét a község fizeti. De Herbert — «Jászárokszállás jövője» oíman — könyvében ezekkel is foglalkozik részletesen, sőt érinti a szépen fejlődő levente egyesületünk életét is — fejezi be gyorsan a plébános úr. Herbert 200 oldalas monográfiája csakugyan részletesen tárgyalja Jászárokszállás sokoldalú kulturális fejlődését. Örömmel olvastam belőle egy község öntudatos ébredését, kemény őlni- akarását, szociális szervezettségét. A felemlített adatokat ■ a «két magyar beszédét» erősíti meg, amikor megállapítja, hogy Jászárokszállás kulturális fejlődése az utolsó tiz évtől el nem választható. E sorok írója tovább megy s — amit Herbert csak a sorok között hagyott, gondolva, hogy Jászárokszálláson úgyis mindenki tudja, — az elismerés legőszintébb hangján folytatja: az utolsó tiz évtől pedig Aczél József érdemekben gazdag plebánosi működése el uem választható, mert Jászárokszálláson mindent az ő erős keze vezet biztos cél felé. Utas. Időjárás. Hazánkban igen meleg volt az idő. A hőmérséklet nappal a 35 C. fokot is meghaladta. A legmelegebb volt Egerben: 38 C. fok. Nagyobb zivataros esőt csak Szombathelyről jelentettek. — Jóslás: Derűit, száraz és éjjel még hűvös idő. később hőemelkedés. Jászárokszállás kulturális fejlődése az összeomlás után
